Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-10 / 179. szám

/ SzerHesztőséq: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: Kiadóhivatal, Itölcsankanyvtar és (egylroda -. Aradi ucca 8. Telefon: 30ö. — Nyomda • Löw Llpói ucca 10. Telefon • 16-34. TAvirotl f'S levélcím: Délmogyaronzág Szeged.­Vasárnap, 1930 auguszíus 10 Ara 24 fillér VI. évfolyam, 179. szám ELŐFIZETÉS : Havonta helybea 3-20 vldéiten és Budapesten 3-&0, KUlfSldctn 6-40 pengő. * Egyes Mám ára hétkiiz. nno 16, vasár- és Ünnepnap 24 illl. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hétttf kivételével naponta reggel A lovak zabla 'Amikor, a minap, a szerelmesek és illúziók hazájából hazatérő legilletékesebb — s ha jnég csak egy-két lépést teszünk az önkor­mányzatnak denaturálása felé tovább is — egyedül illetékes a városi költségvetés alap­elveiről tett vallomást ^ nyilvánosság számára, azt jelentette ki, hogy először az adósságok kamatját kell biztosítani, azután a lovak zab­ját, a tisztviselők fizetését s ha még marad valami, csak azután lehet gondolkodni annak felhasználásáról. Ez a kijelentés bizonyára nem szószerinti érteimében magyarázandó. A nagy emberek szeretik a példázatokat. A példázatok a gondo­latközlésnek hatásos és kényelmes módjai. Hatásosak, mert a legtöbb esetben görögtüzes szavak kulisszáival takarja el a gondolatokat S kényelmesek, mert — szintén a legtöbb esetben — a későbbi eredményhez igazitható a példázat jelentése. A polgármesteri kijelen­tés is a biblia nyelvének egyszerűségével szól hozzánk: a mindennapi kenyerét kell bizto­sítani a város lovainak) s a város cselédjeinek. Nem lehet találni ebben a városban sem olyan botor, sem olyan gonosz embert, akit ne kapna meg ennek a polgármesteri programnak egy­szerűsége és mélysége. A város cselédjeinek és a város lovainak ellátását valóban nem biz­hatjuk arra, aki az ég madarai s a mezők liliomai számára rendezi évenkint a kisron­gyos akciót. A város cselédjeit s a város lovait nekünk kell eltartanunk, más kérdés azonban, hogy nem tartunk-e el sokkal több lovat, mint ahányra szükségünk van. Ez itt a bökkenő — mondjuk Hamlettal, aki a »Csak röviden uraim, csak röviden« felette hosszú cimü darab szerzője miatt nem jut szóhoz a városi színház szocializált — brrr! — üzemében. Az itt a bökkenő, hogy ha már nincs másra pénzünk, csak az adósságok ka­matjaira, a lovak zabjára s a Stefánia kioszk­jában spriccerező városi cselédek fizetésére, ezeknek a fundált kiadási tételeknek mértékei meghaladják nemcsak a város teherbíróképes­ségét, de meghaladják a szükséglet mértékét is. Régi s megcáfolhatatlan várospolitikai dogma, hogy adósságot csak gyümölcsöző be­ruházás céljára szabad felvenni, hogy az elő­állított mü, vagy létesített intézmény jöve­delme legalább bázisa legyen a kamatfizetés terhének. Ez a dogma annyira köztudott s annyira nemcsak az adósok, de a hitelezők érdekét is védő, hogy például a Speyer-köl­csön emissziója idején a hitelező bankház a kölcsön feltételei között kötelezően meg is szabta, hogy a kölcsön összegét kizárólag jöve­delmező beruházásra szabad a magyar váro­soknak felhasználniok. Ám tisztelettel kérd­jük, mit jövedelmez a ravaszul számító elő­szeretettel Templom-térnek nevezett Lázár György-tér kikövezése, melynek horribilis költségeit szintén adósságból fedezi a város körültekintő és bölcs vezetősége. Ex uno disce nmnia. Ha megvizsgálnánk, hogy a város által az utolsó tiz évben dollárban és pengőben felvett kölcsönből mennyi ment luxus-kiadá­sokra, mennyi ment jövedelmező beruházásra s mennyi deficites, tehát ujabb kölcsön fel­tételét siettető intézmények létesítésére, akkor tnyhltő körülmények nélküli lesújtó ítéletet fogalmazna meg ez a vizsgálat a város pénz­ügyi politikájára. S ha a lovak personifikálják a város gaz­dálkodásának rendszerét, akkor, sajnos, fel­merül újra a kérdés, hogy, a kiadási tételek jogcímének vitathatatlansága jelenti-e a kiadá­sok összegének vitathatatlanságát. Abból, hogy a lovak élelmezéséről gondoskodni kell, ön­ként következik-e az, hogy minden lovat a város polgárságának kell eltartani. S ha a város tisztviselőiről való gondoskodás a leg­elsőrendü kötelessége is a városnak, más kér­dés az, hogy annyi tisztviselőre van-e szük­ség, mint ahányat a város eltart s hogy a tisztviselők számát minimáló törvény nem vált-e anakronisztikussá a városi közigazgatás reformnak nevezett vármegyesitése után. Ezek s fájdalom, nemcsak ezek a kérdések vetődnek fel a szerelmesek városából haza­térő polgármester kijelentése nyomán. A pol­gármester pihent Yelencébén s mégis mi járunk a Sóhajok Hidján. Mert a Sóhajok Hidja, a Nyomorúság Völgye lesz ez a város, ha nem áll meg s nem fordul vissza azon a lejtőn, ahová a gyeplőtelen gazdálkodás és koncepciótlan költekezés chimerái sodorták. Itália kék ege alól napsütéses illúziókat haza lehet hozni, de a könnyel áztatott szegedi humuszon nem teremnek gyümölcsöt ezek az illúziók. Amerre nézünk, sötét gondok kapui tárulnak fel. Felállítják a kolozsvári és temesvári magyar konzulátusokat? Néhány nap ntulva aláírják a magyar—román kereskedelmi szerződést (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A magyar—román gazdasági tárgyalásokat né­hány napig tartó szünet, után szombaton is­mét folytatták. A szüneteltetésre az adott okot, hogy. a magyar kormány a kolozsvári és a temesvári magyar konzulátus felállításának engedélyezését kívánta a románoktól. A ro­mán delegációnak ennek a kérdésnek az el­bírálására nem volt felhatalmazása kormá­nyától, ezért utasításért fordult Bukarestbe, ahonnan szombaton érkezett meg a távirati válasz, amely, módot ad a további tárgyalá­sokra. A román delegációtól származó információk szerint valószínűleg a legközelebbi napokban sor kerül már a magyar—román kereske­delmi szerződés aláírására, ha időközben nem lesz kormányválság Romániában. 1 jugoszláv (gyáripar aggodalommal fogadta a sinajai konferencia határozatait (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A jugoszláv gyáripar kö­rében nagy aggodalmat keltettek a sinajai gazdasági konferenciával kapcsolatban elhang­zott miniszteri nyilatkozatok, amelyek szerint a jugoszláv agrártermékekel preferenciális alapon cserélik majd ki más államok ipari termékeivel. A jugoszláv gyáriparosok főtit­kára nyilatkozott a sajtónak és nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a jugoszláv kormány sokkal többet segített volna a mezőgazdaság helyzetén prémiumokkal és szubvenciókkal, mint azzal, hogy feláldozza a belföldi ipari termelés egy részét. A sinajai határozatok kö­zül csak a vámunió gondolatát lehet üdvözölni, mert ezzel harminckétmillió fogyasztót egysé­ges vámterületen egyesítenek. Minden más, amit Sinajában határoztak, csak nehezen való­sitható meg. A jugoszláv ipar minden körül­mények között küzdeni fog az olyan rendszer ellen, amely csak kárt okozhat. Politikusok tanácskozása a román királyi pár válópörl Ítéletének megsemmisítéséről Bukarest, augusztus 9. Szombaton délelőtt a királyi ház egy megbízottja megjelent a bu­karesti legfelsőbb semmitőszék előtt s kikérte a semmitőszék döntésének másolatát a királyi pár válópörében. Az okmány másolatát nyom­ban egy futár vitte Sinajába, ahol a semmi­tőszék döntését Titulescu átvizsgálja Junian igazságügyminiszter társaságában, hogy mi­képen lehetne a semmitőszék döntését meg­semmisíteni. Junian igazságügyminiszter a megbeszéléseken jogi szempontból, tett több előterjesztést. Hz afridai törzsek még mindig fenyegetik Peshavart London, augusztus 9. Indiai jelentés szerint egy achakzai csapat Quetta közelében néhány falut kifosztott, de a gurgákkal megerősített angol csapatok üldözőbe vették a rablókat, mire azok zsákmányuk hátrahagyásával el­menekültek. A Reuter-iroda tudósítójának jelentése sze­rint Peshavart az afridai törzsek még mindig fenyegetik. A khayrai sikság nyugati részén levő sziklaodukat megszállták az angolok, mire az ellenség onnan kivonult. A felkelő tör­zsek ellen a repülők támadása folyamatban van. Az afridaiak — ugy látszik — erősítés­re várnak és más törzsek csatlakozásában re­ménykednek. Az angol katonai hatóságok min­denesetre időt nyertek, hogy Peshavar védel­mét kellőképen előkészíthessék. 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents