Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-18 / 209. szám

gZECED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13-53. - Klndóhlrnínl, ^i(lcíönkönyv(Ar és Jegyiroda : Aradi ucca ». Teleion: 300. - Nyomda • L»W Upól neoa 19. Telefon : 16—34. Távirati és levélcím: Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1950 szeptember 18 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 209. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapeslen3-60, kUltlIldOn ö-40 pengő. - Egyes szám ára hétk!Sz« nap 16, vasár, és Ünnepnap 1111. Hljr— delések felvétele tarifa szerint. Megjelenik héttő kivételével naponta reggel A polgármester építkezési akciója (d.) A legteljesebb mértékben méltányoljuk a polgármesternek azt a törekvését, hogy a magánépitkezések előmozdításával kiván nyugalmasabb helyzetet teremteni a munkanélküliség egyre fenyegetőbb frontján. A legnagyobb pesszimizmussal nézünk azonban e törekvésének sikere elé. A polgármester koncepciója szerint a város hosszabb lejáratú kölcsönt szerezne azoknak, akik építkezni akarnak. Elsősorban is nem hisszük, hogy; a város által szerzett kölcsön észrevehetően kedyezőbb lesz annak a kölcsönnek feltételeinél, melyet az építtetők maguk is meg tudnak szerezni. A. pénz nem szentimentális. A pénznek fedezet kell, a pénznek biztonság kell, a pénznek jövedelmezőség kell. A pénz nem válik jövedelmezőbbé, akár Szeged szab. kir. város, akár Senki Pál, vagy Névtelen János a kölcsönvevők. A pénznek mindegy, hogy ki fizeti a kamatot, csak minél nagyobb kamatot fizessenek. Másrészt nem fokozza a biztonságot az sem, ha Grünstein Márk helyett majd Szeged szab. kir. város lesz a pénzügynök. Nem az ügynök a fontos a megbízhatóság szempontjából, hanem az adós s a fedezet. Akárki szerzi tehát meg a kölcsönt, az adós személyi megbízhatósága s tárgyi biztositéka szerepel egyedül a hitelező megítélésében a biztonság tényezőiként. A telek értéke nem lesz nagyobb, a tervezett építkezésnek fedezeti minősége nem lesz megnyugtatóbb akkor sem, ha a hitelt nyújtó és hitelt igénybevevő között Szeged város is szerephez jut. Nem gondoljuk ugyanis, hogy a város maga veszi fel a kölcsönt s azt osztja szét az építkező felek között. A város aligha gondolhat arra, hogy »az államkölcsönös házak« uj szériáját hivja életre. A mai gazdasági viszonyok között a város köteles elhárítani magától azt a szerepet, hogy bármelyik banknak inkasszánsa legyen. Aki ma kölcsönpénzzel építkezik, nagyon súlyos kockázatot vállal. Számolni kell azzal, hogy akik ma hitel igénybevételével építkeznek, nem fognak tudni tőke- és kamatfizetési kötelezettségüknek eleget tenni. A város nem vállalhatja a bankok helyett a könyörületlen hitelező szerepét. Fájdalmas és kinos kötelesség a haszonbérlőket kimozdítani a haszonbérletből s ezt a fájdalmas és kinos kötelességet nem szabad fokozni azzal, hogy városiakat is kilakoltasson a város hajlékaikból. Lehet, hogy egyik-másik bank kitűnő üzletet szimatol a város garanciája mellett felvett, vagy a városnak hitelezett épitési kölcsönben, a városnak azonban el kell hárítani magától a pénzbehajtó sokszor keserves, • sokszor méltatlan s mindig rideg szerepét. De vizsgálni kell azt a kérdést is, hogy ^ tervbeveit mód alkalmas védekezés-e a munkanélküliség ellen. Az alapvető baj az, hogy ha végiggondoljuk a polgármesteri tervet, ezt a kérdést nemleges válaszfal kell levennünk a napirendről. A kormány most folytat tárgyalásokat a nagybankok képviselőivel a közalkalmazottak részére nyújtandó építkezési kölcsönök kérdésében az az álláspont alakult ki, hogy felhasználható épitési kölcsönt csak olyanoknak lehet nyújtani, akik nemcsak a telküket s építendő házukat kötik le, hanem fizetésüket, illetőleg lakbérüket is. Ha létrejön a megállapodás a kormány és a nagybankok között, akkor a polgármester által kölcsönnel ellátandók köréből a közalkalmazottaknak fizetésükkel és lakbérükkel is helytálló, tehát megnyugtatóbb fedezettel rendelkező csoportja már kiesik. Kétségtelen az is, hogy azok, akik fizetésüket, vagy lakbérüket nem tudják lekötni, súlyosabb feltételek mellett juthatnak majd kölcsönhöz. S ki fogja igénybe venni a súlyosabb feltételű kölcsönt, amikor azt látja, hogy kedvezőbb feltételek mellett is lehet kölcsönt nyújtani. Akik csak kevéssé ismerik a kölcsönkérek pszihéjét, azok erre a kérdésre is kedvezőtlen választ lesznek kénvtelenek adni. Azt is állítjuk, hogy, az építkezési kőicsönnek konjunktúrája elmúlt. Amikor negyven-ötven milliót kellett fizetni lelépési dijban egy-egy lakásért az aranybér vállalásán felül, amikor a lakásínségről joggal panaszkodott mindenki, akkor lett volna évadja ennek az akciónak. Mióta azonban a házbérek meglehetős éles kanyarodással haladnak lefelé s mióta a nagyobb lakások kiadása már gonddal jár, azóta az építkezési kedv is lelohadt. S a mai gazdasági viszonyok között nagyon kevés ember engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy magánházban lakjék. Aki pedig megengedheti magának ezt a lukszust, az nem szorul rá a város pénzügynöki szerepére. A kérdést tehát akárhogy is vizsgáljuk, nem találunk benne gyümölcsöző gondolatot. Ez a terv is ki fog kerülni a végig nem gondolt gondolatembriók zsúfolt temetőjébe. Brüning nem fiajlanőtó egy Iliim iilcötlni HitleréKKel (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: Az Acht Uhr Abendblalt szerint dr. Brüning kancellár semmi esetre sem hajlandó együttműködni akár a nemzeti szocialistákkal, akár a német nemzetiekkel. A kancellár a választás eredményének közzététele után bizalmas baráti körben és minisztertársai előtt a leghatározottabban kijelentette, hogy szó sem lehet a szélső jobboldnli pártokkal való együttműködés lehetőségéről. A kancellár ezt a kijelentést olyan hangon tette meg, hogy elhatározásának megingathatatlanságához szó nem férhet. München, szeptember 17. Hitler Adolf beszédet mondott a Krone-cirkuszban. Beszéde témája ez volt: dA győzelem után szorosabbra kell huznunk az arcon az acélsisak szijját.« Hitler a nemzeti szocialista párt győzelmét csak a kezdet kezdetének mondotta. Az igazi harc most indul meg és most kell megszerezni a hatalmat a birodalomban. Hitler kijelentette, hogy a nemzeti szocialista párt ezt a harcot az alkotmány törvényes keretéi között akarja végigküzdeni. A nemzeti szocialista párt ugyan forradalmi párt — mondotta — de nem abban látja a forradalmat, hogy pucscsot csinál, nem is abban, hogy erőszakkal akarja felborítani a mai állami és társadalmi rendet, hanem abban, hogy forradalmasítani akarja a lelkeket. Augsburg, szeptember 17. A nemzeti szocialista párt a gyülekezési tilalom megszűnése után, nagy felvonulást rendezett Ulinban. A menet összetalálkozott egy szociáldemokrata csoporttal, amiből véres verekedés lett Tizenhároman szenvedtek komoly sérüléseket A nemzeti szocialisták vezére is megsebesült A rendőrség több verekedőt letartóztatott Hely államokat részesiti a Népszövetség pénzsegélyben megtámadtatás esetében Tánczos Gábor tiltakozott az ellen, hogy a segélyezésről a tanács döntsön Genf, szeptember 17. A leszerelési főbizott- 1 ság ma tárgyalás alá vette a pénzügyi támogatásról szóló egyezménytervezetet A tervezet értelmében nemcsak azt az államot részesitik pénzbeli segélyben, amelyet megtámadtak, hanem azt is, amely csupán a megtámadtatás veszélyében forog. A kölcsön megadásáról a Népszövetség tanácsa dönt. A pénzügyi támogatást kölcsön utján biztosítják, aimlyet a szerződő államok garantálnak. Tánczos Gábor fejtette ki a magyar delegáció álláspontját a tervezetre vonatkozólag. Kijelentette, hogy az egyezménytervezet túlmegy azokon a határokon, amelyeket az alapokmány a tanács számára kijelölt. Az egyezmény egyes pontjai ellentétben állanak a tanácsban nem képviselt államok érdekeivel, sőt bizonyos esetekben azokat határozottan károsan érinthetik. Magyarország, amely nem tagja a tanácsnak! s a jövőben is csak átmenetileg foglalhat abban helyet nem fogadhatja rokonszenvvel a tervet, hogy a Népszövetség tanácsa dönthessen olyan kérdésekben, amelyek noha Magyarországra nagyon fontosak", a tanácsban kerülnek megvitatás alá, anélkül, hogy Magyarország abban véleményét nyilváníthatná. Az egyezmény értelmében a tanácsot illeti meg a döntés, hogy valamely állam megsértette-e nemzetközi kötelezettségeit, noha az ilyen döntés igen sok esetben elsősorban jogi alapon nyugszik és a tanács, mint politikai szerv, bizonyára nem lehet hivatott állást foglalni ezekben. Jelzi egyébként hogy Magyarország a maga részéről legnagyobb örömmel üdvözli az egyezményt, amely számos delegáció szempontjából ujabb tényezője lehet a biztonságnak. Tánczos után Flügl osztrák delegátus rámutatott azokra a gazdasági szempontokra, amelyek megnehezítik, hogy Ausztria csatlakot-