Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-29 / 244. szám

2 OftLMAGYÄRORSJEAO 193Ü október 23. « szabályrendeletet ennek a törvénynek alapján alkották meg. A szabályrendelet intézkedik a költ­ségvetés és a zárszámadás tárgyalási rendjéről, de a polgármcsler urnák, aki a közgyűléseken ál­landóan elnököl, az a véleménye, hogy a szabály­rendelet nem lépett életbe, miután a belügyminisz­ter még nem hagyta jóvá. Ebben van is valami igazság. De akkor életben van a régi szabályrm delet és ennek 6. §-a akként intézkedik, hogy a közgyűlések kizárólag délután tartatnak. Tehát nem lehet közgyűlést tartani se délelőtt, se haj­nalban. se este, se éjjel. A jogszokás alapján sem lehet közgyűlést tartani este, mert Szegeden évtizedek óta az a gyakorlat, hogv a közgyűlések délután 4 órakor kezdődnek és este 7-kor, fél 8-kor végződnek. — Most pedig tisztelettel benyújtom a második határozati javaslatomat, mondta Pásztor és ké­rem. méltóztassanak haladéktalanul hatályon klviil helyezni azt • szabályrendeletet, amelyet a közgyűlés két héttel ezelőtt alkotolt a szlvattyuadó behozataláról. A szlvattvuadót azért akarta a hatóság behozni, mert 160 ezer pengő hiánya van a költségvetés­nek .Ez a hiány azonban már teljesen eltűnt. Az inségadót rendeletileg behozta a kormán, és igy mindazok a kiadások, amelyekről eddig a rendes költségvetés keretében kellett gondoskodni, az jn­aégadóból lesznek fedezhetők. Ezen a cimen leg­alább TIMI ezer pengő kiadás felszabadul, a többi 50 -60 ezer pengőről pedig a részletes tárgyalások során, könn en lehet majd gondoskodni. Ebben az évben szavazta meg a közgyű­lés az uj fogyasztási adókat, ebben az év­ben szavazta meg a szivattyúzás! adói, szombaton jelent meg a kormányrendelet az Inségadóról és Ismeretes kormány­köröknek az a szándéka, hogy a borital­adót leszállítják és pótadó emelésével gondoskodnnk annak az összegnek a pót­lásáról, am|t Ilyen módon a városi ház­tartások elvesztenek. Ez négy uj adó, mélyen tisztelt közgyűlés. Ezek közül egy, a szivattyuadó, teljesen felesleges. Fel­hívom még itt a szives figyelmet arra, hogy a költségvetés szerint nyolc tételnél estek nagyobb összeggel a bevételek. A főldhaszonbérnél 12563 pengővel várunk kevesebb bevételt. Hogy hová jutottak főldbérlőink. arról nem kell külön be­szélnem. A kereseti adónál 188, a forgalmiadi'níl 193. a kővezetvámból 28, a husfogyasztási adónál 12 ezer, a vigalmi adóból 20 ezer pengővel vár kevesebb bevételt a hatóság. Kell-e ezeknél a tételeknél döntőbb bizo­nyíték arra, hogy a legteljesebb válságba jutott minden dolgozó osztály és nagy­mértékben megcsappant a kereskedő, az Iparos és a latelner bevétele, tehát adó­viselési képessége. £a Jlyen körülmények kőzött áll előttün'; az á helyzet, hogy a hatóság uj adónemeket erőltet, mert uj adók alakjában akarja kipréselni az élet-halál harcát vivó kereskedőből, ipa­rosból és lateinerböl azt. amit kereseté­nek megcsökkentése, vagy teljes elsorva­dása következtében nem lehet tőle be­szedni kereseti, vagy forgalmiadó elmén. (Nagy helyeslés.) Most néhány bevételi tétel emelkedéséről, a ki­adások emeléséről és csőkkenéséről beszélt Pász­tor, majd foglalkozott röviden az üzemekkel és figyelmeztetett arra, hogy a színházzal sürgősen tenni kell valamit, mert á deficit, ha a viszonyok nem változnak, messze tul fogja haladni az elő­irányzott 82 ezer pengői. Azután azt kutatta, hogy az adott helyzetben mi lenne a hatóság köteles­sége. Gondoskodni — mondotta — a keresni nem tudó társadalmi osztályokról, forgalomhoz juttatni a kereskedőt, megnyitni a munkalehetőségeket az iparos számára, hiszen ilyen módon munkához jutna a munkás is. Ennek a munkának lenne egyik eszköze a* idegenforgalom, amelynek két formájáról kell beszélni. Az egyikkel Szegedből kulturközpontot kell teremteni a környező vá­rosok és vármegyék részére és ez nagyon fontos. Xéhány kereskedőtől beszerzett adat szerint a rnult héten lezajlott ünnepségek alatt az idegen­forgalom éreztette jótékony hatását az üzletekben. De mindenekelőtt jó vasúti menetrendről kellene gondoskodni, mert képtelenség, hogy egy teljes napig tarlson, amig valaki Szen­tesről, vagy Csongrádról be tud jönni Szegedre és másfél napig, amíg valaki Bajáról érkezik ide. A másik pedig az, hogy be kell kapcsolódni abba az Idegenforgalmi hálózatba, melyben benne va -nak ma már másodrendű balkáni városok is és itt felhívja a figyelmet arra a hatalmas kulturkincsre, amely a szegedi muzeumban van felhalmozva, amelyről ma már F.urópaszerte beszélnek és imak, amely azon­ban helyszűke miatt hozzáférhetetlen és amelynek méltó helyről kellene gondoskodni nemcsak a vá­rosi tisztviselők egyesülete akadékoskodásának a legyőzésével, hanem sokkal, de sokkal nagyobb áldozatok árán is. A költségvetést nem fogadja el, mondta Pász­tor. mert nem Iát benne tételeket, amelyek amel­lett bizonyítanának, hogy a hatóság a közigazgatás legelső kötelességének tartja a szegények és gyen­gék védelmét és nem lát benne egyetlen egy fillér olyan kiadást, amelyet azért akarnának eszkö­zölni, hogy a vagyoni helyzetében és kereseti lehe­tőségében megtépázott valamennyi társadalmi osz­tály. tehát a kereskedő, iparos, földmives, lateiner és munkás a közigazgatás tevékenysége folytán mai helyzeténél jobb helyzetbe kerüljön. Most a polgármester figyelmeztette Pásztort, hogy félórás beszédideie letelt, amire igy fejezte be be­szédét: — Tudom. Felszólalásom alatt állandóan figye­lemmel kisértem az órámat. A beszédidő meghosz­szabbitását nem kérem. A korlátlan szólásszabad­ságnak vagyok a hive. Ha a törvény helytelen elnöki értelmezése folytán nem beszélhetek to­vább. elállók a szótól, mert senkinek a kegyét se kérem ahhoz, hogy jogaimat gyakorolhassam. (Helyeslés.) Pásztor beszéde után Fenyő Mátyás szólalt fel. Megállapítja, hogy a lakosságot az adók már túlterhelték. A város jövedelmét gya­rapítaná a gázgyár megváltása. Pénzhez jutna a város, ha eladná a bérlőknek örök' áron a Somogyi-telepet, esetleg Újszegedet is. Sok te­hertől megszabadulna a város, ha a kisvasutat az államnak adná át. Tiltakozzon a közgyűlés az ellen a körmányterv ellen, amely szerint a nem borivóknak kellene megfizetnie a bor­FenyO Mátyás Wolf Miksa ivók adóját. A' város! zálogházat luxoriozus in­tézménynek tartja, mert adminisztrációja évente több, mint 40.000 pengőbe kerül. Fe­lesleges a városi árverési csarnok is, amely indokolatlan konkurrenciát csinál majd az ékszerészeknek". A költségvetés lefaragását kéri. WoII Miksa súlyos hibákat lát a költségvetésben. A' tanyai kísvasuthoz fűzött nagy remények nem vál­tak be. A' kisvasút forgalmát a hozzávezető jó utak forgalma nagyban növelné. A város hatósága ne csak a belvárosi kövekkel törőd­jék, hanem a tanyákkal, a tanyai lakosság gazdasági érdekeivel is. Az útépítés a legpro­duktivabb befektetés. A borfogyasztási adó leszállítását követeli. A hiányt a sörfogyasztási adó felemelésével lehetne pótolni. A bor adója 16 fillér, a söré i fillér. Nem mindenki részeges, aki szereti a bort. (Derültség.) Cso­dálkozik Wimmer Fülöpön, aki a mult évben még a leghevesebb agitátora volt a gázgyár megváltásának és most éppen az ellenkező ál­láspontért küzd. — Nem tudom, a régi Wimmernek higyjek-e — fejezi be Wolf Miksa nagy derültség közben beszédét —, vagy pedig az uj, a bővített kiadású Wimmernek. Dr. Kertész Béla a következő felszólaló. A költségvetés telve van számításokkal, irreálitásokkal és kiismer­hetetlenségekkel, — tehát olyan, mint >;gy kacér asszony. KifogásoTJa, hogy a csőkEend adójövedelmekkel szemben az adókezelés költ­sége emelkedik. Foglalkozik az autóbuszüzem­mel, amelynek bevételét a városi költségvetés 200.000 pengővel redukálta. Ennek csaK at lehet a magyarázata, hogy az üzem passzív* járatokat tart fenn. Ha a Máv. beszüntethette a veszteséges relációkat, akkor az autóbusz­üzem is beszüntetheti a ráfizetéses vonalakati; (Zaj, ellentmondások.) Kertész azzal fejezi be felszólalását, hogy í • rekonstrukció óta ilyen szomorú költségvetést nem tárgyalt a város közgyűlése. Ebben orosz­lánrésze van a pénzügyi politikának, amely] kiszivattyúzta a magángazdaság minden élet­erejét és megteremtette a világválságnak ne­vezett magyar gazdasági válságot. Arra kér! a város hatóságát, hogy küzdjön a magán­gazdaság talpraállitásáért. A költségvetést el­fogadja. Dr. vitéz Máriaföldy Márton aránytalannak látja a költségvetést. Birálja a város iskolapoli­tikáját, egészséges iskolákat követel és na­gyobb áldozatokat a közoktatás számára. Kö­veteli, hogy a város közoktatási politikáját pe­dagógus vezesse, ne pedig jogász. Kifogásolja, hogy a város. segélyt ad a Bástyának', de a cserkészetet nem támogatja. A költségvetést csak feltételesen fogadja el. Olefnylk József a következő felszólaló. Az adórendszerről be­szél. A város adórendszere a kereseti és a fogyasztási adókra épül fel, ami nagy szociális igazságtalanságot Jelent. De ez az adóalap nem megbízható, mert a kereset és a fogyasz­tás állandóan csökken. Munkaalkalmakat kell teremteni még ujabb kölcsönök felvétele árán is. A tömegeket csak igy lehet fogyasztóké­pessé tenni. A belváros állandó cicomázása mellett a külvárosrészeket elhanyagolják. 'A külváros lakóinak is joguk van emberhez méltó életre. Uj adókra van szükség, de olyan adókra, amelyek nem a legszegényebb osztá­lyokat terhelik. A telekértékadó szabályrende­letet már évekkel ezelőtt elfogadta a köz­gyűlés. A szabályrendelet végrehajtását sür­geti, mert ez az adó a legigazságosabb adó, amely egyedül alkalmas a város fejlesztésé­nek biztosítására. Követeli az agglegéntfadS bevezetését. (Helyeslés.) Meg kell adóztatni a gyermektélen házaspárokat ts blzónyos /<5­vedélemmlhlmumon félül, de csak szociális célokra. A költségvetést nem fogadja el. Dr. Bodnár Géza szólalt fel ezután. A közigazgatási törvény rendelkezéseit ismerteti, amelyek szerint a költségvetési vita szónokainak beszédidejére nem vonatkozik a korlátozás. Kifogásolja, hogy, a polgármester türelmetlenül vezette a vitát Foglalkozik ezután a szegedi ünoepségekkel és reméli, hogy az ünnepségek után megváltó­zik a város vezetésében megnyilatkozó ntsn­tálitás. Szegeden a háború óta évről-évre aZ elszegényedés folyamata pusztít, ami végze­tes lehet a város háztartására. A személyzeti fizetések súlyos teherként nehezednek a vá­rosra, kéri a polgármestert, fontolja meg, hogy a mai viszonyok között indokolt-e a magasabb fizetési osztályokban lévő városi tisztviselők 25 százalékos fizetéspótlékának fentartása. A1 költségvetést elfogadja. Más szónok nem jelentkezett az általános vi­Tartós ondolálás! Henna hajfestés minden szinben. Arcápolás, viz- és vasondolálás, hajvágás és maniktir. 148 Elsőrendű munka, mérsékelt árakon. Helmnél. Takaréktár u. 8. szám. I Br. Grál-féle hnrazns kfilnmz ugy ¡Hatónál, mint boraxtartalmánál fogva kitűnő hatású. Csak zárt üvegekben kapható a 7 Szent Rókus gyógyszertárban. Kis tlveg Ara l.ZO, nagy Üveg óra 2.40.

Next

/
Thumbnails
Contents