Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-19 / 236. szám

2 Szét Gyula ezután azt fejtegeti, hogy a háború után a háztulajdonosok csak néhány százalékát kapták meg a békebeli lakbérértéknek. — De a vagyonuk megmaradt, egyedül az 6 vagyonuk maradt meg csorbítatlanul, — kiáltozzák szenvedélyesen Széli Gyula felé, aki végül az indítvány elfogadását kéri. Láfer Dezső szólalt fel ezután. A vitát eldöntötte, amikor a város legnagyobb háztulajdonosa, Wagner Ferenc (éljenzés) állástfoglalt a felszabadítás ellen. Csodálkozik azon, hogy a kisgyűlés és a város hatósága nem a kisexisztenciák érdekeit védte. Most, hogy ezt az indítványt benyújtották, utánanézett és megállapítottá, hogy a lakás felszabadítás egyik párt programjában sem szerepelt. Ahol felszabadították a lakásokat, ott a lakbér könyörtelenül felszökött. Dr. Meskó Zoltán volt a következő felszólaló. A kötöttséget örökké fentartani nem lehet. A kisgyűlés javaslatát teljes egészében nem fogadja el. Az egy-, két- és a háromszobás lakások kötöttségét fentartaná, négy- és ölszobás lakásokat egy év múlva, a halszobásokat azonnal felszabadítaná. Dr. TonellI Sándor megállapítja, hogy a lakások felszabadítása nem közérdek, hanem egyetlen csoport érdeke. A kérdést ugy állították be, hogy az ipar szempontjából fontos. Ez nem áll, mert a munkaalkalmat nem a felszabadítás hozza meg, hanem a kedvezőbb gazdasági helyzet. A kapitalista világszemlélet alapján óvást emel Széli Gyula beállítása ellen, hogy itt a magántulajdon szentségéről van szó. A közérdek fontosabb a magántulajdon szentségénél is. Dr. Szarnék Sára megállapítja, hogy a kisgyülési javaslat provokáció a nyomorgó tömegekkel szemben. Indítványozza, hogy a város állítson össze szociális statisztikát. A tanitók írják össze azokat a gyerekeket, akiknek külön gyermekszobájuk van, akiknek külön ágyuk van, de azokat is, akik többedmagukkal alszanak egy ágyban, vagy akik nem is ágyban alszanak. A bűn, az erkölcstelenség az ilyen nyomortanyákról kerül ki. Kéri a közgyűlést, hogy vesse el az antiszociális és időszerűtlen indítványt. (Helyeslés.) Dr. Singer István megállapítja, hogy Szegeden azért van helye Páter Bernát, meg a cenzorok Irta: Móra Ferenc. A magyar piaristáknak a tízennyolcadik század második fele volt a heroikus korszaka. A lelkeveszett, fajafeledett országban csak az ő iskoláikban lobogtak a nemzeti eszme és az egyetemes haladás őrtüzei. Nem csináltak mást, csak tudományt és irodalmat, mégis ők mentették meg, amit a karok és rendek eldiétáztak. Csöndes, jámbor emberek voltak, kapcsos könyvek fölé hajló együgyű lelkek, betümagok álmatag vetői, — a hatalom kezelői mégis ugy féllek tőlük, mint a tűztől. De ők nem féltek senkitől. Könnyű annak nem félni, akinek nincs egyebe egy szál reverenrlánál és a rendje szent törvényeihez való ragaszkodásnál. Pedik morlifikálták őket minden módon. A tanítási metódusukat gáncsolták, az iskoláik építését megnehezítették, a szónoklataikat ellenőriztették s áz írásaikra rászabadították a Ferenc császár érdemes cenzorait, azok pedig értettek a mesterségüket. Bizonyság rá a Benyák Bernát esete. Benyák Bernát e kor legnagyobb piaristái közé tartozott. Jó darabig Szegeden tanárkodott, de itt még aludt benne az erő. mint kerette'etlen rubinban a fény. A pesti kegyes oskolában Arany kezeibe került. A tudománypatakok, amelyek a szegedi társház könyves pulpitusairól szivárogtak a lelkébe, ott buggyantak Dunává. Csodálatos nagy elme volt, irt világtörténelmet, grammatikát, közgazdaságtant, pedagógiát, latin ódákat, magyar énekeket, fizikát és zenetörténetet. (Nem maga volt akkor a piaristák közt ilyen sok lapura köszörült zseni. Katona Dienes is a káprázatos polihisztorok közé tartozott, aki maga készítette sirföliratában ezt mondja: DFLMAGYARORSZAG a lakások felszabadításának, mert ezerszámra épültek az uj lakások. (Zaj, ellentmondások.) Olefnyik József szólalt fel ezután. Legjobb lenne Singer doktor felszólalása után sirvafakadni a szegény háztulajdonosok sanyarú helyzete fölött. (Derültség.) — Szobrot a névtelen háziúrnak! — kiáltja közbe Pásztor. Olejnyik ezután kifejti, hogy a lakásfelszabaditás nem indítaná meg a tatarozási munkálatokat. Szeretné, ha Petrik Antal, aki a választások idején minden jót igért a külvárosi kisexisztenciáknnk. most nvilatkozna álláspontjáról. Gombos István szintén Wagner indítványához csatlakozik Több szónok ezután nem jelentkezett, a polgármester bezárta a vitát. Dr. Meskó Zoltán zárszó jogán kérte indítványa elfogadását. Harminc bizottsági tag aláírásával névszerinti szavazást kértek, amit a polgármester el is rendelt. A névsort Pávó Ferenc tb. tanácsnok olvasta fel. Felháborodás viharzott végig a padsorokon, amikor Petrik Antal, a külvárosi kisexisztenciák állítólagos képviselője megszavazta a kisgyűlés javaslatát. „Nem"~el szavaztak a háziurak indítványa ellen: Back Bernát. Bagáry László, dr. Biedl Samu dr. Bodnár Géza, Bokor Adolf, dr. Dettre János, Domán Mátyás, di\ Eisner Manó, dr. Erdélyi Jenő, dr. Fajka Lajos, Gál Miksa, Gombos István, Grosz Marcel, Horváth József, Iritz Béla, dr. Kelemen László, Iveller Mihály, Kertész József, Kis Géza, Lájer Dezső, Nyárv György, Olejnyik József, Ottovay Károly, Pásztor József, dr. Szarnék Sára, dr. Tonelli Sándor, dr. Tóth Imre, dr. Török Béla, dr. Ujj József, Varga Mihály, Wimmer Fülöp, Zarnóczay Béla, dr. Csonka Miklós, Scultéty Sándor. „lqen"-nel szavaztak: Ábrahám Imre, Balogh Péter, Barta Mihály, vitéz Csányi János, Csűrik János, Danner János, Deák János, Dobóczky Szilveszter, Doránszky Károly, Erdélyi András, Farka János, Fenyő Hugó, Forgács István, Ulmann András, Kispéter Lőrinc, Korom Mihály, Kószó József, Löffler György, Masa Miklós, dr. Máriaföldy Márton, dr. Meskó Zoltán, Nagy Dercsika szült engem, Pozsony, Szeged és Tata képzelt, Pest iparom dijját juttatta babérkoszorúval, Hőseit énekelém kettősen erős magyaroknak, Bölcsességet, erényt, tudományt irtam, tanogattam. A filozófia tanára volt, az analízis zátonyos tengerén hajókázott és közben kertészkedett is, de még hogy! Győrffy professzor ur igen tisztelt barátomnak, meg a többi szegedi botanikusnak figyelmébe ajánlom ezt az elveszett nevű elődjüket. A kávéfát, a batátát, a cukornádat akarta meghonosítani Magyarországon. Böszkén meg vagy nyolcszáz indigó-bokrot ültetelt — már, gondolom, csak olyan magyar indigót, alighanem az I s a t i s-t, érdemes lenne utánajárni, a szegedi piaristák levelesházában bizonyosan maradt ennek nyoma. Én csak annyit tudok, hogy a kísérletek beváltak s Dienes atya a tengelici pusztán be is rendezte az indigógyárat. Persze hamarosan felvette a néhai nevet, mert a kilátásba helyezett államsegélyből nem 'ett semmi. Látnivaló hogy már akkor fel volt találva a magyar iparpártolás.) Benyák Brimo azonban még annyira se tudta vinni, mint Katona Dienes. Tömérdek munkájából néhány püspökköszöntőn kívül nem látott napvilágot semmi. Mert drága vólt a könyvnyomtatás, ő meg szegény, mint a templom egere. Arra pedig ki gondolt volna még akkor, hogy lesz ám még olyan világ is, mikor bolond emberek pénzt is adnak azért amiket egv másik bolond összefirkált! Egyszer azonban a páterek, akik ugy néztek öreg társukra, mint a napra, összezsugorogtak annyi tallért, amennyin egy könyvét ki lehetett volna nyomatni. Melyik legyen az most már a sok közül? Benyák azt választotta, amit élete főmüvének tartott, mégpedig teljes joggal: Leibnitz filozófiájának az ismertetését^. akit minálunk még 1030 október 19. Ferenc, Petrik Antal, Peregi Mihály, Schütí István, dr. Singer István, dr. Széli Gyula, Szirányi Béla, Tápav Dezső, Tem^sváry József, dr. Turóczy Mihály, Wolf Miksa, Zádory Béla, dr. Pálfy József, dr. Simkó Elemér. A szavazatok összeszámlálása után kiderült, hogy a kisgyűlés javaslatát 38 szóval 3b ellenében, tehát négy szótöbbséggel elfogadta a közgyűlés. A polgármester igy uj szavazást rendelt el a kisgyülési javaslat és a dr. Meskó-féle módosító indítvány fölött. Most a közgyűlés ugyancsak 38 szavazattal 34- ellenében Meskó indítványát fogadta el és ezzel kimondotta, hogy felterjesztést intéz a kormányhoz és kéri, hogy a négyszobásnál nagyobb lakásokat egy év múlva, a két- és háromszobásakat két év múlva, az egyszobásakat pedig három év múlva szabadítsa fel, A polgármester ezután napirendi javaslatot tett. Bejelentette, hogy szombaton délelőtt telefonon tárgyalt Lukács ödön miniszteri tanácsossal, aki közölte, hogy a pénzügyminisztérium az inségadóra szabályrendeletmintát dolgoz ki, ha azt a városok elfogadják, akkor a jóváhagyást sem kell megvárniok az ínségadó szabályrendelet végrehajtásához. Mivel ez a szabályrendeletminta csak a jövő héten érkezik meg és mivel a jövő héten már megkezdődnek az ünnepségek Szegeden, azt javasolta a polgármester, hogy a közgyűlés október 27-ére napolja el ülését. Október 27-én kerülne igy sor az inségjárulék ügyére, a költségvetés tárgyalására és a fehértói halastóra vonatkozó előterjesztés tárgyalására. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a polgármester javaslatát. Az ülés félhét órakor ért véget. Qrák,ékszerek 6 havi részletre Alpakka evőszerek 12 ff 19 rtr4snA1, KMosey ncca 7. Tv'aar javítóműhely! T8rt I O til arany, ezttst, régi pénz bevftlt&a. A. B. 0. beszerzés. Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomorés bélzavarok, máj- és lépduzzadás, hát- és derékfájás ellen a fermészetadla „Ferenc József" keserűvíz, naponként többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József viz alhasi megbetegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerözletekben kapható. bj mwmtwmm,mw*m*mmma—m—nm—iMmmtBwmmmmMmim akkor névről se ismertek. Aztán hozzácsápta egy, értekezését a véleményszabadság szükségességéről. 1799-ben! A francia forradalom tizedik évében! Ez még Leibnitznél js leibnitzebb dolog volt. Hát odakerült a nagy nyaláb kézirat a pesti cenzor elé, aki valami tisztes táblai asszesszor volt. Sábeszteklit viselt, de a lelke sarkantyús csizmát pengetett. Varkocsba font szép tisztes parókát hordott, de alatta kuruc magyar sörte ágaskodott. Amúgy nagyon tanulmányos ember volt, Verbőczyt kívülről tudta, de a monadikus filofia olyan idegen volt neki, mint sapkakészitőnek a teleszkóp. — Leibnitius, Leibnitiius, — nézegette a kéziratot. — Ki fia-csillaga ez a Leibnitius? Valami kórságos nimöt. No áz minket ne tanétgasson filozófiára. »Nyáron szűrödet, télen subádat el ne hagyd«. Ez az igazi magyar filozófia. Meg az. hogy »bor, buza, békesség és feleség: ékest széna, szalma, szalonna és ruha: kékes«. Azzal ráirta a lúdtollal a kéziratra nagy mérges belükkel, hogy non admittitur. Igy szállá alá poklokra a pars príma, az első rész. A másodikat nem bántotta, mert a véleményszabadságnak, mint az ábra mutatja, rajongója volt a spektábilisz. A pesti cenzornak azonban följebbvalójá is volt, a bécsi cenzor. Ez már pallérozott értelmű, nyugateurópai férfiú volt és a filozófiában is ösmerte az ujmódit. Tehát kihúzta azt, amit a pesti kolléga meghagyott. No még,csak ez kellene, véleményszabadság a magyarnak, mikor igy se bír vele az ördög se. A kék Úristenre Bajorországban, örüljön annak az egy szabadságának, hogy adót fizethet! Igy nem látott soha napvilágot Benyák Beftiát legfőbb ópusza. S igy maradt belőle csa"k annyi amennyit Toldy Ferenc följegyzett róla: Pillanat volt az égen. amelyre csak soká következett nap«.