Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-28 / 243. szám

1930 október 28. DÉLMAG YAK-"ŐZ At» Főpapi nagyításé, katolikus nagygyűlés és eucharisztikus körmenet az ünnepségek vasárnapi, utolsó napján (A Délmagyarország munkatársától.') Sze- | ged ünnepének utolsó reggelén, vasárnap a zuhogó eső ellenére ezrekre menő tömeg me­netelt a fogadalmi templom felé, hogy részt­vegyen a diszes nagymisén. A szorosan egy­másba tapadó ernyőtábor alatt szinte centi­méter magasan állott a viz, de az égből le­szálló elkeserilő hangulat most nem tudott gyökeret verni az ünneplő Szeged kedélyében. Ez a mise a nép, a tömeg, mindenki miséje volt és bebocsájtást nyert a sok ezer ember, akik közelről, messziről özönlöttek a városba. A misére 9 órakor már sem a főkapun, sem máshol bejutni nem lehetett, örült mindenki, aki be­pillanthatott a templomba és a tanyaiak el­kápráztatva a tér monumentalitásától, a temp­lom színeinek szemfényvesztő tarkaságától, a rugó orgona hatalmától, megálltak a kapuban batyujukat szorongatva, áhítattal, csodálattal eltelve, elmormoltak egy Miatyánkot és át­adták a helyet ujabb jövevényeknek. A szertartást gróf Zichy Gyula kalocsai érsek végezte di­szes papi segédlettel. A szentélyben megjelent Glattfelder Gyula csanádi püspök, Shvoy "La­jos székesfehérvári, Rott Nándor veszprémi, Virágh Ferenc pécsi, Haász István tábori püs­pök és Horváth Győző felszentelt püspök. József főherceg a szentélyben ült, mellette Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Ernszt Sándor népjóléti miniszter. König Péter ismert nagyszerű zenésmiséje gyönyörködtette az imádkozókat. A nemes témáknak az egyházi zene keretei között tar­tott formáiban megszólalt a vallási kompo­zícióban rejlő örök emberi szeretet. A gondos zenekari hatásokat a filharmonikusok érzé­keltették, az orgona motívumait Vehner Géza orgonaművész mesteri tudása emelte ki. A szép szólókban Szántóné Ladányi Mariska, Fetsmann Emilia, Kertész Lajos, Sánta László éneke keltett feltűnést. Bell? Ferenc kitűnő hegedűszólója és a dalárdák harmonikus sze­replése általános tetszést aratott. • A mise végeztével a Himnusz hangjai kivo­nulásra intették a hívőket, de senki sem akart mozdulni. Glattfelder Gyula, a vendéglátó püspök a templom kapujáig kísérte a misét pontifikáló Zichy Gyula kalocsai érseket. A téren eközben 1600 kecskeméti vendég várta, hogy bejuthasson a templomba. Az eső paskolta arcukat, elégedetlenség moraj­lott át a tömegen. Egy szerzetes papnak és Kovács Sándor kecskaméti plébánosnak tá­madt ötlete ebben a szituációban. Miseasztalt kerítettek, reá gyertyákat, virágokat és az árkádok alatt, Verbőczy István szobra előtt rögtönzött oltárt állittottak fel, — a csendes­mise nyugtató imájával vezették le az indu­latot. Amint azonban a kalocsai érsek távo­zott, Kovács Sándor plébános előhívta a cser­készek vezetőjét és hangosan méltatlankodott a történtekért. »Ide csődítettek 1600 kecskemé­tit és most senki sem törődik velük«, — fa­kadt ki. Nagy riadalom kezdődött erre, papok, rend­őrök szaladtak a kecskemétiekért és vezették be őket az üresedő templomba. A templomban folytatódott az imádság, a Templom-téren, az árkádok alatt pedig zsúfolt korzó alakult ki. Minden szobrot csoportok nézegettek, vizsgálgattak A téren, a közönség között járkált Rerrich Béla és inkognitóban hallgatta a véleményeket. Katolikus nagygyűlés a templomban A mise után Glattfelder püspök kihirdette, hogy az Alföldi Katolikus Nagygyűlés záróülését a rossz idő miatt nem a Templom-téreri és n^m a mozik­ban, hanem a fogadalmi templomban tartják meg a püspöki kar engedélye alapján. A püspök ezután az Oltáriszentséget felvitte a toronykápoln.íba, majd az elnökség elfoglalta a szentélyben a helyét. A záróülés megnyitó beszédét dr. Muntyán István mondotta többek között — az Istenfélelmet és a államnak és a városnak, amiért a fogadalmi temp­lom felépítésével ilyen fenséges környezetet bizto­sítottak a nagygyűlés számára. Dr. Somogjü Szilveszter polgármester üdvözölte ezután a szószékről a város közönsége nevében a nagygyűlésen megjelent egyházi és világi mél­tóságokat. A fogadalmi templom szimbólum — Mondotta többek között —. az Istenfélelemet és a vallásosságot szimbolizálja, a tornyában lévő Hő­kők harangja a haza szeretete, hatalmas orgonája pedig az ember és felebaráti szeretet szimbóluma. Ernszt Sándor nípjóléti miniszter tartott ezután slőadást. Szegedről beszélt, amelynek népe min iig a szabadságért és a jogért küzdött és sokat szenvedett a múltban. Ezután a tulajdonról, a tulajdonjog értelmezéséről beszélt. Elmondotta, hogy két felfogás áll ezen a téren egymással' szemben. Mind a kettő túlsó álláspont. Az egvik t végletekig védi a tulajdont, a másik megtagad minden tulajdonjogot. A katolicizmus megbecsüli 1 tulajdont, de azt vallja, hogy azzal számolni kell Isten és ember előtt, mert szociális köteles­ségek kapcsolódnak hozzá. Amikor a nagytőke függővé tette önmagától az államot is, akkor fe­ledésbe ment a keresztény tan, amelyet vissza kell helyezni a maga jogaiba, különben pusztu­lás és bolsevizmus következik. Ezután gróf Klebelsberg Kunó kultuszmin szter lépett a szószékre és tartott beszédet. A tanyavilág fejlődését ismertette. A magyar mérnök felvette a haroot az aszállyal, elvezette a földekről a vad­vizeket. megakadályozta a talaj elszikesedését. A lelki szikesedés terjedésének megakadályozására papokra van szükség. I.egven az Alföld minden iskolája mellett templom is. Beje'entette. hogy a népiskolai program beváltása után megkezdi a lemplomépitésl program végrehajtását. Dr. Muntyán István ezután beterjesztette a ha­lászati javaslatot, amelyben az elnökség papokai, templomokat követel az Alfftld számára, az egy­ház számára f<-ánv)tó befolyást a nevelés és ok­tatás p2ész területén," a káromkodás szigorúbb üldözését, a vasárnapi munkaszünet törvényes biz­tosítását. Az egyházi törvényekkel összhangban lévő házassági törvényt követel és a társadalom megszervezését a nyomor enyhítésére. A határozati javaslat elfogadása után Glattfelder Gyula püspök rövid beszéddel berekesztette a záró­ülést, amelynek részvevőit gróf Zichy Gvula ka­locsai érsek áldásban részesítette. A körmenet Az ünnepségek befejezéséül szán! aucharisz­fikus körmenetet ugy, ahogy tervezték, nem lehetett az esőzések miatt megtartani. Az ere­deti tervek szerint a körmenet a Mars-térről indult volna a rókusi templomba és onnan a fogadalmi templomba A rendező bizottság ugy határozott, hogv a körmenetet, tekintettel arra, hog/ vidékről sokan jöttek Szegedre, megtartják de szűkebb keretek között, a Templom-téren. A menet a templomból ki­indulva bah a fordul, elhalad a kémiai intézet. a püspöki palota előtt, megkerüli a templomot és ugy tér vissza kiindulási helyére. Délután 3 órára hatalmas tömeg lepte el az árkádokat. Vidékiek is voltak szépszámmal, de főleg kecskemétiek, akik 1600-an érkeztek a reggeli különvonattal. A templom fs zsúfolá­sig megtelt, ugy, hogy a körmenet elindulá­sakor mintegy tizenötezer főnyi tfimeg követte az Oltáriszentséget. Három óra felé érkeztek az egyházi, katonai, polgári előkelő­ségek, akik a templom belsejében foglaltak helyet. Nemsokára megérkezett dr. Glattfelder Gyula püspök is, titkárja, Sopsich János kísé­retében. A püspök a templomban rövid imát mondott, majd magára öltötte a diszes orná­tust és kezében az Oltáriszentséggel megindult. A menet elején a fiu felsőkereskedelmi is­kola haladt, őket követték az Emericana tagjai. A kongregánistások után mentek Kovács Sán­dor apátplébános vezetése alatt a kecskemé­tiek, majd táblák alatt a többi vidékiek: Me­zőhegyes, Kiszombor, Makó, Vásárhely hivői. A menetnek ezt a részét a szegedi plébániák hivei zárták be. Az apácák fehér­fekete oszlopa után következett a katonaze­nekar, díszszázad, majd a fehérkaringes pa­pok hosszú sora. Az egyházi méltóságokat két oldalt kispapok követték. Elől haladt Rott Nándor veszprémi, Virágh Ferenc pécsi, Hannauer István váci, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, Haász István tábori püspök, majd közvetlenül a baldachin előtt gróf Zichy Gyula kalocsai ér­sek. A baldachin két oldalán katonai diszőr­ség és a papok sorfala haladt. Az aranytól csillogó mennyezet alatt a püspök vitte az Oltáriszentséget. Közvetlenül ezután József fő­herceg, őt követték gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, dr. Aigner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. vitéz­Shvoy Kálmán vegyesdandárparancsnok, a tisztikar és mögöttük a hivők ezrei. A menet a templomtól balfelé haladva körüljárta a teret, majd a templomot is megkerülve a plébániaépület felőli oldalon tért vissza a templomba. A körmenetet és általában az ünnepségek egyházi vonatkozású részét Te Deum zárta be. A' körmenetben résztvett híveknek csak elenyésző töredéke kaphatott helyet a templomban, a többiek a nyitott ajtón ke­resztül hallgatták a hálaadó imát. A Te Deumot Glattfelder püspök mondotta. Az ün­nepélyes szertartás alatt a magánszólamokat T. Szenttamássy Alma, Felsmann Emilia, Kertész Lajos és Sánta László énekelték. A vegyeskr zenekari kisérettel a Tantum ergót és a Genitorit énekelte. König Péter Salve Regíliája után a pápai és a nemzeti Himnusz­szal fejeződött be az ünnepi hét. Bethlen Törökországban Befoglu, október 27. Bethlen miniszterelnö­köt Törökország határán a drinápolvi kor­mányzó, valamint Tahy László ankarai ma­gyar követ és a törők külügyminisztérium több magasrangu tisztviselője fogadta. A miniszter­elnök délben érkezett meg Stambulba. Az ál­lomáson Stambul kormányzója és a rendőr­főnök üdvözölték. Az üdvözlések után a mi­niszterelnök több hivatalos látogatást tett és a kormányzó, valamint a térparancsnok látoga­tását fogadta. A kormányzó a miniszterelnök tiszteletére villásreggelit adott. Bethlen dél­ben különvonaton folytatta útját az ázsiai part felé. Ankara, október 27. Venizelosz és Michala­kopulosz ma Ankarába érkezett. A pályaud­varon a minisztereket Izmet pasa és Tecfik Rüsdi bég fogadta. Belvárost Moxt Október 2S, 29-én, kedden, szerdán A daioh városa s^mjíss; ros táncok, szellemes dialógok. Főszereplők: Ctiarlolle Ander és Iflö Sym. Azonkívül: Hangos klatrő mtlsor. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor Korzó Mozi Október 28-án, kedden 11-lile«mmI* dráma 9 felvonásban. merCSIIiagOK Szinea jelenetek. Főszereplők Duncan Sisters. Azonkívül Burleszk Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents