Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-18 / 209. szám

gZECED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13-53. - Klndóhlrnínl, ^i(lcíönkönyv(Ar és Jegyiroda : Aradi ucca ». Teleion: 300. - Nyomda • L»W Upól neoa 19. Telefon : 16—34. Távirati és levélcím: Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1950 szeptember 18 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 209. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapeslen3-60, kUltlIldOn ö-40 pengő. - Egyes szám ára hétk!Sz« nap 16, vasár, és Ünnepnap 1111. Hljr— delések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik héttő kivételével naponta reggel A polgármester építkezési akciója (d.) A legteljesebb mértékben méltá­nyoljuk a polgármesternek azt a törekvé­sét, hogy a magánépitkezések előmozdí­tásával kiván nyugalmasabb helyzetet te­remteni a munkanélküliség egyre fenyege­tőbb frontján. A legnagyobb pesszimiz­mussal nézünk azonban e törekvésének sikere elé. A polgármester koncepciója szerint a vá­ros hosszabb lejáratú kölcsönt szerezne azoknak, akik építkezni akarnak. Elsősor­ban is nem hisszük, hogy; a város által szer­zett kölcsön észrevehetően kedyezőbb lesz annak a kölcsönnek feltételeinél, melyet az építtetők maguk is meg tudnak szerezni. A. pénz nem szentimentális. A pénznek fe­dezet kell, a pénznek biztonság kell, a pénznek jövedelmezőség kell. A pénz nem válik jövedelmezőbbé, akár Szeged szab. kir. város, akár Senki Pál, vagy Névtelen János a kölcsönvevők. A pénznek mind­egy, hogy ki fizeti a kamatot, csak minél nagyobb kamatot fizessenek. Másrészt nem fokozza a biztonságot az sem, ha Grünstein Márk helyett majd Szeged szab. kir. város lesz a pénzügynök. Nem az ügynök a fontos a megbízhatóság szem­pontjából, hanem az adós s a fedezet. Akárki szerzi tehát meg a kölcsönt, az adós személyi megbízhatósága s tárgyi biztositéka szerepel egyedül a hitelező megítélésében a biztonság tényezőiként. A telek értéke nem lesz nagyobb, a tervezett építkezésnek fedezeti minősége nem lesz megnyugtatóbb akkor sem, ha a hitelt nyújtó és hitelt igénybevevő között Szeged város is szerephez jut. Nem gondoljuk ugyanis, hogy a város maga veszi fel a kölcsönt s azt osztja szét az építkező felek között. A város aligha gondolhat arra, hogy »az állam­kölcsönös házak« uj szériáját hivja életre. A mai gazdasági viszonyok között a város köteles elhárítani magától azt a szerepet, hogy bármelyik banknak inkasszánsa le­gyen. Aki ma kölcsönpénzzel építkezik, na­gyon súlyos kockázatot vállal. Számolni kell azzal, hogy akik ma hitel igénybe­vételével építkeznek, nem fognak tudni tőke- és kamatfizetési kötelezettségüknek eleget tenni. A város nem vállalhatja a bankok helyett a könyörületlen hitelező szerepét. Fájdalmas és kinos kötelesség a haszonbérlőket kimozdítani a haszon­bérletből s ezt a fájdalmas és kinos köte­lességet nem szabad fokozni azzal, hogy városiakat is kilakoltasson a város hajlé­kaikból. Lehet, hogy egyik-másik bank kitűnő üzletet szimatol a város garanciája mellett felvett, vagy a városnak hitelezett épitési kölcsönben, a városnak azonban el kell hárítani magától a pénzbehajtó sokszor keserves, • sokszor méltatlan s mindig rideg szerepét. De vizsgálni kell azt a kérdést is, hogy ^ tervbeveit mód alkalmas védekezés-e a munkanélküliség ellen. Az alapvető baj az, hogy ha végiggondoljuk a polgármes­teri tervet, ezt a kérdést nemleges válasz­fal kell levennünk a napirendről. A kor­mány most folytat tárgyalásokat a nagy­bankok képviselőivel a közalkalmazottak részére nyújtandó építkezési kölcsönök kérdésében az az álláspont alakult ki, hogy felhasználható épitési kölcsönt csak olyanoknak lehet nyújtani, akik nemcsak a telküket s építendő házukat kötik le, hanem fizetésüket, illetőleg lakbérüket is. Ha létrejön a megállapodás a kormány és a nagybankok között, akkor a polgármes­ter által kölcsönnel ellátandók köréből a közalkalmazottaknak fizetésükkel és lak­bérükkel is helytálló, tehát megnyugtatóbb fedezettel rendelkező csoportja már ki­esik. Kétségtelen az is, hogy azok, akik fizetésüket, vagy lakbérüket nem tudják lekötni, súlyosabb feltételek mellett jut­hatnak majd kölcsönhöz. S ki fogja igény­be venni a súlyosabb feltételű kölcsönt, amikor azt látja, hogy kedvezőbb feltéte­lek mellett is lehet kölcsönt nyújtani. Akik csak kevéssé ismerik a kölcsönkérek pszihéjét, azok erre a kérdésre is kedve­zőtlen választ lesznek kénvtelenek adni. Azt is állítjuk, hogy, az építkezési kői­csönnek konjunktúrája elmúlt. Amikor negyven-ötven milliót kellett fizetni lelé­pési dijban egy-egy lakásért az aranybér vállalásán felül, amikor a lakásínségről joggal panaszkodott mindenki, akkor lett volna évadja ennek az akciónak. Mióta azonban a házbérek meglehetős éles ka­nyarodással haladnak lefelé s mióta a na­gyobb lakások kiadása már gonddal jár, azóta az építkezési kedv is lelohadt. S a mai gazdasági viszonyok között nagyon kevés ember engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy magánházban lakjék. Aki pedig megengedheti magának ezt a lukszust, az nem szorul rá a város pénz­ügynöki szerepére. A kérdést tehát akár­hogy is vizsgáljuk, nem találunk benne gyümölcsöző gondolatot. Ez a terv is ki fog kerülni a végig nem gondolt gondolat­embriók zsúfolt temetőjébe. Brüning nem fiajlanőtó egy Iliim iilcötlni HitleréKKel (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik: Az Acht Uhr Abendblalt szerint dr. Brüning kancellár semmi esetre sem hajlandó együttműködni akár a nemzeti szocialistákkal, akár a német nemzetiekkel. A kancellár a választás eredményének közzé­tétele után bizalmas baráti körben és minisz­tertársai előtt a leghatározottabban kijelen­tette, hogy szó sem lehet a szélső jobboldnli pártokkal való együttműködés lehetőségéről. A kancellár ezt a kijelentést olyan hangon tette meg, hogy elhatározásának megingatha­tatlanságához szó nem férhet. München, szeptember 17. Hitler Adolf be­szédet mondott a Krone-cirkuszban. Beszéde témája ez volt: dA győzelem után szorosabbra kell huznunk az arcon az acélsisak szijját.« Hitler a nemzeti szocialista párt győzelmét csak a kezdet kezdetének mondotta. Az igazi harc most indul meg és most kell megszerezni a hatalmat a birodalomban. Hitler kijelen­tette, hogy a nemzeti szocialista párt ezt a harcot az alkotmány törvényes keretéi között akarja végigküzdeni. A nemzeti szocialista párt ugyan forradalmi párt — mondotta — de nem abban látja a forradalmat, hogy pucs­csot csinál, nem is abban, hogy erőszakkal akarja felborítani a mai állami és társadalmi rendet, hanem abban, hogy forradalmasítani akarja a lelkeket. Augsburg, szeptember 17. A nemzeti szocia­lista párt a gyülekezési tilalom megszűnése után, nagy felvonulást rendezett Ulinban. A menet összetalálkozott egy szociáldemokrata csoporttal, amiből véres verekedés lett Tizen­hároman szenvedtek komoly sérüléseket A nemzeti szocialisták vezére is megsebesült A rendőrség több verekedőt letartóztatott Hely államokat részesiti a Népszövetség pénzsegélyben megtámadtatás esetében Tánczos Gábor tiltakozott az ellen, hogy a segélyezésről a tanács döntsön Genf, szeptember 17. A leszerelési főbizott- 1 ság ma tárgyalás alá vette a pénzügyi támo­gatásról szóló egyezménytervezetet A ter­vezet értelmében nemcsak azt az államot ré­szesitik pénzbeli segélyben, amelyet megtá­madtak, hanem azt is, amely csupán a meg­támadtatás veszélyében forog. A kölcsön meg­adásáról a Népszövetség tanácsa dönt. A pénz­ügyi támogatást kölcsön utján biztosítják, aimlyet a szerződő államok garantálnak. Tánczos Gábor fejtette ki a magyar dele­gáció álláspontját a tervezetre vonatkozólag. Kijelentette, hogy az egyezménytervezet túl­megy azokon a határokon, amelyeket az alap­okmány a tanács számára kijelölt. Az egyez­mény egyes pontjai ellentétben állanak a ta­nácsban nem képviselt államok érdekeivel, sőt bizonyos esetekben azokat határozottan károsan érinthetik. Magyarország, amely nem tagja a tanácsnak! s a jövőben is csak átmene­tileg foglalhat abban helyet nem fogadhatja rokonszenvvel a tervet, hogy a Népszövetség tanácsa dönthessen olyan kérdésekben, ame­lyek noha Magyarországra nagyon fontosak", a tanácsban kerülnek megvitatás alá, anélkül, hogy Magyarország abban véleményét nyil­váníthatná. Az egyezmény értelmében a taná­csot illeti meg a döntés, hogy valamely állam megsértette-e nemzetközi kötelezettségeit, noha az ilyen döntés igen sok esetben elsősorban jogi alapon nyugszik és a tanács, mint poli­tikai szerv, bizonyára nem lehet hivatott ál­lást foglalni ezekben. Jelzi egyébként hogy Magyarország a maga részéről legnagyobb örömmel üdvözli az egyezményt, amely számos delegáció szempontjából ujabb tényezője le­het a biztonságnak. Tánczos után Flügl osztrák delegátus rámu­tatott azokra a gazdasági szempontokra, ame­lyek megnehezítik, hogy Ausztria csatlakot-

Next

/
Thumbnails
Contents