Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-17 / 184. szám

Df.LM AGY IFO'^7 *G 1930 augusztus 17. A pápa legátusa Ru&apesien Budapest, augusztus 16. Ma délelőtt érke­zett Budapesíre Sincero bíboros, a pápa le­gátusa. Ulfa a magyar halártól valóságos di­adalut volt. Minden nagyobb állomáson ün­nepélyesen fogadták. A legátus elé Triesztbe utazott Csiszarik János címzetes püspök, hogy üdvözölje a kormányzó és a kormány nevében. Sincero bíboros az üdvözlést ma­gyar nyelven köszönte meg és kijelenlelte, hogy a Szer.fafyának kifejezett kívánsága volt, hogy legátusa megtanulja a magyar nyelvet Budapesten lizezer főnyi közönség éljen­zése közben Serédi Jusztinián bíboros- herceg­prímás, Voss József helyettes miniszterelnök, Ripka főpolgármester üdvözölték a pápai le­gátust, aki megérkezése ufán a Bazilikába ment, ahol felolvasták a pápai bullát. Délben 1 óra után a kormányzó kihallga­táson fogadta a pápai legátust. A legátus a kormányzót beszéddel üdvözölte, amelyben tolmácsolta a pápa üdvözletét és a magyar nemzetnek9küldött apostoli áldását. A kor­mányzó válaszában, köszönetet mondott a pápa által küldött Jókívánságokért, majd hosz­szabb Ideig elbeszélgetett a pápai legátussal, aki ezután bemutat' a a pápai küldöttség tagjait. Vav Kázmérné j levele Szegedre egy fehér hálószoba ügyében (A Déimagyarország munkatársától.) Vay Kázmér az ügyészség fogházában várja a fő­tárgyalást. A nagy port felvert ügy hullámai lassan elsimulnak, csak a számoszlopok so­rakoznak fel egyre nagyobb mértékben. Most a Vay-ügy hullámai Szegedet is elérték. Nem nagy, dolog, epizód csupán a hatalmas bün­ügyben. Vay Kázmér bűnösségének gyanúja akkor erősödött meg, amikor a kincstár háromszáz­ezer pengő erejéig elrendelte a bűnügyi zár­latot a rendőri osztály volt vezetőjének min­den vagyonára. A zárlatot nem kerülhette el Vay Kázmér Aiidrássy-uü lakása sem. Min­den bútordarabját lefoglalta a kincstár és hiába tördelte kezét Vay Kázmér felesége, jegyzőkönyvbe került a fényűzéssel berende­zett szalon vitrinje csak ugy, mint a fehér hálószoba, amelynek révén most Szeged is ősz­szeköttetésbe került a Vay-üggyel. A fehér hálószobát ugyanis ezelőtt huszon­öt évvel a mindenütt ismert szegedi Lengyel Lőrinc cégnél vásárolta meg az akkor még zombori Rónay Márta, aki először egy gazdag berlini nagybirtokoshoz ment feleségül. A fe­hér bútor olyan kitűnőnek bizonyult, hogy zombori Rónay Márta magával vitte Ber­linbe, majd később, amikor Vay Kázmér fe­lesége lett, a még mindig kitűnő fehér bútor­ral rendezték be az Andrássy-uti lakás háló­ját is azzal a különbséggel, hogy Vay Káz­mérné még egy ágyat és még egy éjjeli szek­rényt vásárolt Lengyel Lőrincnél. A napokban azután levelet hozott a posta a Lengyel Lőrinc cégnek. Előkelő hanyagsággal féloldalra dűlő betűkkel kéri Vay Kázmérné Lengyel Lőrincet arra: igazolja, hogy a fehér szobát ő vette nála huszonöt esztendővel ez­előtt. El akarják vinni mindenét, de a jogos tulajdonát nem engedheti és igy igénypőrrél támadta meg a kincstár bűnügyi zárlatát. Azzal fejezi be levelét a magára maradt asz­szony, hogy nem mulaszthatja el az alkal­mat csodálatát és elismerését kifejezni a Len­gyel cégnek a bútorok kitűnő állapota miatt »Huszonöt év. után is kitünőek't, — irja. A Lengyel cég eleget tett Vay Kázmérné ké­relmének és igazolta, hogy a fehér leányszö­bát nem Vag Kázmér vásárolta a céanél ha­nem — zombory Rónay Márta. Telefon, írendőrl és utal kérnek a tanyaiak Kél küldöttség a városházán (A Déimagyarország munkatársától.) Két tanyai küldöttség járt szombaton a városházán, Domaszék — Zá'.ány—Feketeszél küldöttsége Fodor Isfván vezetésével Jelent meg a pol­gármester előtt, akitől azt kérték, hogy járjon közbe a tanyai reng Őrség létszámának sza­porítása érdekében. A tanyán ugyanis a köz. biztonsági állapotok egyre több kivánni valót hagynak maguk ulán. Megelégelték már a sok verekedést, bicskázást és lopásokat, amik a tanyán szinte napirenden vannak. A küldött­ség szerínf a bűncselekmények azért fordulJ nak elő ilyen nagymértékben, mert kevés d rendőr. Ugyancsak közbiztonsági okokra való hfvafi kozással arra kérfe a küldöttség a polgár mestert, hogy a tanyai iskolákba vezettesse be a telefont. Végül azt kérték, hogy a város hagyja meg birtokukba a XV. számú vadász­területet. Ezt a területet a város azért akaria elvenni a tfomaszékiektől, meri engedély nélkül adtak ki vadászjegyet. Somogyi polgármester megígérte a küldöttség tagiainak.hogy a rendőr­ség létszámának felemelése érdekében érintke^ zésbelépdr.Szalay József főkapitánnyal, a teleJ fonnak az iskolákba való bevezetése miatt fér­gyal a postaigazgatósággal, a harmadik ké­relmet pedig a gazdasági hivatal fogja el­bírálni, , A felsőtanyaiak küldöttségét kovács Fe­renc vezette a polgármester elé. Utat kérnek a felsőfanyalak, még pedig a gajgonyal négy kilométer hosszúságú keresztút szlkesitését kérik, Igen érdekesen indokolták meg kérel­müket Azt mondták, hogy ha ez az ut nem! épül ki, akkor kénytelenek lesznek termé*, nyeihet továbbra is a kisteleki piacra vinnfí Már pedig ők a szegedi hetivásárokra sze­retnének bejárni, de a Jelenlegi ut ned használható. Ha a város kiépítteti nekik axl utat, hajlandók a fuvarral segítségre lenni A város most elkészítteti a költségvetést. j A Beguiafeb cigaretta: „Budapest" Budapest, augusztus 16. A dohányjövedétó augusztus 20-án hozza forgalomba a nBudai pesti cigarettákat művészi kivitelű Budapesf látképével diszitett dobozban. Az uj cigaretták ára 20-as csomagolásban 1.60 pengő. Az nj cigaretták különleges dohányfinomitási eljárás utján készültek. . , Orák, ékszerek 6 havi részletre Rlpahka evöszerek 12 99 99 • órásnál. Kölcsey neoa 7. JTagy javitáratL'hely 1 TSrt 1 Ólig arany, egflst, régi pénz beváltás. A.B.O. beasCTzéa. Nagymosáshoz minden üzletben KB AM mosószappant kérjen. Tiszta, olcsó, SS Si S Hl ea^Iaságos. Gyártja: flgöFermC­99 gaiuaiDoguo. vtjr cni — —- —~ i Mikszáth K. nooa 1. sz. Telefon 18—71., Impériumátvétel f j Irta: Móra Ferem II. Múltkori tárcámban kiszabadítottam a kultur-^ palota kőoroszlánjait a vadszőlőketrecböl s ezáltal, ha mással nem sikerült is, végre érdemessé tet­tem magam " szegedi nemzet hálájára. Legalább azéra, amelyik az uccán szokta enni a sárga­dinnyét. Mióta . közóhajnak engedve megnyirat­tam az oroszlánokat, azóta megint végig lehet őket csorgatni a sárgadinnye belével. Legalább erről megtudják a bestiák, hogy nem Hellasz ege alatt hevernek. Most kerül aztán az impériumátvétel sora az ó­toronyra, amiből Szegeden csonkatorony név alatt lett kázus belli.* Ezt is egy újságcikk kíséretében adta át nefcem Sebestyén Károly kollégám, mikor hazajöttem a szabadságomról. S abban az "olt megírva, hogy ezt a feneette műemléket a törökök hagyták itt szégyenünkre és gyalázatunkrr tehát biz azt leg­jobb volna széthányni csákánnyal. De ha már meg­miiemlékesitettél- némely tökéletlenek, legalább ne éktelenkedjen a sok uj műremek közt, hanem toloncolják ki valamelyik külvárosba, ott bizonyo­san nagyon örülnek majd neki. Ha utat, csatornát, vízvezetéket nem kapnak, legalább müemlékük legyen. rlégen mulattam ugy elmemüvön, mint ezen a cikken, de mingyárt visszatessékeltem a kollégám kezébe. — Már ezt csak te intézd el és te tedd el * sze­hagyatésának halálát s nem hiszem, hogy a nép- \ szavazás gráciát Edna neki. Azt már meg nem \ gedi kedves emlékeid közé. Nekem semmi közöm az ó-toronyhoz. Azt te mentetted meg, te há­moztad Jd a Demeter-templom tornyából, te he­lyezted a műemlékek országos bizottságának vé­delme alá s téged emlegetnek arról meg száz év mub-a is, mikor majd értekezést tartanak róla a szegedi akadémián s összevetik a középfrancia­országi testvérmüemlékekkel, amelyekről a min­tát vették az templomépitő árpádkori barátok. Ez szó szerint i^y is van. Sebestyén Károly kollégám nélkül. szétveri a csákány már előkerü­lése előtt az első szegedi keresztény templom ma­radványát, amelynek harangja már a tatárjárás­kor jajveszékelt az Úristenhez. Az egyetlen ember volt Szegeden, aki fel tudta ismerni a műemlék jelentőségét, aminek nincs párja, már ami a ko­rát illeti, se Budapesten, se a Duna—Tisza közén. S ezt az érdemet honorálta a Műemlékek Orszá­gos Bizottsága, amikor az ó-tornyot elsőrendű, tehátmindenkörülményekköztfentar­tandó műemlékké minősítvén — a Szent Demeter-templom is az volt. de csak harmadren­dű — megmentőjét azzal tisztelte meg, hogy be­választotta a műemlékek bizottságába levelező­Azonban hiába mosolyogtam <'n Sebestyén Ká rolyra, visszatette a cikket az asztalomra és meg­csóválta a fejét. — gn többet nem nyiratkozom és nem védem a tornyot. Elment a kedvem az egésztől, csinál­janak vele, amit akarnak, engem ne mortifikálja­nak többet a helybeli szaké.tök. S ezzel Sebestyén Károly ment el szabadságra. itthagyván nekem az impériummal az ó-torony­ügyét is, amihez eddig nekem nem volt semmi kő­zöm s ígérem^ hogy ezen a tárcán kívül nem lesz ezután se. Mert meg vagyok róla győződve, hogy az ő-tor­nyot igen is le fogják bontani. Le fogják bon­tani, akármilyen okos és szép cikket irt a vé­delmében Kogutowitz Károly barátom, aki olyan meglepően bátor őszinteséggel vonult ki az abde­ritizmus ellen. Le fogják bontan;, még akkor is, ha esetleg Foerk Ernő is követné a Kogutowitz Károly példáját, arait én sokáig vártam is. Ta­lán az egész zajgás rig elcsöndesedik, ha ö bele­szól, mint legilletékesebb igazlátó. Mint a Műemlé­kek Országos Bizottságának tagja is s mint a Foga­dalmi templom építője is. S különösen ebben az utóbbi minőségében megnyugtatja a helybeli csa­kányosokat, hogy az ő eposzával szemben nagyon ártaüan konkurrencia a templomépitő barátok hétszázéves kis epigrammja, s nem tesz kárt ben­ne, ha ott marad is, ahol van. Ma ázonban már nem használna az ő szava se. Sikerült belevinni a helyi köztudatba, hogy "fbaIJ van az ő-torony, — lám, a jól értesültek már azt is tudják, hogy még a porosz kultuszminiszter is megütközött rajta. (Persze, az is csak minálunk mer ilyent mondani. Próbálna meg csak a maga hazájában elpusztíttatni egy ó-német műemléket:; Pedig nem is volt szükséges ilyen nagy urat moz­gósítani olyan messziről. A helyi közvélemény az illusztris vendé? ittjárta előtt elvégezte az oso menti a törvény sem. Mert nincs olyan törvény, aminek félre ne lehetne billenteni a nyakát, W körülmények ugy kivánják. Ezt idézet_ mondom. A tavaszon hallottam egyik sőrhaanan,

Next

/
Thumbnails
Contents