Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-19 / 236. szám

1930 október 19. DPLM AGYAROKSZAG Egy haláloi Ítélet nagyrév! asszonyok arzénperében A többi vádlott 5 évtől életfogytig tartó fegyházbüntetést kapóit Szolnok, október 18. A nagyrév! arzénperben a bíróság ma délben 1 órakor hirdette ki Ítéletét. A törvényszék özv Takács Lajosnét kétrendbeli gyilkosság büntelle, egyrendbeli felbujtás és egyrendbeli gyilkosság kísérletének büntette miatt kö. tél általi halálra Ítélte. özv. Reha Mihálynét egyrendbeli gyilkosság büntette miatt életfogytiglani fegyházra, amelyből a vizsgálati fogsággal egy évet kitöltöttnek vett. özv. Pápai Ferencnét egyrendbeli gyilkosság büntette miatt 15 évi feqgházbiinletésre, amelyből a vizsgálati fogsággal egy évet kitöltöttnek vett. Fazekas Máriát egyrendbeli szándékos emberölés büntette miatl 10 évi fegyházra, amelyből a vizsgálati fogsággal egy ével kitöltöttnek vett. Cser Lajosnét e ¿y rendbeli gyilkosság büntette és kétrendbeli szánJékos emberölés büntette miatt 8 évi feggházbüntetésre, amelyből a vizsgálati fogsággal egy évet kitöltöttnek vett. Nagy Károlynét egyrendbeli gyilkosság kísérletének büntette miatt 5 évi fegyházbüntetésre itélte, amelyből a vizsgálati fogsággal négy hónapot vett kitöltöttnek. ftef)ézségelc az esővíz miau algyői csatorna építésénél Eddig 160 ezer pengő munkadíjat fizettek ki (A Délmagyarország munkatársától.) Az elmúlt hetekben történt esőzések következteben viz alá került a Fehértó területének nagyrésze. A szikes talaj vizátbocsájtóképcssege igen kicsi és igy a tó területén összegyűlt viz nem szivódhatik fel, de .lefolyása sincs, ennek viszont kellemetlen következményei .vannak a csatornaépítés körül. Mint ismeretes, a dorozsma—algyői csatornának most éppen azt a szakaszát építik a kubikosok, amely a Fehértó medrét szeli keresztül. A tó területén felgyülemlett esővíz a csalornaásást megakadályozta. A munkát mindaddig nem folytathatják, amig valamilyen módon el nem távolítják a munkát akadályozó víztömeget. H. Papp Istvántól, az ármentesilő társulat igazgató-főmérnökétől nyert értesülésünk szerint a bajon ugy segítenek, hogy a Fehértótól egészen a Tiszáig tizenkétméteres árkot ásnak a szilléri szivattyúig és itt átszivattyúzzák a Tiszába a Fehértó víztömegét. Ezt a munkát már meg is kezdték és hogy meggyorsítsák, a meglévő kubikosokon kivül még nyolcvan uj kubikost, részben szegedit, részben dorozsmait állítottak munkába. Elmondotta még az igazgató-íőinérnök, hogy eddig a társulat 160.000 pengő mnnkadijat fizetett ki a csatornaépitőmunkásoknak. A kormánytól a megszavazott államsegélyből és államkölcsönből kétszázezer pengőt kaptak, a különbözetet a szükséges kisajátításokra költötték el. Mivel a kiutalt pénz már elfogyott, lépéseket tesz a társulat, hogy az államsegély és a kölcsön még ki nem utalt részét is sürgősen utalja ki a kormány. A csatornaépítés elé különben egy kisajátítási akadály is került. Az egyik fehértói birtokos, Karácsonyi Gergely ugyanis, akinek 1168 négyszögölnyi területét kell kisajátítani, földjét csak földért hajlandó átengedni. A társulat azonban megfelelő csereföldet nem tud felajánlani és igy a bonyodalmat valószínűleg a bíróság oldja meg. A Munkácsy-céh és a Szegedi Fészek Klub reprezentatív képzőművésze« kiállítása Vasárnap délelőtt nyilik meg az a nagyszabású reprezentatív kiállítás, amelyet a Fészek Klub a budapesti Munkácsy-céh zászlója alatt tömörült legelső magyar festő- és szobrászgárdával együtt rendezett. Jelentőségében és méreteiben oly hatalmas esemény ez, aminő se Szegeden, se egy magyar vidéki városban még nem volt A kiállítás annak az anyagnak nagy részét öleli fel, amelyet a magyar kultura propagálására és bemutatására idegen országokba, Barcelonába és Velencébe küldtek el néhány hónappal ezelőtt. Ugyanakkor, amikor a Fészek Klub az uj magyar művészetnek itthon utat nyit, meghatottsággal emeli az emlékezés fényébe Szeged három korán meghalt, zseniális festőfiát, Heller Ödönt, Károlyi Lajost és Szőri Józsefet. J. Heller Ödön ragyogó plein-airjeibe beleöntötte egész éleiét. Valami hallatlanul mozgékony ezermester ötletei vibrálnak a napfény ragyogásában. Vérrel és tűzzel leli pompája van nála kifejezésnek. A Tiszán dalladzó, a csendben elmélázó, a munkában hittel és megadással dolgozó parasztot festette, valahányszor látta, annyiféleképen. Művész volt abban, ahogy az élet mozzanatait lerögzítette és ahogy az igazság komor képét a napfény és illúzió melegével átfonta. Szinte érezni rajta a lehellet forróságát és ez a lehellet a művész — halhatatlansága. Károlyi Lajos halvány virágképein, tompa, de mé|y tüzű portréin gyöngyöző sóhajok szállnak. Az a halk lira volt eleme. Nem tobzódott sem szinben, sem formában, de a bölcsesség egy elrejtett sugara mély értelmet adott minden virágszirmának. Károlyi Lajos müvének szépségére nem hint port az eljövendő irányok merész vágtatása, az ő pikturája mindég kedves és értékes marad, mint egy verssor, amelyben örök érzéseket dalol el a költő. Szőry József festészete: a ködös keresés, szeszélyes egymásba torkollásai ellágyulásoknak és harcias, gúnyos kacagásoknak, megvetésnek és mosolynak. Különösen grafikáiban érte el a közvetlenség és szellemesség kimagasló erejét. Minden műve a zsenialitás és eredetiség bélyegét viseli. 2. A Munkácsy-céh halalmas kollekciójával remekmüveket hozott Szegedre. Rudnav Gyula két szép vászna nyitja a sort. Csók István kis karácsonyáMa ulo'lára 1 Ha a császár visszatér Ramon Novarróval n Relvárosihen. Ma utoljára 1 London lángokban ps n hnr'pwkplr n Kott* Mr>7iben. Belvárosi Mozi Október 20, 21, hétfőn és kedden Hangos vlgJAIék esték ! Marion Davies La»rnérvfi"№k« ísTív. ManannB és a HÍRADÓ. Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 érakor 1 Korsó Mozi Októbor 20, 21, hétfőn és kedden 1 j főszereplésével F!Őíf, BltlClV íjSZtíf. felvonásban. 1 1 Unn Ilcc7nnue?fll!lliln Vígjáték 7, felvonásban. Fö- H 1 kivül HSOlUliyaZCliUllU. szereplő: Adolphe Menfou. g 1 Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor 1 ban benne van a mester artisztikus színharmóniáinak egész üdesége, bár jobb szerettünk volna balatoni képeinek álomszerüen finom festőiségébeu gyönyörködni. Magyar.Manheimer intim tájai mély nyugalmukkal hatnak meg. Iványl.Grünwald nyugtalan lélekkel, szüntelenül uj problémákkal fokozza festészetének kifejező erejét. Rendkívüli élmény a Cséplés cimü vászna, amelyen a napfény, ragyogásának szivárványos fénytörései a képzeletnek a fantasztikumig emelkedő gazdagságát mutatják. Kosztolánvi-Kann Gyula csendéletei, uccarészletei koloritjukkal és hangulatosságukkal kényszerítenek megállásra. Déry Béla romantikusan elégikus tájaival, Renkliárdt Ágost finoman megoldott Zsuzsanna-jelenetével, Duesay tájképeivet hoz szenzációkat. Márk Lajos rendkívül érdekes pikturájában eredeti technikáját leheletkönnyű tónusokban kifejezett eleganciáját értékeljük. Perimutter Izsák Nővérek cimü müve a festői értékek irodalmi értékekkel párosulnak. Megkapóf köz. vetlenségü, kedves kedélyű festő. Glatz Oszkár, akinek három képe közül egyik vonzóbb, mint a másik. Godó Lipót friss és ötletes képei, Csánky Dénes elragadó tájai, Gyenes Lajos gazdag szinek. ben tobzódó virágcsendéletei, Bardócz Árpád kitűnő pasztellje, Istokovits egy kis .képe, B-ant Antónia szép tengerpartja, Nadler Róbert értékes müvei, Kemény Nándor hangulatos tájképei, Gimes Lajos erőteljes vásznai, Szlányi Lajos kitűnő pikturája, Édvi Illés Aladár mély érzésű vásznai, Davassy István pompás tíszavidéki tájai, Feszty Mase erőteljes rajzai, Zádor István szép kidolgozású festményei, Bechné Schwarz Elza tehetséges pikturája, Gaal Ferenc kifejező zsánerképei, Gulyás Ferenc virágzó fája, Sándor József kitűnő képei. Réll Zsuzska sok festői meglátással megkomponált müvei, Vas Elemér érdekes virágai, mind értékei a tárlatnak. Ilermann Lipót klaszszikus témákat kereső, finom érzésű pikturája, Kó'rösföi Kriesch Aladár mély emberiességtől és igazságkereséstől áthatott müvei, Szüle Péter ki. váló öregasszonya. Czencz János szép női fejei, Nagy Sándor gazdag képzelettel megfestett kompozíciói tűnnek még fel. Frank Frigyes franciás beszédességgel megfestett képei, Orbán Dezső eredeti színű és hangulatu tájképei. Csóka István élénk szinü vásznai emelkednek ki, Remsey Jenőnek van még újszerű képe és Krusnyíb Károly állított ki olyan képet, amely méltón reprezentálja. Szép müveket hozott Vidovsky Pál. A Munkácsy-céh kitűnő szobrászmüveket is hozott, még pedig egytől-egyig a legkitűnőbb szobrászművészektől: Pelri Lajostól, Róna Józseftől, Borv Jenőtől, Horvay Jánostól, Lux Elektől, Medgyessy Ferenctől és Szentgyörgyl Istvántól. Meg kell említeni végül Endrő Margit kitűnő kerámiai munkáit is . Az egyházművészeti kiállításon a magyar festőművészet ' nagyjövőjü ifjúsága szerepel vá^gatott müvekkel. Felépítésben, gondolatban, a neoklaszszicisták stílusában indul a festők mai nemzedéke és ennek az iránynak egyik díjnyertes munkáia Rozgonyl László, Szent Imre hercege. Rendkívül érdekes és eredeti Anlal Elemér Szent Imre hercege, Bánáti Svezák József Szent Erzsébeté, a szegedi Dorogi Imrének a budapesti Nemzeti Szalonban is kiállított két képe, — Szent István végrendelete és Boldog Margitja, Bokor Vilmos, Biró József, Bav Alajos, Belányi Viktor, Ileinlz Henrik, Fejérvári Erzsébet, Kacziányi ódön, Némethy, Bcla,