Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-28 / 243. szám

Df.LMACÍWRORSZAC, 1930 október 28. Meghűlésnél rheumntikus Íáidíi Imáknál: Aspirin­" tabletták. Ciak gyágyjiartárbari kaphatók. Aspirin felülmúlhatatlan. Ujabb főirány a kommu­nista pör főiárgyalásán Azonnal elítélték a vádloítakal Budapest, október 27. A budapesti tőrvény­szék ma ismét kommunista pert tárgyalt. A per fővádlottja Kaufmann Sándor fodrászse­géd. Ellene és tiz társa ellen az állami és tár­sadalmi rend erőszakos felforgatására irá­nyuló bűntett cimén indult meg az eljárás. Az ügyészség azzal vádolja őket, hogv »Ifjú Proletár* cimen izgatásoktól hemzsegő lapot adtak ki, ezenkívül megszervezték a kommu­nista ifjúmunkások szövetségét. A tárgyalás megnyitása után Lindmayer ügyész kérte a nyilvánosság kizárását. Az első sorokból ekkor négy-öt vádlott felugrott helyéről és torkuk szakadtából kiáltozni kezdték: — Éljen a harmadik Internacionálé!... Nsm kell zárt tárgyalás! Gyilkosok! Megölték Löwyt!... Éljen a kommunizmus!... Az elnök rendreutasította a zajongókat, majd parancsot adott a fogházőröknek, hogy ültes­sék le helyeikre a vádlottakat. Néhányan du­lakodni kezdtek a fogházőrökkel. Általános zűrzavar és ordítozás töltötte be a tárgyaló­termet. Az elnök parancsot adott, hogy min­den letartóztatásban lévő vádlottat bilincs el­lenek msg. Lindmayer ügyész erre az előszobában tar­tózkodó detektiveket beszólította, majd felhívta őket, hogy azonnal ürítsék ki a tárgyalótermet. Miután ez megtörtént, Szemák elnök újból megnyitotta a tárgyalást és kihirdette a tőr­vényszék határozatát, mely szerint a tárgyalás egész tartamára elrendeli a nyilvánosság ki­zárását. Az itélőtanács a botrányt okozó kommunis­ták ügyében a tárgyaláson elkövetett bűncse­lekmények miatt rögtön megtartotta a főtár­gyalást és utána kihirdette Ítéletét, amely a következő: A törvényszék bűnösnek mondta ki Kauf­mann Sándort, Ellenbogen Györgyöt és Krei­ner Armandot izgatás vétségében és hatósági közeg elleni erőszak vétségeben, amelyet azzal követtek el, hogy a tárgyaláson izgató jellegű kijelentéseket tettek' és a fogházőröket is meg­támadták. A törvényszék ezért Kaufmann Sán­dort és Kreiner Armandot egyévi fogházra, to­vábbá egyévi politikai és hivatali jogvesztésre, Ellenbogent nyolchónapi fogházra, G ruber Istvánt hét hónapi fogházra, Kaufmann Bélát pedig egyhónapi fogházbüntetésre ítélte el. Az ítélet kihirdetése után a törvényszék hoz­záfogott az alapügynek a nyilvánosság kizá­rása mellett való tárgyalására. E. SCHATZ MAGDII fűzőszalonja Somonyl o. 15.. készül 8 lenmodernebb Iflzöfcef, has­kiftAküt és minden e szakmát»» »»a" készílménve.lret. 425 A balásíyal gyilkosság a szegedi tábla előli Rácz István 12 évi büntetését helybenhagyták, Tóth Anna b ültetését 6 évre emel­ték fel Sehol olcsóbban! RADIO é» keltéitek gaidag válaiztékbon 124 null IDC hál,ÍIB" és fa,s készülékek V^^HllialV^d legújabb modellekben IS fiavl részleire nálam kaphatók Szántó Sándor gípkereskedSnél Szeged. Kiss ucca 2. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegcdi Ítélőtábla /fouács-tanácsa hétfőn tárgyalta a balás­tyai l.engyel-gyilkosság bűnügyét. Rácz István, Tóth Anna, Tóth József és őzv. Lengyel Ferencné vádlottak közül egyedül Tóth József nem jelent meg, mert időközben bevonult katonának. A gyilkosság — mint még emlékezetes — a mult év november 25-én játszódott le Lengyel Ferenc tanyáján. Rácz Veron 59 éves főldmüvesasszony néhány évvel ezelőtt férjhezment Lmjyel Ferenc jómódú balástyai gazdához. Az asszony nyolc gyermeket' vitt a házhoz. Lengyel Ferencnek is voltak gyer­mekei, ugy, hogy a családban háromféle gyermek élt. Az öreg gazdálkodó a gyermekekkel ugy bánt, mintha a sajátjai lettek volna. Megajándékozta őket földdel, pénzzel és bár már majdnem mind felnőtt volt, a házánál tartotta őket. A mostoha­gyermeket azonban izgatta a vagyon sorsa és hogy a vagyont megszerezzék, tervet főztek ki az üreg elpusztítására. Négyen beszéltek össze. Rácz István, L^ngyelné fia, Tóth Anna és Tóth József, Lengyelné első házasságából született gyermekek és maga a fe­leség: Lengyel Ferencné. Az összeesküvés moz­gatója Tóth Anna volt. A megbeszélések azzal az eredménnyel jártak, hogy elhatározták az öreg megölését. A gyilkosságot Rácz Istvánnak kellett végrehajtania. Rácz István, aki különben nagyon jó viszonyban élt mostoha­apjával, eleinte szabadkozott. Arra hivatkozott, hogy neki három gyermeke, felesége van, nem vállalhatja a gyilkosságot. Tóth Anna ezek után bérgyilkost keresett, de mivel nem talált, újra féltestvérét kezdte nógatni. Azzal biztatta testvé­rét, hogy ő ugy elrendezi a dolgot,, hogy senki sem fogja megtudni a gyilkosságot, baj nem tör­ténhetik. A sok unszolásra Rácz István a mult év novem­berében elkövette a gyilkosságot. Felkereste a tanyát, belopózott alvó apjához és agyonlőtte. Amikor az őreg halála után meg­indult a nyomozás, Tóth Anna és a többiek a rendőrség előtt ugy adták elő a dolgot, mintha az öreg öngyilkosságot követett volna el. A rendőr­ség azonban megállapította, hogy az öreget alvás közben érte a halálos lövés. Lengyel Ferencet ugy találták meg az ágyán, hogy keze feje alatt össze volt kulcsolva. Rövidesen kiderült, hogy Rácz István a gyilkos, aki testvérei és anyja fel­hajtására ölte meg az apját. A nyomozás során Rácz részletesen beismerte, hogy a gyilkosságra előre készült. Tóth Anna rejtette el őt a gyilkosság előtt a konyhában és Tóth Anna volt az, aki a gyilkosságot követő zűrzavarban észrevétlenül kiszöktette a szérűs­kertbe. Itt találkozott Tóth Józseffel is. Hármas­ban aztán megbeszélték, hogy a rendőrség előtt arról fognak beszélni, hogy Lengyel Ferenc ön­gyilkosságot követett el. A két testvér azonban tagadta, hogy valami részük is lett volna a gyil­kosságban!. A gyilkossági biinpert ezév nyarán tárgyalta a szegedi törvényszék //ábermann-tanácsa. Rácz István beismerte, hogy megölte apját, de tagadta, hogy előre megfontolt szándékkal követte el tettét. Az öreg egész nap az ő tanyáján volt, onnan indult haza Tóth Annával együtt estefelé, ő is elkísérte őket, de csak azért, mert az apja nagyon részeg volt. A tanyán bekí­sérte a szobába is és amíg az öreg lefeküdt, elbeszélgetett vele. Lengyel Ferenc ekkor olyas­féle kijelentést tett, hogy el kell hagynia azt a tanyát, amelyben feleségével és gyermekeivel együtt élt. Erre annyira feldühösödött, hogy felkapta a vadászfegyvert és az ágyban fekvő apjára emelte. A fegyver eldördült, ő azonban akkor azt sem tudta, hogy mi is történt tulajdonképen. Kirohant a szobából és sirva fakadt. Kijelentette a gyil­kos, hogy senki sem bujtogatta őt. Tóth Anna vallomásában kijelentette, hogy 3 meg volt győződve, hogy az apja öngyilkos lett Csak akkor értesült a történtekről, amikor Rácz­cal találkozott és az elmondotta, hogy ml történt a szobában. Tagadta, hogy ő rejtette volna el a fivérét. A harmadrendű vádlott, Tóth József és Len* gyei Ferencné kijelentették, hogy a dologról sem­mit sem tudnak. , A biróság rengeteg tanút hallgatott ki, akik leg­nagyobbrészt terhelően vallottak a vádlottak ellen. Főleg arra vonatkoztak a tanúvallomások, hogy az öreg a gyilkosság idején aludt-e, vagy ébren volt. A rendőrfelügyelő, aki a nyomozást vezette, azt vallotta, hogy a gyilkos fegyvert fekve ta­lálta, még pedig olyan helyzetben, amely kizárta az öngyilkosságot. A meggyilkolt édesgyermekei azt vallották, hogy az öreget hazaérkezése után Tóth Anna levetkőz­tette és lefektette. Később hallottták a horkolását is. Ugyanígy vallottak a kihallgatott cselédek ts. Akadt egy tanú, aki arra vonatkozólag tett val­lomást, hogy Tóth Anna 200, majd W0 pengőért orra nkarta lövcnn: hogy tegye el Lengyel Fi* rencet láb alól. Tóth Józsefre és Lengyel Ferenc­re a tanuk nem tudtak semmiféle terhelőt fel« hozni. Érdekes vallomást tett a meggyilkolt fia, Lengyel János ts, aki előadta,, hogy hosszú ideig viszonya volt Tóth Annával. A *lánv szerette volna, ha elveszi, de az apja erősen ellenezte a. házas« ságot, igy abból nem lett semmi. Akadt egy másik tanú, aki azt vallotta, hogy amikor a há­zasság meghiusult, Tóth Anná azt a kijelentést tette, hogy ezért elföldeli az öreget. De légion« tosabb volt az orvosszakértők vallomása, akik kizárt dolognak mondották, hogy Lengyelt ébren« létben érte a lövés. A törvényszék Rácz Istvánt szánlékos ember« ölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és 12 esztendei fogházra Ítélte. Tóth Annát a vádtól eltérően nem felb'uj« tásban, hanem bünsegédi bünrészességben talál« ták bűnösnek és 3 esztendei fegyházzal sújtot­ták. Tóth Józsefet és özv. Lengyel Ferencnét azonban felmentették, mert nem talált a biróság bűnösségük mellett kellő bizonyítékot. A biróság az előre megfontoltságot Rácz Istvánnál nem látta bebizonyitottnak, mert cselekedetében hiányzott a teljes lelki nyugalom, amely kelléke a prae« meditációnak. A hétfői táblai tárgyaláson az iratok ismertetés« 9 órától fél l-ig tartott Ezután került sor a bizo­nyitáskiegészitési indítványokra. A védők tőblx irányú kérést terjesztettek elő, de a biróság sor« ban elutasította a kérelmeket. Az Ítéletet délután 5 órakor hirdette ki az Ítélőtábla. Rácz Ist* ván 12 évi fegyházbüntetését az indokaival együtt hilybcnhu-yták, elle.«bí.n Tó'b 4nna bün'.*t< < három évről hat évre emelték fel. A tábla súlyo­san terhelő körülménynek vette, hogy a lány, cselekedete súrolja a felbujtás határait. A többi vádlottak felmentését a tábla helybeli, hagyta és mivel dr. Zomborg főűgyészhelyettes emiatt nem jelentett be semmiségi panaszt, a fel* mentések jogerőre emelkedtek. Az első- és máj« sodrendü vádlott cselekményének a minősítése és súlyosbítása végett a főügyész semmiségi panasz* szal élt. Bútorszállításokat legelőnyösebben vállal helyben és vidékre Ungár és Bauerszáinó Céfl Klauzál tér 5. szám. mi Telefon 22—22. tigsr UJBOROK kimérését megkezdtem. Kivitelre már 1 liternél árkedvezmény. Viszonteladóknak és nagyobb vételnél további árkedvezmény m Lövingernél Polgár u. 20. SflbVHTOREORRHS a vese, Itólgag, ríieuma sjíprtzí Jéhol lalotdla és nyaaek kép*3!<SsA! ipaaakitdályczza • a rhaumáa BwgsmOaleU + vese- ám hélyagbootokot aHávolH « cukciúotaflok gyógyitala. Úzietvez«tőség; Búdon est, ErzsébeMir 1, ah Kapható minden üzletben. Hjj

Next

/
Thumbnails
Contents