Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-24 / 189. szám

« ÜfLMAtiYARORSZiG 1930 augusztus 24 Szőrméjét MOST vegye meg, oűndáját MOST alakittassa és javíttassa MEPíTIJS szűcsnél. Tábor ucca 7. szám. (Adóhivatallal szemben.) 194 Az országút becsülete II i. Irta: ToneHi Sándor. Megtnt becsülete van az országútnak. A mi gyerekkorunk a lázas vasútépítésnek volt az időszaka. Akkoriban a vasutat tartották a leggyorsabb közlekedési alkalmatosságnak és minden ország arra törekedett, hojry egész területét elborítsa a vasutak hálózatával. A közBégek, amelyeknek nagyvasul nem jutott, legalább egy vicinális révén igyekeztek bekapcsolódni a pöfögő gőzparipák forgalmába. Azt hiszem, ha a törvénytárunkat 1867-löi kezdve abból a szempontból vizsgálnók át, hogy miként oszlanak meg a hozott törvények, a vicinális vasutak épitésénnek törvényei tartanák • rekordot Nem csoda, ha ebben az időszakban az országutakat relatíve mindenütt elhanyagolták. Beszéltek ugyan róla, hogy a közúti hálózat is fontos, mert hisz az táplálja a vasutakat, de alapjában véve nem sokat törődtek vele. Az országút másodrangú valami maradt, nem is beszélve a törvényhatósági, vagy pláne községi utakról. Igazán szép és jó utakat csak ott építettek, ahol a katonai szempontok parancsolták. Nagyon kevés változattal igy volt ez a többi országokban is. Az Egyesült Államoknak' voltak országai, melyeknek már sok száz és ezer kilométer vasutjufc volt, mikor az utakat csak bizonytalanul kanyargó szekérnyomok jelezték. . _._T ri,r . De nemcsak az országút vesztette el jelentőségét; másodrendű lett az országút publikuma is. Országos vásárra és hetipiacokra beszekerező parasztok, — bocsánat, ha a kisgazdákat ezzel a névvel merem illetni, — vándorlegények, akiknek vasútra nem tellett, mindenféle célszerű szegény emberek és vándorló cigányok. A járásának valamelyik falujába kibocsikázó szolgabíró képviselte az országúton a közigazgatás tekintélyét, a jókedvű vadásztársaság az előkelőséget, a párosával lovagló kakastollas csendőr pedig a közbiztonságot, rendet és fegyelmet A kereskedő már vasúton hozatta a portékáját és a vásározó iparos, hacsak nem a szomszéd faluba igyekezett, szintén a vasutat használta. Emlékszem, hogy kis gyerekkoromnak egyik legnagyobb szenzációja volt mikor tizenegy kilométer távolságban kocsin mentünk látogatóba a kocséri plébábánoshoz. Azután jött az automobil. Először félve és esetlenül. A hintót akarta utánozni, de nem nagyon sikerült. A parádés lóval nem tudta felvenni a versenyt Az okos emberek lekicsinyelték. Mikor az első automobilok képei megjelentek az illusztrált lapokban, a természetrajz tanarom azt mondta, hogy szé-> találmány, de mivel fogják majd felvontatni a negyekre. A keresztapám, aki egy nagy budapesti vasárugyárnak volt a cégvezetője, kijelentette, hogy ö ugyan soha életében nem fog beleülni egy ilyen ostoba alkalmatosságba. Az a két perc, amennyivel hamarább érkezik a pályaudvarhoz, nem számit, a ló pedig mégis csak biztosabb. A paraszt ellenséges indulattal nézte, mert ijesztgette a iószágot és boldog volt, ha valanol egy autó megfeneklett az országút kátyújában. Csak a feltalálók, a javíthatatlan sport-bolondok é* mi, Vernén nevelkedett gyerekek bíztunk a gépkocsi jövendőjében. És kezdtük érezni, hogy nekünk lesz igazunk, mikor már érett ésszel tudtuk méltányolni Borghese herceg utjának jelentőségét, aki két kontinensen keresztül, Pekingtől Parisig tette meg az utat automobilon. Az automobil térfoglalása az utolsó huszonöt esztendő alatt, állította helyre az országút becsületét Az országút ma már nem kizárólagosan a szegény emberé és nemcsak azoké, akiknek vasút nem jutott Sőt ellenkezőleg. A kilométereket faló hathengeres márka előkelőbb még a gyorsvonat első osztályánál is. Rajta mindenki urat mutat. Kényelmesebb is a vonatnál, mert nem kell kimenni a pályaudvarra, nem kell jegyet váltani, a plebssel keveredni, hordárokkal civakodni és a szakaszt kellemetlen útitársakkal megosztani. Előnya az is, hogy háztól házhoz szállít Akkor indul, amikor akarjuk és a defektet leszámítva, idejére megérkezik. Akinek nem a puszta és esztelen száguldás a gyönyörűsége, a vidéket az automobilon jobban élvezheti, mint vasúton. Szórakoztatóbb valamit, mint egy szép alpesi tura szép időben, elképzelni is alig lehet Aki vissza tud emlékezni, próbálja elképzelni, hogy milyen változáson ment át az országút az utolsó huszonöt esztendő alatt. Régi, évszázad előtti közönségének jó részét viszszahóditotta a vasúttól. Teherautók árut szállítanak, a kereskedő autója kimegy a falvakba és a tanyák közé, hogy az aprójószágot és terményeket összeszedje, a falvak között autóbuszok közlekednek, a vásárosok öten-hatan öszszeállnak és autót bérelnek, még a kisgazda is traktorával behódolt a gép diadalmas terjedése előtt. Ma már a vasút védekezik az autó versenye ellen. Versenytarifákat állit fel, maga vállalkozik autófuvarozásra és ahol ez sem segit, ott a törvényhozást hivja segítségül az autó és a rehabilitált országút versenyével szemben. De nem ez az, amire rá akarok mutatni. Amig vasút nem volt, ezer, meg ezer ember élt az országutból. Korcsmák, csárdák, itatok, kocsibeállók voltak az országutakon. A háborúban, Galíciában, négy nagy ut összeszögellődésénél láttam olyan korcsmát, amelyiknek istállójában legalább harminc pár ló elfért A svájci és tiroli hegyi utakon a lóváltó állomásokat a térképekbe is berajzolták. Mindegyik körül egész kis telep képződött. Mindezek* t a vasút tönkretette. A csárdák tönkrementek és a csárdák költészete, amely Petőfit juttatja eszünkbe, elmerült a multak emlékei között. Ma újra fel virágzanak. Az iparnak egészen sokkalta modernebb formái telepszenek az országút mellé. Nyugat-Európában, ahol sűrű az autóforgalom, egymást érik a benzintöltő és javitó-állomások és olyan kereskedések, ahol az autónak minden szükségletét be lehet szerezni. Az üzleti reklám a vasúti állomásokról és a vasút mentéről kiköltözött az országútra. Nemcsak a különböző olajok és benzinek hirdető táblái viselnek egymással az országút mentén háborút, hanem az országút mentér tudomást szerezhetek arról is, hogy milyen cipőpasztát használjak, melyik mosóoor mos önmagában és melyik az a szálloda, ahol álomra hajthatom le az úttól kábult és fáradt fejemet Eleven és élénk lett az országút ismét. És mert a géperejű jármüvek lüktetése gyorsabb, mint a leggyorsabb lófogatu kocsi vágtatása, még azonos forgalom feltételezése mellett is, az országút elevenebbnek tűnik fel, mint azelőtt. Pedig, hogy a forgalom sokkalta nagyobb, mint volt néhány esztendővel ezelőtt, az feltétlenül bizonyos. Huszonöt esztendő előtt csak a vasútnál volt szükség nemzetközi egyezményekre, melyek'el szabályozták a kocsik típusait, a szállítás lebonyolításának módozatait és u forgalomra vonatkozó rendelkezéseket. Ki törődött ne vetkőzi vonatkozásban az országúttal? Ki hítfe volna azt hogy az olasz útügyi rendészet vala. ba érdekelni fogja az angolokat és amerikaia. kat? És hogy hihettem volna én is huszonöt esztendő előtt, hogy Körösladány és Körös, tarcsa között egy amerikai úrral fogok cigarettát cserélni egy eperfa árnyékában? Két esz. tendeje Grácból egy nap alatt mentünk Bruckon, Seltztalon, a Pyrn hágón és Krems.t műnsteren keresztül a bajor határra. Megszámoltam: ezen az uton négyszázharminckilenc autóval találkoztunk. Nem volt megálló, vendéglő, amelyiknél a mi autónkon kívül mág autó is ne állt volna. Legfeljebb kongresszuson ismerkedtem meg egy nap alatt annyi em. berrel, mint ezen a kora reggeltől késő estig tartó autó-turán. Most olvasom, hogy nemcsak nemzetközileg szabályozzák az országutak forgalmát hanem nemzetközi alapon kezdik intézni az utak építésének ügyét is. Egy angol tőkecsoport érdet lődik egy olyan európai transverzális müut építése iránt, amely Calaisból indul ki és Brüszszelen, Kölnön, Mainzon, Würzburgon, Nürabergen, Bécsen, Budapesten, Belgrádon és Szó. fián keresztül Konstantinápolyija vezet. Havalaki kezébe veszi a térképet, megláthatja, hogy ez az ut majdnem a legrövidebb irányban szeli keresztül északnyugatról délkeletnek Európa derekát De egyúttal csodálkozhatok azon is, | hogy ezen a vonalon, ahol az utak majdnem mind kitűnő állapotban vannak, miért kell uj autóut építéséről beszélni. Pedig a dolog könynyen érthető. Ha ez lesz Európának a fő autóutvonala, azt a célnak megfelelően kell átépíteni, csökkenteni kell a felesleges akadályokat, ki kell egyenesíteni a kanyarodókat és ki kell szélesíteni mindenekfelett magát az uttestet amely nem birja el az uj országút tempóját és jármüveinek méreteit De ha megless ez az igazi országút, amelynek elkészültében nem kételkedhetem, akkor biztos vagyok benne, hogy nagyobb idegenforgalmat fog hozni Budapestre és Magyarországra, mintha húszon öt Ibusz-hátramozditót küldenek ki reklámtanulmányutra a külföldre. Megint becsülete van az országútnak és én szeretném kalaplengetve üdvözölni az országút megszaporodott közönségét. Most csak azért nem tehetem meg, mert nyáron nem viselek kalapot. ! BÉCSI VASAK 1930. szeptember 7-13. (Rolandéban weptembef 14-1 cj.) Külön kiállítások : Prémdivat-szalon (cipő- és börvásár). 'Bútorvásár, Reklámkiállítás („Keresztény mUvészef-Mállltás, Nemzetközi rddiókidíliíds, Vas- és patentbutorvásár. Cirodai kiállítás), Élelmiszerek és élvezeti cikkek kiállítása (Építészeti és útépítési kiállítás). Tecönikal újdonságok és találmányok (Francia. aörSp és fiindu gyUfteményes kiállítások). Mezőgazdasági és erdészeti mlntaklállitás a HM* osztrák állatvásárral együtt. Vízum nélkül, vásárigazolvánnyal és útlevéllel bárki szabadon átlépheti az osztrák határt. Cseh átutazóvízum nem szükséges. Jelentős menetdíjkedvezmények a magyar, a cseh és osztrák vasutakon, a Dunán, valamint a légiforgalomban. Vásárigazolványt (a 5.— P) és mindennemű felvilágosítást készségesen ad a Wiener Messe A.-G. Wien W., valamint — a leipzigi őszi vásár alatt — a Wiener Messe tudakozóirodája (Auskunftsstelle, Ostorr. Messhaus Leipzig) továbbá az alább felsorolt tiszteletbeli megbízottak: Máv. Kiv. Menet' jegyiroda ftokja Szeged, Káráss u. Kereskedelmi és Iparkamara. M 10