Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-29 / 244. szám

1930 október 23. DÉLMAGYARORSZAG 1» Iához, a polgármester azt lezártnak minősíti. Lájer Dezsőnek arra az indítványára, hogy a közgyűlés adja vissza a költségvetést a bizottságoknak, elrendeli a szavazást. A többség a költségvetést általánosságban elfogadta. Negyed nyolckor a közgyűlés megkezdte a részletes vitát. A költségvetés tételeit Scultétg főszámvevő ismertette. Petrilc Antal a városi tisztviselők ügyében szólal fel és bejelenti, hogy a költségvetésnek ezt a részét elfogadja. Láfer Dezső reflektál Petrik felszólalására. Petrik ugy állította be a dolgot, mintha a közgyűlésen támadások hangzottak volna el a városi tisztviselők érdekei ellen. A közgyűlésen ilyen felszólalás nem hangzott el. A szociáldemokrata párt sem foglalhat állást a tisztviselők ellen, mert hiszen az a programja, hogy minden dolgozó ember életnívója emelkedjék Eggenlő elbánást kér a városi tisztviselők számára és indítványozza, hogy minden tisztviselő eggenlő arányban kapjon városi pótlékot. Nacionálista szempontból igazságtalannak tartja, hogg a háboruvlselt tisztviselők ma, a háború után 12 évvel hadipótlékot kapjanak, amikor a többi hadviseltek, a kereskedők, az iparosok, a munkások n:>m kapnak semmit és amikor a rokkantak csak filléreket kapnik• (Általános helgeslés.) írjon fel a közgyűlés a kormányhoz, hogy a tisztviselők hadipótlékát vonja meg és az igy felszabaduló összeget fordítsa a hadiözvegyek, rokkantak és árvák segélyezésére. (Általános helyeslés.) JSokor Adolf felszólalásában feltételezi, hogy a tisztviselők fizetésükért megdolgoznak. Indítványozza azonban, hogy a közgyűlés vizsgáltassa meg az összes városi hivatalokat és állapittassa meg, hogy van-e szükség minden tisztviselőre? (Helyeslés.) Dr. Bodnár Géza megállapítja, hogy ezt a kérdést bizottsági munkával nem lehet elintézni. Csak a hivatalfőnőkök állapithatják meg. hogy van-e hivatalukban nélkülözhető alkalmazott. A közgyűlés ezután szavazol! az Indilványok feleli. Lájer Dezsőnek a hadipótlékokra vonatkozó indítványát egyhangúlag elfogadta a közggülés. A városi pótlékok rendezésére vonatkozó indítványát a többség nem fogadta el, Bokor Adolf indítványához viszont hozzájárult. A polgármester háromnegyed nyolc órakor kilenc | óráig vacsoraszünelel adott a közgyűlés tagjaim*. Az éjszakai ülés Este negyed 10 órakor kezdték meg az éjszakai tárgyalást. A közgyűlési teremben, az éjszakai ülés ujdonságszerüségének hatására, elég szép számban jelentek meg a városatyák. Még mindig a városi tisztviselők illetményeiről volt szó. A pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy a város hárítsa át a tisztviselőkre a vasúti igazolványok évi 16 pengős kiállítási illetékét. Petrák Antal a régi rendszer fentartását javasolta. Lájer Dezső azzal a módoitással fogadja el Pelrik javaslatát, hogy a város azoknak a tisztviselőknek, akik 50 százalékos pótlékot élveznek, ne engedje el a kiállítási illetéket, mert a szabályrendelet érUf <><•• | Dr. Sz. Szamek Sára Lájer Dezső telmében a hivatalos útra kiküldött tisztviselők első utiszámlájukban felszámíthatják a kiállítási illetéket. A közgyűlés Petrik indítványát fogadta el és igy a kiadások 10.750 pengővel szaporodtak. A 280.000 pengős rendőrségi hozzájárulás kérdésénél Lájer Dezső a tétel törlését indítványozza, mert a közgyűlés úgyis felír ennek a tehernek a tőrléséért, ha pedig most előirányozná a költségvetésben, a belügyminiszter nem mondana le a városok hozzájárulásáról. Pásztor József és a polgármester felszólalása után a közgyűlés az eredeti javaslatot fogadta el. Dr. Bodnár Géza az adóhivatal létszámfeletti tisztviselőinek elbocsájtását kérte. Pásztor József kérdést intézett a város hatóságához, hogy az adóhivatal túlórázó tisztviselői kapnak-e ezért külön díjazást. A polgármester kijelenti, hogy a városi alkalmazottak a túlórázásért nem kapnak külön munkadijat. Petrik indítványozza, hogy a fogyasztási adójövedelem bevételi összegét a közgyűlés emelje fel 30.000 pengővel. Pásztor József hozzájárul Petrik indítványához a költségvetés reálitása érdekében. A forgalmiadóhivalal Költségvetésénél dr. Bodnár Géza a kiadások húszezer pengővel való redukálását indítványozza. Dr. Kertész Béla bejelenti, hogy ériesülfse -"zennt sok szakmában áttérnek a fázisrendszerre, aminek a íorgalrmadójövedelem lényeaes csökkenése lesz a következménye és igy könnyen megtörténhetik, hogy a városnak többet kell költenie majd a forgalmiad óhivatat fentartására, mint amennyit a- adó jövedelmez a városnak. Meg kell kezdeni a forgalmiadóhivatal leépítését Dr. Csonka Miklós tanácsnok elmondja, hogy a forgalmíadóhivatal alkalmazottait a város fizeti, de a pénzügyminiszter veszi fel. Azt javasolta, hogy a város irjon fel a kormányhoz a forgalmiadóhiva. fal megszüntetése, illetve a városi adóhivatalba való beolvasztása érdekében. A közgyűlés Csonka tanácsnok javaslatát fogadta el. A közegészségügy tételénél dr. Meskó Zoltán szólalt fel. Kérte, hogy az idegklinika felszabadult épületében rendezzék be végre a kórház elkülönítő osztályát.. Dr. Debre Péter felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy a mérnöki hivatallal elkészítteti az elkülönítő osztály berendezésének költségvetését. Vitéz Gárggán Imre azt indítványozza, hogy a város alsó- és felsőtanyai fenyőerdeiben építtessen népiskolákat a tüdőbeteg gyermekek számára. Dr. Meskó Zoltán a szegedi tüdőbeteggondozó intézet kifejlesztését sürgeti. Nyárg György azt javasolja, hogy az iskolaszanatóriumok céljaira szedett hozzájárulásokat kérje el a város a kultuszminisztertől. A polgármester javaslatára Gárgyán indítványát kiadta a közgyűlés előkészítés céljából a polgármesternek. Xyáry György és Tonelll Sándor felszólalása után elhatározták, hogy a közgyűlés felír a földmivelésügyi miniszterhez és kéri, hogy ruházza fel az alsótanyai állatorvost hatósági jogkörrel. Ábrahám Imre ártézi kutakat kér a közlegelőkre és a leiepekre. Karácsonyi Guidó, Gárgyán Imre, Kiss Bálint, dr. Kogutowitz Károly felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy a költségvetésbe felvett összegből Szentmihálytelek számára kutat furat. Horváth József a népiskolák kérdésénél szólalt fel. Elmondotta, hogy az egyik tanitó, Fonyó András haptákba állítja az elsőosztályos gyerekeket és az egyik kisfiút ugy megütötte, hogy az hetekig beteg volt utána. (Zaj ) Kifogásolja, hogy már az elsőosztályos gyerekek kezébe is puskát adnak. — Ez a helyes! — kiáltják a jobb oldalról. — Nem helyes. Én nem akarok vérengző tigrist nevelni a gyerekemből! — mondja erre Horváth. Berzenczey Domokos indítványozza, hogy a költségvetés szavazza meg azt a 900 pengős ösztöndíjat, amelyet egy szegedi fiatal festőtehetség, Kováts Péter kapott eddig a várostól. Szabó Géza tehetséges szegedi fiatalemberek segélyezésére 3000 pengő felvételét javasolja. Pásztor József indítványozza, hogy a város a 3000 pengőt illessze a költségvetésbe, de ezeken kívül csak azokat az ösztöndijakat adja ki, amelyeknek kiadására szerződés kötelezi. Dr. Szivessy Lehel azt javasolja, hogy ezer pengőt utaljon ki a közgyűlés újságírók külföldi tanulmányútja céljaira. (Helye-lés.) Pásztor József meakérdi. hogy ki az a két egyetem! hallgató, aki a város ösztöndíjával külföldön tanul. Szabó Géza tanácsnok elmondja, hogy az egyik egy fiatal vegyész, egy volt városi alkalmazott fia, a másik pedig Munlyán István táblai tanácselnök leánya. A közgyűlés ezután elfogadta dr. Szabó Géza javaslatát és megszavazott 3000 pengőt a tehetséges szegedi fiatalok segélyezésére. Dr. Kelemen László a Somogyi könyvlár katalógusának elkészíttetése érdekében a személyi kiadások felemelését kéri. pásztor József magáévá teszi Kelemen javaslatát. Dr. Grüner István a muzeum kibővítését sürgeti és megállapítja, hogy Móra Ferenc ásatásainak eredménye, amely a mai körülmények köür. Oiüner Isluán Scultéty Sándor zött hozzáférhetetlen, nemzetközi viszonylatban is feltűnést kellett. Kérdi, hogy miért nem kap:a meg a múzeum még mindig a kioszkot. — Mert megfellebbezték a tisztviselők, — mondja Szabó tanácsnok. Pásztor József a legnagyobb meglepetéssel értesül arról, hogy a muzeum a városi nyugdíjasok fellebbezése miatt nem kaphatja meg a kioszkot. Fontos városi érdek fűződik ahoz, hogy a szegedi muzeum végre európai módon helyezkedhessék el és ezt a város fizetett alkalmazottai mégis megakadályozzák. Indítványozza, hogy a yáro? az épületből 24 órán belül lakoltassa ki az egyesületet. A közgyűlés utasította a polgármestert, hogy a lehető legrövidebb időn belül telepítse ki az egyesületet a kioszkból. Következett a szinházkérdés. Pásztor József szólalt fel. Kérdést intézett a polgármesterhez, hogy mi lesz a szegedi színház sorsa. A színház átlagos bevétele a legpesszimisztikusabb várakozásokon is alul maradt. Kérdi, hogyan fog a város a növekedő deficit fedezéséről gondoskodni. A polgármester kijelenti, hogy ezidőszerint aggályra nincsen ok, mert az átlagos bevétel eddig elérte a napi 900 pengőt. A fesinevelési léiéinél Gönczi Károly a testnevelési alap 50.000 pengővel való dotálását kéri. Lájer Dezső: Altatás az, ha a fizikai erőtől várjuk az ország visszaszerzését. Csak a kulturában bizhatunk. Nem vagyunk a testnevelés ellenségei, de a testnevelés rendszerébe is demokráciát kell belevinni. Kéri a levente intézmények támogatására felvett öszszeg törlését. (Zaj.) Most heves viia fejlődött ki a leventekérdés körül. Kogutowitz Károly kijelenti, hogy a mai körülmények között nem lehet túlzott hazafiságról beszélni, amikor az ország kétharmada ellenséges megszállás alatt áll. A gazdák panaszolják, hogy a fiatalságot nem sorozzák be katonának, mert a katonáskodás fegyelmet teremtett, de három évig megélhetést is biztositott a legények számára. Karácsonyi Guidó a szomszédállamok példájára hivatkozik, ahol a nacionalista egyesületeket versenyezve támogatják. Lájer Dezső kijelenti, hogy a szocialisták is hivei a fegyelemnek, mert fegyelem nélkül nincs rend és nincs termelés. De a fegyelmezés eszközeit óvatosan kell megválogatni. Szép dolog a testkultusz, de a fiatal munkás nehéz testi munkát végez, még pihenésre sincs ideje, de meg a táplálkozása is hiányos. Horváth József a iobhnldal élénk zajúnoása