Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-31 / 195. szám

1930 augusztus 31. DÍ:T,M4FIY ARORSZAG 7 és Tsa divatáruháza (Károlyi ucca 1-városi bérház) az igen L vevőközönség figyelmét beérkezett VJA feltűnően szép űszi cikkeire, meiveket csafc megbízható minőségben, rendkívül méltányos áron bocsát árába. KIRAKATAINK, őszi kosztüm- és kabátanyagok, valamint ruhaszövetek stb. igen válasz­BBII HM lékos raktáráról tesznek tanúságot, ^ SeSsifss mú relláoiszerlí eladásával nem foglalkozunk. 150 munkást elbocsáltottak az algyői csatornaópitkezésektöl (A Déimagyarország munkatársától.) H. Papp István, az ármentesitő társulat igazgató­főmérnöke szombaton bejelentette dr. Somo­gyi Szilveszter polgármesternek, hogy az al­győi csatornaépitkezés földmunkálatainak két­ötöd részét befejezték és ezzel kapcsolatban 150 munkást elbocsájtottak. Az építkezéseknél hétfőtől kezdve csak 200 munkást foglalkoz­tatnak, de ezek is csak az átalánymunkákat végzik el, amivel a jövö hét közepére elké­szülnek és akkor a csatornaépítési munkálato­kat szeptember 9-ig szüneteltetik. Szeptember 9-től uj munkaperiődus követ­kezik, mintegy hatvan kordést fogadnak fel, de már csak 200 munkást, ugy, hogy végered- ! ményben a csalornaépitkezéseknél szeptem- \ ber 9-től kezdve 150 munkással kevesebb, fog dolyozni. A 60 kórdés és a 200 munkás azután a tél j beálltáig dolgozik. A főmérnök azt is kö­zölte a polgármesterrel, hogy eddig 110 ezer pengő munkadijat fizettek ki, a földkisajáti­tásokért ujabban 40 ezer pengőt fizettek ki. A csatornaépitkezés munkálataira folyósított ösz­szegek elfogytak, szeptember 9-re azonban re­mélik, hogy a fölmivelésügyi miniszter további százezer pengőt utal ki. történi síKá^ millió dollárral ? Irta: ToneUi Sándor, Lugkőoiclafot ivott egy 18 éves lány (A Déimagyarország munkatársától.) Az ujsze­gedi Hétházak-ból szombaton délelőtt egy öngyil­kos lányhoz hívták ki a mentőket A Hétházak egyik lakásában Kószó Ilona 18 esztendős lány lugkőoldatot ivott Az öngyükosságot a házbe­Jiek fedezték fel, akik a lány szobájából kiszű­rődő hörgő hangokra lettek figyelmesek. Benyitot­tak a szobába és ráakadtak a földön eszmélet­lenül fekvő lányra. A mentők Kószó Ilonát be­szállították a közkórházba. A lány beszállítása óta eszméletlen állapotban van, kihallgatni nem lehe­tett, búcsúlevelet nem hagyott hátra, öngyilkossá­gának oka ismeretlen. Ms olvasó rovata Ruha-kuliusz Igen fisztelt Szerkesztőség! Sokan a gazdasági világválság egyik legfontosabb okát a technika nagyarányú fejlődésében látják és pedig azon az alapon, hogy az autó, a repülőgép, a rádió és ujabban a hangosfilmgyártás, oly nagyarányú tő­két von el a gazdasági élet egyéb szerveitől, ami azokat igen károsan befolyásolja. Ugyanez a tétel áll kicsiben a jelenlegi túltengő nőiruha divat­ra is. A régi időkben anyáink és nagyanyáink idejé­ben, egy urihölgynek volt egy-két egész finom valódi selyem, vagy tiszta gyapjú gála-toalettje, egy­két délelőtti ruhája és néhány háziruhája, pongyo­lája. De ha felvette azt a jól ismert suhogó se­lyemruhát, — melynek szabása valósággal mű­remek volt, — és ha feltette a leheletszerű valódi kócsaggal díszített kalapját bizony szép és ele­gáns volt s öltözéke mindig újnak tűnt fel. De ezt nemcsak az anyag ma nem is található kiválósá­gának, vagy a készítés müvésziességének köszön­hette, hanem annak a számos ragyogó ékszerda­rabnak, mely elengedhetetlenül hozzátartozott és kiegészítette csodás öltözékét. Izgalmas várakozás­teljes esemény volt nekünk az öltözködése és ki­pirult arccal figyeltük, amint előkerültek a kis bársony tokkocskák, melyek mindegyike egy-egy csodásan szikrázó brilliáns ékszert tartalmazott. És ritka nő volt az, kinek 10— 12-nél kevesebb ilyen tokkocskája volt és azok mindegyike egy kedves örömnapra emlékeztetett Ha feltette a sok szép brilliáns gyűrűjét, amely­ből 2—3 is jutott egy ujjra és kicserélte a kisebb, elmaradhatatlan boutont, nagy szikrázó függőjé­vel, meg a kétméteres lorgnonláncot, amelyet a brilliáns órácskával derekán is viselt, elragadó volt Mostani, felnőtt Ízlésünkkel is fájdalmasan gondolunk erre a szép jelenségre, amely tova­tűnt a többi szépséggel és tökéletességgel együtt De nemcsak szép, felemelő volt az akkori di­vat amely a mostanival annyira ellentétben nem­csak a külsőségre volt alapozva, hanem hasznos is volt, mert gyakran kisegítette a családot pilla­natnyi pénzügyi nehézségekből. A háborús pénz­eltolódás idején pedig valósággal megváltás és szerencse volt Gyakran egyszerű munkáscsalá­dok szép kis ingatlant vehettek ékszergyűjtemé­nyük értékéből. Sajnos, a mai ruhakultusz, amely szinte meg­számlálhatatlanra emelte föl a hölgyek ruhada­rabjainak számát, bár azok minősége igen kétes értékű, — lévén leggyakrabban mügyapju vagy műselyem, — mégis annyira kimeríti nemcsak az illető hölgy készpénzállományát, hanem hitelét is, hogy más, praktikusabb és hasznosabb kellék­re, gyakran még fehérneműre és a háztartásban szükséges fontos darabokra sem telik. Igy áll elő az a helyzet hogy egyik ipari és kereskedelmi szakma túltengése miatt visszafejlődnek olyan szak­mák, amelyek emberemlékezet óta éltek és virá­goztak. S ennek legfőbb oka a hölgyek befolyá­solhatóságában, illetve a divat kinövései ellen való védekezés gyengeségében keresendő. Mert szem­ben a még nem is oly régmúlt idők öltözködésé­vel a mai hölgy, minden két órában másik ruhá­ba búvik és még az egészen finom, 100—150 pen­gőt meghaladó toalettekhez is föltesz ékszer gya­nánt egy — >üveggyöngyöt«. Tisztelettel: (aláírás.; I Mngyarorsz&o legfőbb hlrnevU óráscége I BRAUSWETTER JÁNOS « GrOf Appnnyj Albert (lafcnb) ucca 23. szám. | IICHlTWAÍTC I PöK P1J1LLY OPoM 12 . Búváros I Cipéyaiataif^^fSlz Amerikai bélyeggel idegen nyelvű levelet ho­zott a posta a szegedi városházára. A levélhez valami nagy pecsétes jegyzőkönyv-féle is volt csa­tolva. Ismeretlen nyelven lévén irva a levél, a pol­gármester lefordítás végett a tiszti főorvosra szig­nálta. Éppen referáló tanácsülés volt a polgármesfcr. nél, mikor a tiszti főorvos feldúlt arccal rohant végig a közgyűlési terem előtti folyosón. Nem is nyitott be, hanem belökte a polgármester szobájá­nak ajtaját — Ilven még nem történt, mióta Szeged áll és mióta én a külföldet járom, — kiáltotta. — Száz milliót örökölt a város Amerikábóll — Dollárban vangy font sterlingben? — kérdezte a helyettes polgármester. — Amerikában a dollár van szokásban^ — adta meg a felvilágosítást a főjegyző. — Kár, — állapította meg a pénzügyi tanácsnok — Font sterlingben több volna. — Azért dollárban is elég szép pénz, — mondta a műszaki főtanácsos. — Majd hatszáz millió pen^ő. Megvehetjük az ui gépet a szivattyútelep számára. Az általános izgatottságban a tiszti főorvos alig tudta elmesélni, hogy tulajdonképpen mi is van a levélben. A levelet M. Magnus Duck nowherei közjegyző irta Kaliforniából és arról értesítette a várost, hogy hz ottani Lunatic Asylum nevü szanatórium­ban április l.én elhalálozott Morrison M. D'amant los angelesi illetőségű egyén, aki negyvenöt éve vándorolt ki Magyarországról Amerikába és vég­rendeletiig a tulajdonában levő száz milliót szülő­városára, Szegedre hagyta. A jegyzőkönyvben a nowherei sheriff a haláleset tényleges megtörtén­tét, a végrendelet Szabályszerűségét, valamint azt a fontos körülméayt igazolta, hogy a szóbaníorgó száz millió további intézkedésig nála v$n letétként elhelyezve. M. Magnus Duck közjegyző levele a hagyatékra vonatkozólag különböző kérdéseket is tartalma­zott: 1. Hajlandó-e Szeged város, mint őrőkős a ha­gyatékra vonatkozó jogát érvényesíteni? 2. Igenlő esetben hajlandó-e a város a hagyaték! eljárás körül felmerült költségeket neki megtéri­teni? 3. Hajlandó-e a város a szóban forgó száz míllidf megfelelő elhelyezéséről és megőrzéséről gondos­kodni? 4. Amennyiben a város erre hajlandó, mi mó­don kiván a hagyaték átvétele tekintetében in­tézkedni? A polgármester, mikor értesült a levél tartalmá* ról, elérzékenyedett: — Mindig mondtam nektek, hogy a szegedi pol­gár a legkiválóbb polgára a világnak. Lássátok ez a szegény ember még a halála órájában sem feledkezett meg rólunk és ránk hagyta azt a kevés pénzét, amije maradt. Jobbkor nem is hal­hatott volna meg, mert nem tudtam, hogy mit csinálunk a földbér-hátralékokkal. De hát a polgármester első polgára a városnak^ rajta százharmincezer ember minden gondja nyug­szik, neki nem szabad elérzékenyülni. Ezúttal az érzelmi kitörés csak egy pillanatig tartott és utánat derék podesztánk nyomban a helvzet magaslatára emelkedett. — Hívjátok be a Simkót, majd őt megbízom, hogy tudja meg, mennyi az örökösödési illeték Kaliforniában. Tóth Béla irjon rögtön egy felterJ jesztést a belügyminiszterhez, hogy a magyar öröJ kösödési illetéket a város nehéz anyagi helyzet tére való tekintettel engedjék el. A Poldi szá­mítsa ki pontosan, hogy mennyi az a száz millió pengőben és kérdezze meg bizalmasan a Szeged­Csongrádit, meg May Gyulát, hogy ki vállalja olcsóbban az ideutalást. Csonka Miklós a régi adókönyvekből próbálja megállapítani, hogy ki.

Next

/
Thumbnails
Contents