Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-31 / 195. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1930 augnszfns St Sztaélet MOSI venye meg, bundáját HŐST alakíttassa és lavlttassa MENTUS szűcsnél, Tábor ucca 7. szám. (Adóhivatallal szemben.) Szombaton reggel siagyszabásta piacrazziát tartott a rendőrség a zsebtolvajokra Eredmény: 50 elifáilitás, (5 örizelbevétel (A Délmagyarország munkatársától.") A rendőrség a *rsebesekn ellen hetek óta razziázik a piacokon. Három-négy hónappal ezelőtt tettek először jelentést a rendőrségen arról, hogy a piacon zsebtolvajlás történt. Az első jelentést második követte és azután majd minden hetipiacos napon 3—4 zsebtolvajlás történi. A rendőrség akkor elhatározta, hogy razziákkal fogja kézrekeriteni a zsebtolvajokat. A rendőrség már többizben tartott meglepetésszerű razziát. Annyit sikerült elérni, hogy azóta a piacokon megszűntek a tolvajlások. Szombaton reggel 6 és 7 óra között újra rendőrök lepték el a piacokat. A szombati razzia minden eddiginél nagyobbszabásu volt. Résztvett benne a teljes detektivtestület és a belvárosi rendőrőrszobák legénysége. A rendőrség egy óra leforgása alatt végigkutatta a piacokat: a Tisza Lajos-kőrutat, a Mars-, xíudolf- és Szent István-tereket. A gyanúsabb alakokat a rendőrök leigazoltatták és azokat, akik nem tudták igazolni magukat, előállították a központi ügyeletre. A rendőrök az egy óra alatt 50 embert kisértek be. Közülök 47 férfi és 3 nő volt. Az előállítottak igazoltatását azonnal megkezdték. Legtöbbjük ellen semmi gyanú nem merült fel, de tizenöt férfit továbbra is fogva tartottak. Ezeket a rendőrség sorba lenyomozza, mert valószínűnek látszik, hogy közülök kerültek ki a zsebtolvajok. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 26 Bogadussa. A XVIII. század elején a nyilván szerb eredetű Bogadussáné hires boszorkány volt. Az 1728-iki pörben többen rávallottak. Bogács. 1848-ban a szegedi nemzetőrség egyik dobosa Bogács Károly volt. Bogár. Szerb eredetű család; eredeti neve Bogarin volt. Bogár Jován rác szabó 1726-ban. Bognár. Bognár Lajos kovácsmester a mult század első felében nevezetes ember volt. Rókuson lakott. 1835-ben ugyan eltiltották a baromorvoslástól, de a mechanikához annál jobban értett. A régi rókusi templom toronyóráját, melyet Rauschmann József budai órás készített, 1842-ben ugy átalakította, hogy benn a templomban a menyezeten is látni lehetett az óra járását. Bognár Lajos ingyen készítette ezt a menyezeti órát, mely 1881-ig működött. 1848-ban harangokat, sőt ágyút is öntött. 1848-ban egy Bognár Lajos városi képviselő volt; miután azonban ez felsővárosi lakos volt, nem tudjuk, azonos-e a kováccsal? VASÜR 1930. szeptember 7-13. (Rolundeban szeptember 14-1 ej.) Külön kiállítások: "Prémdfvat-szalon (cioií- és börvásdr), Bútorvásár. Relclámiciállltás („Keresztény mttvészeV-lciállitás, Nemzetközi ráűiókiámtás. Vas- és natentbutorvásár (Irodai kiállítás), Élelmiszerelc és étoezetl cflrfteK Ulálltiása (Éoitésxetl és útépítési Kiállítás). Tec&nitcai ufdonságolc és találmányod (Francia. rffír&n és filndu gyüfteményss Má llitáso Tk), Mezőgazdasági és erdészeti miniaHlámiás a IlI-iU osztrák állatvásárral egyUtt. Vízum nélkül, vásár igazolvánnyal és útlevéllel bárki szabadon átlépheti az osztrák határt. Cseh átutazóvízum nem szükséges. Jelentős menetdijkedvezmények a magyar, a cseh és osztrák vasutakon, a Dunán, valamint a légiforgalomban. Vásárigazolványt (á 5.— P) és mindennemű felvilágosítást készségesen ad a Wiener Piesse A.-G. wien m, valamint — a leipzigi őszi vásár alatt — a Wiener Messe tudakozóirodája (Auskunftsstelle, Österr. Messhaus Leipzig) továbbá az alább felsorolt tiszteletbeli megbízottak: Máv. Hiv. Menetjegyiroda fiékjs Szeged, Karász u. 1. Kereskedelmi és Iparkamara, m. IO Bognár Mihály 1848-ban tizedes a nemzetőrségnél. Bogyó. Rókuson 1820—1850 közt élt ilyen nevü család. Bogyó József 1833-ban a magyar szabók céhmestere. Bohus. A Bohusfalvi Bohus családból Ádám a XVIII. században Szegedre került, mint a város ügyésze. Bohus Ádámnak és Bessánvi Zsuzsának volt a fia; valahol Liptóban született. A városi jegyzőkönyvekben 1734 és 1749 közt sűrűn szerepel. Több boszorkánypörben ő képviselte a vádat és döntő befolyással volt a pör kimenetelére. Egyik testvérétől, Lászlótól származik a Bohus bárói família, mely Aradmegyében virágzott. Bohus Ádám szegedi ivadékai előttünk ismeretlenek. Bojtor. Az 1522-iki tizedlajstromban Boythor Bertalan Félszer-utcai lakos. Boka. Az 1522-iki tizedlajstromban Boka Péter Kerek-utcai lakos. Bokor. Nagyoj valószínű, hogy több ilyen nevü családunk volt, amelyek nem voltak rokonságban egymással. A XVI. század óta állandóan vannak Bokor-ok Szegeden. Az 1522-iki tizedlajstromban szerepel Bokor Lőrinc és Bokor Máté; ez utóbbi Lysa-utcai lakos. Az a Bokor Mihály, aki 1720-ban a tiszai rác határőrség II. századában káplár volt igen valószínűen a régi szegedi Bokor-ok leszármazottja volt A közvetlenül utána következő nemzedéket homály fedi. Erre az időre esik. hogy egy Bokor Elek, aki súlyos vád alatt állhatott, az alsóvárosi barátoknál talált menedéket 1751ben. Feltűnő azonban, hogy mikor 1748 május havában Alsóváros leégett, a kárvallottak között Bokor nevü nincsen. Az a Bokor család, mely a XIX. század eleje óta szerepet játszik Szeged közéletében is, a családi hagyományok szerint Gyöngyösről származott Szegedre és e hagyományt megerősíti az a tény, hogy a gyöngyösi atyafiság hagyatékok rendezésekor jelentkezett és kielégítést kapott Heves vármegyében a XVII. században találunk egy kisbirtoku Bokor családot, mely a Hamvai előnevet viselte, de már a XVIII. század elején elszegényedett s az akkori szokás szerint, mint iparos, a nemesi rendből átszivárgott a polgári rendbe. A családnak itt Szegeden legrégibb ismert őse Bokor Antal, aki valószínűleg Gyöngyösön született 1771 körül és itt, Szegeden halt meg 1845 november 29-én. Az Alsóvárosnak Palánk felé eső szélén szerzett házat, melynek telke a Szentháromság-utca 36. és Bokor-utca 18. számot viseli. Földeket is szerzett az Alsó194 tanyákon. Igen jó módba vergődött ügyes" gazdálkodása és ipara révén; ismert csizmadia, mester volt. 1822-ben a céh főmesterévé választották. Az alsóvárosi birói tisztséget is viselte. Felesége Bódy Anna volt, aki 1779-ben született és 1847-ben halt meg. Abban az idő. ben a Bódyak jómódú iparosok voltak, többnyire csizmadiák, vagy szabók. Bokor Antal nagy családot alapított s az utcát, amelyben letelepedett, őróla nevezték el. Gyermekei: 1. György, alsóvárosi lakos; 1848 májns! 15-én beválasztották a városi, képviselőtestületbe. Csizmadiamester volt. 2. Ignác. Egyik fia, József, vándorszínész lett; ennek a Bokor Józsefnek a fia volt Bokor József, a népszinmüiró, sz. 1862., meghalt 1911.) 3. Anna. 4. Veron. 5. Antal, rókusi lakos a Kék kakas-utcában; 1848-ban városi képviselő; neje Baumgarten Anna. 6. Terézia. 7. József, sz. 1809 március 7. Fiatal korában a gazdasággal foglalkozott; egyike volt azoknak az úttörőknek, akik a futóhomokot a szegedi határban megkötötték s a homokbuckák helyén virágzó szőlőkulturát létesítettek. Átokháza egy részét, mellyel hiába próbálkozott, ma is Bokor siványnak hívják;! Átokháza többi részén, Domaszéken, Mórahalmon és Feketeszélen azonban az általa kezdett szőlőültetések mindenütt beváltak.! Bokor József az első borászok közé tartozott; szőlőinek vörös és siller borai sok aranyérmet nyertek már a kiállításokon. A feketeszéli szőlők, melyeknek nagyrésze még eredeti telepítés, ma is id. Bokor Pál birtokában vannak, mig az átokházi részen vitéz Bokor Zoltán gazdálkodik. Bokor Józsefet 1847 október 18-án a városnál »árvák atyjává* válasz-; tották meg; akkor még nem volt árvaszék, az árvák atyja intézte az árvák összes jogi és vagyonfelügyeleti ügyeit. Az ötvenes években lemondott állásáról, mert egy betegsége folytán hallása annyira meggyengült, hogy a fe-j lekkel való tárgyalása nehézkessé vált. Különben is a gazdaságával kellett foglalkoznia, mert megtakarított pénzét 1848-ban Kossuth bankókba fektette és egy fillérig elvesztette. Pénzügyeit nagyszerű gazdálkodásával rendben hozta. Élete vége felé még egy nagy veszteség érte: hires borai, melyek a Bokor-utcai családi ház pincéjében voltak elraktározva, az 1879-iki árvíz alkalmával mind teljesen elpusztultak. 1882 január 17-én halt meg Bokor Józsefnek Várady (Dus) József föld-1 birtokos (1799—1845) és Mezey Ilona leánya volt a felesége. >» ff aummfjavfíó üzem Kossuth Lajos sugárut 5. Szenzációs olcsón, Jól és gyorsan javítjaregenerálja autó gummlját. » „VAPOR Kézimunkaszalonomat szeptember 1-től kezdve Aradi ycca 6. sz. alá 333 "Wiesner mellé mepagyiMlfva áttis^ezem s igy abban a kellemes helyzetben leszek, hogy i. t. vevőim igényeit fokozottabb mérvben, kielégíthetem. Lakásdiszitési kézimunkáim eredeti rajzok után, legjobb kivitelben készülnek. ¥a!édi csipkéket méterszám Is raktáron tartok. Tisztelettel j Reitzersié Harczos Melly