Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-11 / 229. szám

yiiLiinmiiu SZEttEO. szerueszlöség: Somogyi uccs 22. L em. Teleion: 13—33.^KlndóMvntnl, ktllcsönkönyviór é* legylroda Aradi iicca 8. Telefonr 306. ^ Nyomda j Lilw Upól ucca 1«. Telelőn t 18-34. TAvlrnll és levélcím: Délmogyaronzág Szeged. Éles harc Most egy éve már teljes fegyverzetben álltak egymással szemben a szegedi pár­tok és vivták harcaikat. Ki a mandátu­mok minél nagyobb számáért, ki a pro­gramért, amelyet jónak, az eszméért, ame­lyet kiküzdendőnek hirdetett. A választási harc hevében könnyen tétetnek ékes igé­retejc s minden párt részéről elhangzanak gazdag programok. Az igét hirdetőnek lelkiismeretén kivül — ha ugyan ez meg­szólal — ki kéri számon a fogadalmakat, amelyek az ellenzéki magatartásról, a de­mokratikus elvekről, az egyenletes város­fejlesztés és a racionális várospolitika kö­veteléséről elhangzottak? Ma nekünk se a számonkérés a célunk. Tükröt akarunk lartani nem a városatyák elé, mert hiszen azok tükör előtt is bizonyára mind na­gyon meg vannak elégedve önmagukkal, hanem a választónak, akinek a fórumon történtek folytán eddig is tömérdek ta­nulni és okulni valója van. Legfeljebb egy hónapja, hogy vége a nyári szünetnek és hogy megindult a köz­igazgatási élet zajlása. Egy hete, hogy csendesen kimúlt a zajosán kezdődött szeptemberi közgyűlés. S a jövő héten rendkívüli közgyűlés ül össze, amelynek négy pontból álló tárgysorozata erőpró­bája lesz, eddig is az volt, a pártoknak. Nem arról van szó, hogy melyik párt lesz többségben, ha szavazásra kerül a sor. A közvélemény tudja, hogy több az egy­ségespárti, mint a liberális városatya és hogy ma még kevesebb képviselőjük van a közgyűlési padsorokban a szocialisták­nak, mint a külvárosi pártnak. Megtérők­re pedig ugyan ki számit? Nem is a szám-' szerűség, hanem az elvhüség erőpróbája következett el. Annak az erőpróbája, hogy egy évvel a választáson történt fogadkozá­sok után ki miként állja meg a helyét a munkában és a harcokban. A jövő évi költségvetés jelentősége el­törpül. Nem azért, mintha nem érdemci­né meg a legkeményebb bírálatot a ható­sági munka iránya, amelyet minden jel szerint fenn akarnak tartani, a teljes terv­szerütlenség, amellyel megtorpannak és az, hogy a jövő évben sincs szándékukban folytatni az évek óta szüneteltetett város­alapozó munkát. A jövő évi költségvetés azonban alkalmatlan arra, hogy összeállí­tásával vagy tárgyalásával kapcsolato­san próbáljanak meg uj várospolitikát inaugurálni. De az inségadónak égető ak­tualitása van, nem lehet halogatni a har­cot a szivattyuzási adó ellen és szint kell vallani a lakásfelszabaditás kérdésében. A fajvédők táborában teljes csend ho­nol és a külvárosi párt sem jelentkezik. Az egységes párt hajlandó kiszivattyúzni a lakosságból a szivattyuzási adót is, az inségadó nem nagyon érdekli és bizonvárt; nem csinál esetei se abból, ha felszabadít­ják a lakásokat, se abból, ha nem. A libe­rális párt és a szocialisták nem taktikáz­nak. Az állásfoglalásuk nem hagy fenn kétséget. Kik vitték a szót az inségadó vi­tájában? Kik követelték és vitték keresz­tül, — elgáncsolni most már remélhető­leg senkise akarja — hogy a város egész lakosságának arányos részvétele és pro­gresszív igénybevétele mellett történjen • ( Szombat, 1930 október 11 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 229. szám gondoskodás arról, hogy minden asz­talra jusson a télen meleg étel, minden kályhába fa és minden teljesen lerongyo­lódott öltözékü testre ruha? Ki gondolt arra, hogy ma senkise dúskál a jóban, hogy tehát azt is, aki keres vagy akinek még van valamije, csak az elháríthatat­lan szükség mértékéig vegyék igénybe? Liberálisoké és szocialistáké az érdem, ha az idei tél Szegeden nem a legsötétebb bizonytalanság kétségei és kínjai közt ta­lálja az ínségeseket. Százötvenezer pengő hiánya van a költ­ségvetésnek. Eddig a gondoskodás legegy­szerűbb módja volt az adót emelni. A hatóság azt hiszi, hogy ennél is egysze­rűbb módot választott. Uj adót akar be­hozni. Azt hiszik, hogy a viszonyok mos­tohasága következtében a felnőttek elfe­lejtették a számtani alapmüveleteket. Azt hiszik, hogy nem tudják megfejteni azt (Budapesti tudósítónk telefonjclentése.') A kormány ezen a héten már háromízben ta­nácskozott, amikor is részletesen megbeszél­ték a gazdasági miniszterek javaslatait. A ja­vaslatok a közeljövőben a nyilvánosságra ke­rülnek. Most már végleg eldöntöttnek tekint­hető, hogy a személyi kiadások csökkenté' sét megkezdik és kérésziül viszik. A redukció alapjául a takarékossági bízottság tervezetét fogadták el. Hat esztendőn keresztül tíz százalékkal fogják csökkenteni az állami alkalmazottak létszámát, hogy a túlméretezett adminisztrációtól a kormány megszabaduljon. A létszámcsökkentés keresztülvitelére törvény­javaslat készül, de a vezető állások tekinteté­ben már is több elvi megállapodás jött létre. Elhatározták például, hogv minden minisz­tériumban csak két helyettes államtitkár, illetve ennek rangban megfele'ő miniszteri fő­tanácsos lehet, kivéve a miniszterelnökséget és a honvédelmi minisztériumot, ahol csak egy-egy ilyen állást engedélyeznek. Szigorú revízió alá veszik az adminisztrációs államtit­károk létszámát is. Ugy látszik azonban, hogy a kormány nemcsak létszámapasztást akar ke­resztülvinni, de a fizetések leszállítását is elren­deli, valószínűleg olyan alapon, hogy az alacsony kategóriákban egészen a XI. fizetési osztályig a fizetéseket progresszív alapon egytől öt szá­zalékkal redukálja. Egy százalékkal a legala­csonyabb kategóriát csökkentik, öt százalék­kal pedig a VI. osztályba tartozó állami tiszt­viselőkét. A VI. fizetési osztálytól felfelé a redukció kulcsa erősebben progresszív és maximumát a miniszteri fizetéseknél éri el, amiket való­ELÖKIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-ÖO, kUllHIdiln ö*40 pengő. — Egyes szém éra hétktlz­nap 16, vasér- és Ünnepnap 24 (111. Hír. delések felvétele tarlta szerint. Megje­lenik hétfő kivételével naponta reggel a számtani feladatot, amelyet a tanitó bácsi ugy fogalmazna meg a harmadik ele­miben, hogy mond fiam, mennyi pótadót fog fizetni a te gondoktól görnyedő sze­gény apád, ha most 9 pengő a pótadója s jövőre a város ki fog róni rá hat pengő szivattyuzási adót? Azt hiszik, hogy a fel­nőttek nem tudják kiszámítani, hogy 9 pengő pótadó -+- 6 pengő szivattyuzási adó egyenlő 15 pengő pótadóval. Azt hi­szik, hogy az iskolás gyerekek nem beszé­lik városszerte, hogy a polgármester bácsi csak azért keresztelte el az idén a pót­adóemelést szivattyúzásnak, hogy a fajvé­dők, akik még se jártak mind zsidóba, nehezebben találják ki, hogy miről van szó. Bizony. Nem lehet itt mást irni, mint éles szatírát. Cselekedetnek pedig csak olyannak van helye, mint aminőre a liberális párt határozta el magát. Az éles harcnak. szinüleg husz százalékkal csőkkentenek. Ezzel kapcsolatban megszüntetik mindazokat a külön jutalmakat amelyeket az egyes minisztériumok a. tisztvise­lőknek kiutaltak. Szó van a többszörös állami jövedelmek vég­leges megszüntetéséről is — végre. Ezzel egy­idejűleg felmerült a központi igazgatás és decentralizálás, valamint egyes hivatalok ősz­szevonásának terve is. Jól informált körökben ugy tudják, hogy a fizetések redukcióját nemcsak az állami hi­vataloknál viszik keresztül, hanem a városokban és a megyéknél ls meg fog történni, az állami tisztviselőkével azo­nos arányban. A közmunkák kérdésével is foglalkozott a minisztertanács és ugy határozott, hogy a köz­munkákat még lehetőleg a tél .beállta.előtt ki­adják. A köztisztviselők létszámredukciójának 'és a fizetések leszállításának híre nagy izgalmat keltett a köztisztviselők között. A KANSz vezetősége pénteken felkereste Darányi helyettes állam­titkárt, hogy informálódjék. A helyettes állam­titkár csak azt a kijelentést tehette, hogy elv­ben döntés még nincs, ezért a KANSz vezetői elhatározták, hogy szombaton Wekerle pénz­ügyminisztertől kérnek információt és ennek' alapján hétfőn tájékoztatni fogják a KANSz választmányát. Javorniczky Jenő, a KANSz főtitkára kije­lentette, hogy a köztisztviselők önként is haj­landók bizonyos áldozatra, ami azonban nem haladhatja meg teherbíró képességüket. A fize­tések nagyobb arányú leszállításáról nem lehet szó, mert az állami tisztviselők legnagyobb részénél a fizetések most is a létminimum alatt vannak. A minisztertanács elhatározta az állami alkalmazottak létszámcsökkentését Hat év alatt tíz százalékkal csökkentik a létszámot 1-20 százalékkal redukálják a fizetéseket isi

Next

/
Thumbnails
Contents