Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-24 / 189. szám

« ÜfLMAtiYARORSZiG 1930 augusztus 24 Szőrméjét MOST vegye meg, oűndáját MOST alakittassa és javíttassa MEPíTIJS szűcsnél. Tábor ucca 7. szám. (Adóhivatallal szemben.) 194 Az országút becsülete II i. Irta: ToneHi Sándor. Megtnt becsülete van az országútnak. A mi gyerekkorunk a lázas vasútépítésnek volt az időszaka. Akkoriban a vasutat tartották a leg­gyorsabb közlekedési alkalmatosságnak és min­den ország arra törekedett, hojry egész terü­letét elborítsa a vasutak hálózatával. A köz­Bégek, amelyeknek nagyvasul nem jutott, leg­alább egy vicinális révén igyekeztek bekap­csolódni a pöfögő gőzparipák forgalmába. Azt hiszem, ha a törvénytárunkat 1867-löi kezdve abból a szempontból vizsgálnók át, hogy mi­ként oszlanak meg a hozott törvények, a vi­cinális vasutak épitésénnek törvényei tartanák • rekordot Nem csoda, ha ebben az időszakban az or­szágutakat relatíve mindenütt elhanyagolták. Beszéltek ugyan róla, hogy a közúti hálózat is fontos, mert hisz az táplálja a vasutakat, de alapjában véve nem sokat törődtek vele. Az országút másodrangú valami maradt, nem is beszélve a törvényhatósági, vagy pláne köz­ségi utakról. Igazán szép és jó utakat csak ott építettek, ahol a katonai szempontok pa­rancsolták. Nagyon kevés változattal igy volt ez a többi országokban is. Az Egyesült Álla­moknak' voltak országai, melyeknek már sok száz és ezer kilométer vasutjufc volt, mikor az utakat csak bizonytalanul kanyargó szekér­nyomok jelezték. . _._T ri,r . De nemcsak az országút vesztette el jelen­tőségét; másodrendű lett az országút publi­kuma is. Országos vásárra és hetipiacokra be­szekerező parasztok, — bocsánat, ha a kis­gazdákat ezzel a névvel merem illetni, — ván­dorlegények, akiknek vasútra nem tellett, min­denféle célszerű szegény emberek és vándorló cigányok. A járásának valamelyik falujába ki­bocsikázó szolgabíró képviselte az országúton a közigazgatás tekintélyét, a jókedvű vadász­társaság az előkelőséget, a párosával lovagló kakastollas csendőr pedig a közbiztonságot, rendet és fegyelmet A kereskedő már vasúton hozatta a portékáját és a vásározó iparos, ha­csak nem a szomszéd faluba igyekezett, szin­tén a vasutat használta. Emlékszem, hogy kis gyerekkoromnak egyik legnagyobb szenzáció­ja volt mikor tizenegy kilométer távolságban kocsin mentünk látogatóba a kocséri plébá­bánoshoz. Azután jött az automobil. Először félve és esetlenül. A hintót akarta utánozni, de nem nagyon sikerült. A parádés lóval nem tudta felvenni a versenyt Az okos emberek leki­csinyelték. Mikor az első automobilok képei megjelentek az illusztrált lapokban, a termé­szetrajz tanarom azt mondta, hogy szé-> talál­mány, de mivel fogják majd felvontatni a ne­gyekre. A keresztapám, aki egy nagy buda­pesti vasárugyárnak volt a cégvezetője, kije­lentette, hogy ö ugyan soha életében nem fog beleülni egy ilyen ostoba alkalmatosságba. Az a két perc, amennyivel hamarább érkezik a pályaudvarhoz, nem számit, a ló pedig mégis csak biztosabb. A paraszt ellenséges indulattal nézte, mert ijesztgette a iószágot és boldog volt, ha valanol egy autó megfeneklett az or­szágút kátyújában. Csak a feltalálók, a javít­hatatlan sport-bolondok é* mi, Vernén nevel­kedett gyerekek bíztunk a gépkocsi jövendő­jében. És kezdtük érezni, hogy nekünk lesz iga­zunk, mikor már érett ésszel tudtuk méltányol­ni Borghese herceg utjának jelentőségét, aki két kontinensen keresztül, Pekingtől Parisig tette meg az utat automobilon. Az automobil térfoglalása az utolsó huszon­öt esztendő alatt, állította helyre az országút becsületét Az országút ma már nem kizáró­lagosan a szegény emberé és nemcsak azoké, akiknek vasút nem jutott Sőt ellenkezőleg. A kilométereket faló hathengeres márka elő­kelőbb még a gyorsvonat első osztályánál is. Rajta mindenki urat mutat. Kényelmesebb is a vonatnál, mert nem kell kimenni a pályaudvar­ra, nem kell jegyet váltani, a plebssel keve­redni, hordárokkal civakodni és a szakaszt kel­lemetlen útitársakkal megosztani. Előnya az is, hogy háztól házhoz szállít Akkor indul, amikor akarjuk és a defektet leszámítva, ide­jére megérkezik. Akinek nem a puszta és esz­telen száguldás a gyönyörűsége, a vidéket az automobilon jobban élvezheti, mint vasúton. Szórakoztatóbb valamit, mint egy szép alpesi tura szép időben, elképzelni is alig lehet Aki vissza tud emlékezni, próbálja elkép­zelni, hogy milyen változáson ment át az or­szágút az utolsó huszonöt esztendő alatt. Ré­gi, évszázad előtti közönségének jó részét visz­szahóditotta a vasúttól. Teherautók árut szállí­tanak, a kereskedő autója kimegy a falvakba és a tanyák közé, hogy az aprójószágot és termé­nyeket összeszedje, a falvak között autóbu­szok közlekednek, a vásárosok öten-hatan ösz­szeállnak és autót bérelnek, még a kisgazda is traktorával behódolt a gép diadalmas terje­dése előtt. Ma már a vasút védekezik az autó versenye ellen. Versenytarifákat állit fel, maga vállalkozik autófuvarozásra és ahol ez sem se­git, ott a törvényhozást hivja segítségül az autó és a rehabilitált országút versenyével szemben. De nem ez az, amire rá akarok mutatni. Amig vasút nem volt, ezer, meg ezer ember élt az országutból. Korcsmák, csárdák, itatok, kocsibeállók voltak az országutakon. A há­borúban, Galíciában, négy nagy ut összeszö­gellődésénél láttam olyan korcsmát, amelyik­nek istállójában legalább harminc pár ló el­fért A svájci és tiroli hegyi utakon a lóváltó állomásokat a térképekbe is berajzolták. Mind­egyik körül egész kis telep képződött. Mind­ezek* t a vasút tönkretette. A csárdák tönkre­mentek és a csárdák költészete, amely Petőfit juttatja eszünkbe, elmerült a multak emlékei között. Ma újra fel virágzanak. Az iparnak egé­szen sokkalta modernebb formái telepsze­nek az országút mellé. Nyugat-Európában, ahol sűrű az autóforgalom, egymást érik a benzin­töltő és javitó-állomások és olyan kereskedé­sek, ahol az autónak minden szükségletét be lehet szerezni. Az üzleti reklám a vasúti állo­másokról és a vasút mentéről kiköltözött az or­szágútra. Nemcsak a különböző olajok és ben­zinek hirdető táblái viselnek egymással az or­szágút mentén háborút, hanem az országút mentér tudomást szerezhetek arról is, hogy milyen cipőpasztát használjak, melyik mosó­oor mos önmagában és melyik az a szálloda, ahol álomra hajthatom le az úttól kábult és fáradt fejemet Eleven és élénk lett az országút ismét. És mert a géperejű jármüvek lüktetése gyorsabb, mint a leggyorsabb lófogatu kocsi vágtatása, még azonos forgalom feltételezése mellett is, az országút elevenebbnek tűnik fel, mint azelőtt. Pedig, hogy a forgalom sokkalta nagyobb, mint volt néhány esztendővel ez­előtt, az feltétlenül bizonyos. Huszonöt esztendő előtt csak a vasútnál volt szükség nemzetközi egyezményekre, melyek'el szabályozták a kocsik típusait, a szállítás le­bonyolításának módozatait és u forgalomra vo­natkozó rendelkezéseket. Ki törődött ne vet­kőzi vonatkozásban az országúttal? Ki hítfe volna azt hogy az olasz útügyi rendészet vala. ba érdekelni fogja az angolokat és amerikaia. kat? És hogy hihettem volna én is huszonöt esztendő előtt, hogy Körösladány és Körös, tarcsa között egy amerikai úrral fogok cigaret­tát cserélni egy eperfa árnyékában? Két esz. tendeje Grácból egy nap alatt mentünk Bruckon, Seltztalon, a Pyrn hágón és Krems.t műnsteren keresztül a bajor határra. Megszá­moltam: ezen az uton négyszázharminckilenc autóval találkoztunk. Nem volt megálló, ven­déglő, amelyiknél a mi autónkon kívül mág autó is ne állt volna. Legfeljebb kongresszu­son ismerkedtem meg egy nap alatt annyi em. berrel, mint ezen a kora reggeltől késő estig tartó autó-turán. Most olvasom, hogy nemcsak nemzetközileg szabályozzák az országutak forgalmát hanem nemzetközi alapon kezdik intézni az utak épí­tésének ügyét is. Egy angol tőkecsoport érdet lődik egy olyan európai transverzális müut építése iránt, amely Calaisból indul ki és Brüsz­szelen, Kölnön, Mainzon, Würzburgon, Nüra­bergen, Bécsen, Budapesten, Belgrádon és Szó. fián keresztül Konstantinápolyija vezet. Hava­laki kezébe veszi a térképet, megláthatja, hogy ez az ut majdnem a legrövidebb irányban szeli keresztül északnyugatról délkeletnek Euró­pa derekát De egyúttal csodálkozhatok azon is, | hogy ezen a vonalon, ahol az utak majdnem mind kitűnő állapotban vannak, miért kell uj autóut építéséről beszélni. Pedig a dolog köny­nyen érthető. Ha ez lesz Európának a fő autó­utvonala, azt a célnak megfelelően kell át­építeni, csökkenteni kell a felesleges akadá­lyokat, ki kell egyenesíteni a kanyarodókat és ki kell szélesíteni mindenekfelett magát az ut­testet amely nem birja el az uj országút tem­póját és jármüveinek méreteit De ha megless ez az igazi országút, amelynek elkészültében nem kételkedhetem, akkor biztos vagyok ben­ne, hogy nagyobb idegenforgalmat fog hozni Budapestre és Magyarországra, mintha húszon öt Ibusz-hátramozditót küldenek ki reklám­tanulmányutra a külföldre. Megint becsülete van az országútnak és én szeretném kalaplengetve üdvözölni az országút megszaporodott közönségét. Most csak azért nem tehetem meg, mert nyáron nem viselek kalapot. ! BÉCSI VASAK 1930. szeptember 7-13. (Rolandéban weptembef 14-1 cj.) Külön kiállítások : Prémdivat-szalon (cipő- és börvá­sár). 'Bútorvásár, Reklámkiállítás („Keresztény mUvészef-Mállltás, Nemzetközi rddiókidíliíds, Vas- és patentbutorvásár. Cirodai kiállítás), Élelmiszerek és élve­zeti cikkek kiállítása (Építészeti és útépítési kiállítás). Tecönikal újdonságok és találmányok (Fran­cia. aörSp és fiindu gyUfteményes kiállítások). Mezőgazdasági és erdészeti mlntaklállitás a HM* osztrák állatvásárral együtt. Vízum nélkül, vásárigazolvánnyal és útlevéllel bárki szabadon átlépheti az osztrák határt. Cseh átutazóvízum nem szükséges. Jelentős menetdíj­kedvezmények a magyar, a cseh és osztrák vas­utakon, a Dunán, valamint a légiforgalomban. Vásárigazolványt (a 5.— P) és mindennemű fel­világosítást készségesen ad a Wiener Messe A.-G. Wien W., valamint — a leipzigi őszi vásár alatt — a Wiener Messe tudakozóirodája (Auskunftsstelle, Ostorr. Messhaus Leipzig) továbbá az alább felsorolt tiszteletbeli megbízottak: Máv. Kiv. Menet' jegyiroda ftokja Szeged, Káráss u. Kereskedelmi és Iparkamara. M 10

Next

/
Thumbnails
Contents