Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-10 / 179. szám

2 1930 au£uszhis 10. HORTOBÁGYI JUHTURÓ mo Tejszövetkezeti Központ Bpest, 4. postafiúk 20. Magyar győzelmek az FTC úszóversenyén Budapest, augusztus 9. Szomöaton délután kezdődött az FTC kétnapos úszóversenye a Császárfürdő versenyuszodájában. Eredmények: Osztrák—magyar ifjusági uszőmérkőzés Bánó Jenő vándordijáért: 100 méteres gyorsúszás; 1. Kánássy magyar 1:06 mp., 2. Hazai magynr 1:06.2 mp., 3. Po­korny Ausztria 1:11.4 mp. Műugrás: 1. Hódy magyar 111.98 ponttal. 3-szor 100 méteres vegyes staféta: 1. Ma­gyarország csapata 3:50.8 mp., 2. Ausztria csa­oata 3:57 mp. Budapest kerületi bajnokság, táv 1000 mé­ter: 1. Halassy UTE 14:56.4 mp., 2. Bocsi UTE 15:33.4 mp., 3. Jakab UTE 15:50.6 mp. SzUE-FTC 2:1 (0:1) I. osztályú vízipóló bajnoki mérkőzés. SzUE -FTC 2:1, félidő 0:1. Bíró Beleznay. A Sze­gedi Uszó Egyesület csapata nagy csalódást keltett. Legfőbb erényéből, a gyorsaságából semmit sem mutatott és összjáték hiján volt, de azért bár kis gólkülönbséggel, mégis győzött az FTC tartalékos csapata ellen. A mezőny leg­jobb embere Nagy Barna volt. Az első gólt az FTC részéről Hász dobta az első fél­idő első perceiben. A SzUE a kiegyenlítő gólt a második félidő második percében érte el Wannie II. révén, mig a győztes gólt Vágó dobta a második félidő negyedik percében. íi@fv£iisi@fezer pengőt takarít meg a város a Mars-téri laktanya tatarozási és az iparostanonciskola szerelési munkálatain A műszaki bizottság döntése (A Délmagyarország munkatársától) A műszaki bizottság szombaton délben ülést tar­tott, amelyen az iparostanonciskola asztalos és villanyszerelési, valamint a Mars-téri laktanya ta­tarozási munkálatainak vállalatba adása fölött döntöttek. Mind a két munkálatnál a város az előirányzatnál jóval kevesebb összegért adta ki a munkákat- Igy a Mars-téri laktanya tatarozási munkálataira 170.000 pengőt irányoztak elö, a ver­senytárgyalás eredményeképpen pedig 102.000 pen­gőért adták ki az iparostanonciskola asztalos és villanyszerelési munkái viszont az előirányzott 70.000 pengővel szemben csak 61.000 pengőbe ke­rülnek. A műszaki bizottság döntését nagy izgalommal "árták az érdekeltek. A Mars-téri laktanya aszta­5-, mázoló-, üvegező- és lakatozómunkálataira, nt ismeretes, Kormányos János és tizennégy siparos társa adott be együttes ajánlatot A vá­sháza folyosóján várakozó kisiparosok nagy ömmel vejtték tudomásul, hogy a műszaki bizott­ság döntései nekik ítélte a jelentős munkát. A Mars-téri laktanya tatarozási munkálatait a következők nyerték el: A főépületet Ottovay Ist­ván 21198 pengős, a II. számú legénységi épületet Ottovay István 7378 pengős, a III. számú legény­ségi épületet Müller és Nyári 6839 pengős, a IV. számú legénységi épületet Müller és Nyári 3613 pengős, az altiszti épületet Breuer Imre 3859 pen­gős, a pótraktárt Kungel János 4234 pengős, a kocsiszint Takács János 1777 pengős, az istállót Takács János 1183 pengős, a börtönépületet Er­délyi András 2041 pengős, a kerítéseket Balogh Péter 3295 pengős, az asztalos-, mázoló-, üveges­és lakatosmunkákat Kormányos János és tizen­négy társa 46.815 pengős ajánlataival. Az iparostanonciskola belső berendezéseinek munkálatait Rainer Károly generálvállalatba kapla meg 58.176 pengőért, a villanyszerelési munkákat a Fonyő Soma-cég nyerte el 3334 pengőért. A szentesi sakkverseny A szentesi sakkverseny szombati szenzációja a szegedi Soóky katasztrófáiig szereplése volt. A fiatal sakkozó, akit Szeged a legszebb remények­kel állított sorompóba, öt játszmából négyet el­vesztett és igy kiszorult az első sorból. Kárpót­lást jelent ugyan gyönge játékáért, hogy az egyet­len nyert játszmáját a favorit Sebastiánnal szem­ben nyette meg, de ez más helyezésén nem sokat változtat Konrád viszont, Szeged másik kedven­ce, kellemes meglepetést hozott. Megverte a ver­seny irtásik favoritját, a hódmezővásárhelyi Mor­zált' aki az elődöntőben a legtöbb pontot sze­rezte. A verseny jelenlegi állása a következő: Szíjártó (Szentes) 5-ből 4 és felet, Sahin (Kecskemét) 4-et Sebastián 3-at, Konrád 3-at nyert Szíjártó és Sahin mérkőzése remis-vei végződött. A verseny végső eredménye valószínűleg vasárnap estig ki­alakul. Orák, ékszerek 6 havi részletre Alpakka evöszerek 12 99 99 YjSkAk ór&sn&l, KSlcaey ncca 7. Nagy javiMmflhely 1 Tört 1 Olll arany, egflst, régi pénz bev&ltAa. A.B.C. beszerzés. Impériumátvétel Irta: Móra Ferenc. I. Karlsbadból hoztam ezt a kedves történetet, amelynek az egyik szereplője régi barátom, meleg sz'ivü, pompás humoru ügyvédember, aki velem együtt megette már kenyere javát s aközt igen sok karlsbadi sütést is, ámbár az nem éppen tar­tozik a kenyerek java közé. A másik szereplőt nem láttam soha s idelent már nem is lesz vele talál­kozásom, pár évvel ezelőtt tragikus halállal vé­gezte éppen abban a karlsbadi házban, amely most nekem is szállásom volt Kedves, csöndes fiatalember volt, földbirtokos-e, tisztviselő-e, azt én meg nem mondom, nem is változtat semmit a dolgon. A két ember, úgyis, mint barát, úgyis, mint beteg igen fidélis viszonyban állt egymással s az idősebb apai gyöngédséggel oktatgatta a fiatalabbat a karlsbadi hasznos tudnivalókra. Ha meleg sonkát rendelt a fiatal, azt a korosabb visz­szavitette és parancsolt helyelte sárgarépát, mert, mint mondta, a kúrát pontosan kell tartani. Ha a fiatal gieshüblit akart inni, akkor az öregebb bi­linivei igazította helyre, de a második poharat abból se engedélyezte, mert az nincs javára a vesé­nek. Ha a fiatal Marienbadba akart átránáulni, ak­kor az idősebb az égeri autóbuszba rángatta be maga mellé s ha az piros nyakkendői kötött, akkor kéket terrorizált rá. Mindezt azon az ala­pon, hogy ő már huszonöt éve jár Karlsbadba, ennélfogva ő iobban tudja i dörgést s neki ba­-4ti kötelessége a kezdő karlsbadert oktatni. — Tudja meg, édes fiam, — mondta kedves szi­gorral, — hogy itt magának nem lesz szava ad­dig, mig haza nem megyünk. Ttt maga fölött enyém az impérium s azt majd csak a magyar határon adom át A fiatal először lázongott, azután csak mosoly­gott s mivel a diktatúra épp olyan szeretetreméltó volt, mint amilyen terhes, megadta magát a sors­nak, teljes három hétig. S mindenkinek öröm volt látni ezt a példás engedelmességet, amely valóban eltartott a magyar határig. Mikor azonban a vonat Komároínot elhagyva beért a magyar határra, fölállt a fiatal a félfülké­ben, ahol csak ketten voltak és a fölszabadult helota extázisával azt mondta mentorának: — Kedves doktor ur, nagyon szépen köszönöm, hogy eddig olyan jó volt hozzám, hanem most már átveszem az impériumot S azzal ugy csördítette arcon míndakét oldal­ról öreg barátját, hogy azt csak mint tréfát lehe­tett komoly következmények nélkül elviselni. Aminthogy annak is volt szánva, a két uti'árs együtt nevetett rajta s az ügyvéd ur maga me­sélgette el aztán az impériumváltozás körülmé­nyeit. mindig igen nagy hatást érve el az előadás­sal. S a karlsbadozó magyarok közt azóta szálló­ige, hogy »megállj, majd átveszem otthon az im­périumot*. Ahogy hazaértem Szegedre, nyavalyásabban, mint ahogy elmentem^ mingyárt felkeresett a he­lyettesem, Sebestyén Károly, ákinek helyettem kel. lett vigyázni a kultúrpalotára, míg én oda csava­rogtam. — Jöttem átadni az impériumot, — köszöntött be hozzám. — Ohó, — mosolyogtam el magam, — ez nem olyan egyszerűen megy. Clj le addig, mig a ke­zem akcióképes lesz. most hőmérő van a hónom Előkészületek a Magvar Hétre (A Délmagyarország munkatársától) Két évvel ezelőtt, külföldi mintára, Magyarorszá­gon is megrendezték az első Magyar Hetet. Az idén október 18. és 25-ike között rendezik meg a Magyar Hetet. Ez a dátum ugyan nem nagyon tetszik a szegedi kereskedőknek, mert azt mond­ják,. hogy a Magyar Hetet a hónap első napjaiban kellett volna megrendezni, amikor még a vásárló­közönségnek van pénze. A Magyar Hét előkészítése ügyében a múlt héten ankét volt a kereskedelemügyi miniszté­riumban, amelyen a szegedi kereskedelmi és ipar­kamara képviseletében dr. Landesberg Jenő ügy­vezető titkár vett részt Augusztus 11-én, hétfőn megtartják a Magyar Hét ügyében a második értekezletet is Budapesten. Ezen a szegedi kamarát dr. Tonelli Sándor főtitkár képviseli és itt már az összes részletkérdéseket megbeszélik. A szegedi kultúrpalota vadszőlő-ruhás oroszlánjai, alatt Aztán elmondtam neki, mit értenek Karlsbad­ban impériumátadás, meg impériumátvétel alatt Erre aztán a kolléga mosolyodott el, de ugy, mint aki vackorba harapott — Hiszen itt is meg kell beszélnünk egy-két pofon- dolgát, amik azalatt érték a házat még oda voltál. Azzal előhúzott a zsebéből két szegedi újságot! — Tessék. Az egyikben te kapsz ki. Mért en-j gedted, hogy a vadszőlő benőjje a kultúrpalota oroszlánjait holott azok ott a magyar vitézséget szimbolizálják. Hm, ez csakugyan nem volt szép a vadszőlőtől. Ugyan az oroszlánoktól se volt szép, hogy állták ezt a zöld kacagányt, amibe az Úristen takargatta őket De egész bizonyos,, hogy a legsúlyosabb hivatali mulasztás engem terhel. Már az elutazá­som előtt gondolnom kellett volna arra, hogy nagy baj lesz abból, ha igen megtalál eredni a vadszőlő és ősi dicsőségünket homályba borítja. — Es megnyÍrattad a fenevadakat? — Nem, — csóválta a fejét a kolléga, — ná­lad nélkül nem akartam. A te ötleted volt, hogy vadszőlővel kellene befuttatni a kultúrpalotát. Hál ez igaz, nem tagadtam én le soha semmi bűnömet Jót akartam én ezzel is. Mikor láttam^ hogy bevakoltatni ugy se tudom a lculturházat akkor szót értettem a főkertész úrral, hogy leg­alább valami zöld levélszőnyeggel takarjuk el^ a rongyosságunkat és a koldusságunkat A vadszőlő kis tapadó tenyerei tán még össze is tartják a nyári inszolációnak, téli fagyásnak védtelenül fet" tett, morzsálódó, omladozó, silány anyagú köve ket, amik éppen az oroszlánok alatt düledeztek legijesztőbben.

Next

/
Thumbnails
Contents