Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-04 / 148. szám

DftLM AGYARORSZÁG 1930 julius 4. a felsővárosi plébániának 9200, az alsővárosinak 9600, a kisebbségi felekezeteknek pedig összesen 11-200 pengő segélyre van joguk. Tiltakozik a felsővárosi plébánia felebbezésében, illetve birói panaszában az ellen is, hogy a polgármester a királyhalmi templomot rendeztesse be a hitfelekezetek segélyéből és a jezsuitáknak is juttasson frelőle tekintélyes összeget A felebbezés szerint a jezsuiták a belvárosi plébánia területén, tehát egy kegyúri plébánia területén működnek és igy, ha a város segélyezni kivánja őket, azt csak a kegyúri kiadások keretében teheti, de nem a hitfelekezeti segély terhére. A helyzet tehát ugy alakult, hogy a polgármester határozata ellen az összes érdekeltek felebbeztek, kivéve a város kegyurasága alá tartozó plébániákat. Igy exportalják a szegedi gyümölcsöt a Közúti fiid alatt — a kutlurpalota szomszédságában. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László szonyok miatt feloszlatta. IV. József kétszer nősült, első neje Aigner Margit volt, a máso- I dik Bus Teréz; két gyermeke van: V. József ' és Sándor. c) Géza, felesége Gál Vilma; gyermekeik: Ferenc, Erzsébet, VI. József (Andor). d) Jenő. e) Rózsika, Kisági Béláné. 3. Lajos, 1845-ben született és 4 éves korában meghalt. 4. Mária, sz. 1848, egy évig élt. 5. István, az előbbinek ikertestvére, szintén csak egy évig élt. 6. ödön, sz. 1810 október 30-án. Neje Hoffer Berta. Két gyermekük született: Ilka, aki már meghalt és Boriska, Martini Károly deszki községi jegyző felesége. 7. III. Nándor, sz. 1842 október 18-án, meghalt 1917-ben. Felesége: Pfann Mária, testvére Pfann Teréziának, Aigner III. József nejének. Három gyermekük született: a) Adél; első férje Prokisch Ferenv, második férje Tutsek József; gyermekeik: Ferenc és Erzsébet, vitéz Szentkirályi Kern Dezsőné; ezeknek fia: Ferenc. b) II. Gyula; neje Bartha Ilona. Gyermekeik: István, III. Gyula. c) III. Károly, a főispán: neje Tóth Anna; gyermekeik IV. Károly és Pál. 8. Vilmos, sz. 1852 április 30-án. Neje Hanke Mária. Gyermekük: Margit, Aigner IV. Józsefnek első felesége, ki válápere után újra férjhez ment ífj. Borisz Józsefhez, a Kőbányai Takarékpénztár cégvezetőjéhez. 9. Lajos, sz. 1854 április 22-én, meghslt 1900 julius 4-én. Első felesége Parti Mariska, második Aigner Kornélia. Gyermekük: Nelli, Kerner Pálné; ezeknek gyermeke: Pál. A családnak mindeddig legkiemelkedőbb tagja, Aigner III. Károly, 1884 május 27-én született, a piaristák gimnáziumát végezte, Budapesten és Kolozsvárott tanult jogot; jogi doktor s 1910-től 1920-ig gyakorló ügyvéd volt. 1920 szeptember 25 óta Szeged város főispánja: egy ideig Csongrád vármegyének és Ugyancsak Aigner I. Károlynak, a gyógyszerésznek leánya volt Paulin, aki dr. Benedickt Edéhez ment nőül; gyermekeik: Károly, Ernesztin és Eliz. I. Károly másik leánya, Mari, Szabó Mihály tanítóképző intézeti igazgatónak lett a felesége; gyermekeik: Aladár, Valéria és Mariska. I. Károly legkisebb leánya, Ilka, Bulster Ágostonné; gyermekeik: Gusztáv, Stefánia és Margit. I. Károlynak, a gyógyszerésznek" testvére, József, még terebélyesebb családot alapított. Ez az Aigner II. József 1809 január 6-án született és 1889 november 26-án halt meg. Gödi Katalin volt a felesége, aki 1817 junius 30-án született és 1887 december 11-én halt meg. Aigner II. József kereskedő volt és ő vezette tovább azt az üzletet, melyet még a nagyatyja, Mátyás alapított. Az üzlet e József atyjának, Jakabnak idejében már a mai Kiss uc ca és Kígyó ucca sarkán volt, ott, ahol ma a Schlesinger üzlet van és itt is maradt mindaddig, mig ez az Aigner II. József volt a cég főnöke. II. Józsefnek és Gödi Katalinnak kilenc gyermeke volt: 1. Adolf, sz. 1837 április 4. Nőül vette Csákly Emiliát, aki 1842-ben született és 1900 november 13-án halt meg. Lgányuk, Eugénia, Botka Józsefhez ment nőül; gyermekeik: Jenő és Elvira. 2. III. József, sz. 1839 január 25, meghalt 1921 január 18. Atyjától átvette az üzletet, melyet annak a kornak a nyelvén >műszeres boltnak* neveztek és áthelyezte a Horváth Mihály ucca és Takaréktár ucca sarkára, majd a Széchenyi tér 16. sz. házba. III. József felesége, Pfann Terézia, 1846-ban született és 1890 május 2-án halt meg; öt gyermekük született: a) Dr. Aigner Dezső, felesége Czeglédy Ilona; gyermekeik: Dezső, Ilona, Márta és László. b) IV. József. Atyjától ő örökölte az ősi üzletet, de 1929-ben a rossz gazdasági viHódmezővásárhelynek is főispánja volt Kitűnő adminisztrátornak és jó politikusnak az: összetétele. E mellett kiváló szociális érzéke j is van; feleségével (Tóth Péter hírneves keres-1 kedőnek a leányával) együtt szervezte meg »a kisrongyosok* megsegítésének akcióját, melynek keretében minden télen felruházzák az ínséges családok gyermekeit A körtöltésen kívüli uj telepet, melyet 1900-ban Csányi János alapított, a főispánról nevezték el Aignertelepnek. Közéleti és jótékonycélu tevékenységeért a II. magyar érdemkeresztet kapta a csillaggal. Az Aigner családról az eddigiekben közölt leszármazás nem teljes; nem tudjuk például azt, hogy kinek a leánya volt Aigner Lajos második felesége, Aigner Kornélia?. Még nagyobb hiányosság, hogy az 1769-ben született í József (Balázs), az 1770-ben született Mátyás és az 1772-ben született Ignác leszármazottjait nem ismerjük; hogy ezek mind utódok nélkül haltak volna meg, az nem! valószínű. Feltételezhető, hogy leszármazottjaik egy része Szegeden él, anélkül, hogy a család többi ágaival érintkezése volna, de lehetséges az is, hogy elszármaztak Szegedről. A XIX. század elején élt Szegeden egy Aigner János nevű »német timár«, akit 1813 november^, 15-én felvettek a városi polgárok' közé. A család tagjai közül többen gazdálkodtak. I. Károly, a gyógyszerész a negyvenes években sok földet bérelt a várostól. A szabadságharc után a két »Rengey«, Aigner Imre és II. Ferdinánd szintén gazdálkodással foglalkozott. Aigner Ignác (sz. 1772) »polgári sebész* volt. Bizonyos, hogy nem Szegeden készüli erre a pályára, mert itt csak 1807-ben kezd szerepelni, amikor már 35 éves volt ő volt az első magánorvos, aki az Alsóvároson letelepedett, 1807-ben. Abban az időben a« Aignerek, Jakab kivételével, mind Alsóváro-| son laktak. Aigner Jakab nagyon tekintélyes , ember volt; 1822-ben elüljárója a szegedi szabadal-j mázott kereskedő testületnek. _ r| A szabadságharcban Rengey II. Ferdinándon kivül Aigner Gyula is résztvett, miní; káplár. A föntebb közölt leszármazási kimutatásban nem szerepel Aigner II. Imre, aki 1891— 93-ban jegyzője volt az Alsóvárosi Társalg<S Egyletnek, . Nem tudjuk az Aignerek családfáján elhg-| lyezni a pesti Aignereket sem. Aigner Ferencet 1848 március 16-án beválasztották a pesti rendfentartó választmányba,; Aigner Sándor építész, aki Rajner Károllyaíj együtt tervezte az uj rókusi templomot, szín* tén szegedi származású. Aigner Lajos könyvkiadó és irŐ (meghalt' 1909 junius 19-én), talán ebből a családból! származott, bár néha az Abafi nevet is használta. Nagy érdemeket szerzett a régi magyart írók müveinek kiadásával, a Figyelő címül irodalomtörténeti folyóirat szerkesztésével és a szabadkőművesség történetének megírásával. Kiválóan értett a lepkékhez is. Élete utolsó éveiben, mikor a kulturáért hozott áldoza-; tai anyagilag tönkretették, a Nemzeti Muzeumban a lepkék és fedetlen szárnyú rovarok konzervátora lett. Vitanélküli ülés a felsőházban Budapest, julius 3. A felsőház ma délelőtt ülést tartott, amelyen folytatták a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitái* ját. A javaslat egyes szakaszainál Hadik János gróf és Szőke Gyula többizben felszólaltak és módosításokat, vagy pedig egyes szakaszok törlését indítványozták, de Zsitvay Tibor igazság^, űgyminiszter felszólalásai után a felsőház a szakaszokat változatlanul fogadta el és ezzel a törvény* kezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot rési' leteiben is letárgyalta. I Az állami kölcsön felvételéről szóló törvény javaslat következelt, amelyhez azonban hozzászd. lás nem volt s igy a javaslatot a felsőház ugy, általánosságban, mint részletekben vila nélkül elfogadta. A felsőház napirendje ezzel kimerült s iZ ülés háromnegyed 12 órakor véget ért