Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-04 / 148. szám

1930 julius 4. DfiLMAfíYARORSZAG Az egyetemi épitési bizottság döntése a leszámolópalota auditóriuma ügyében A kultuszminiszter magának tartotta fent a munkák kiadását — Az állami gim­názium 9 évi száműzetés után szeptemberben visszatérhet régi épületébe? (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyetemi épitési bizottság csütörtökön délelőtt dr. Magyary Zoltán kultuszminisztériumi ál­lamtitkár elnökletével ülést tartott az egyetem rektori hivatalában. A bizottság ezen az ülé­sen birálta el azokat az ajánlatokat, amelyek a leszámolópalota átalakításával kapcsolatos munkálatokra érkeztek a kultuszminiszté­riumba. A kultuszminiszter ugyanis elhatá­rozta, hogy a leszámolópalotát egy auditórium­mal kibővitleti és belsejét is átalakíttatja, hogy azok az egyetemi intézetek, amelyek je­lenleg az állami gimnázium épületében mű­ködnek, ide költözhessenek át. Ezekkel az át­alakításokkal kapcsolatban merült fel az úgy­nevezett i>rálátás<t, problémája is, a minisz­ternek az volt ugyanis a kívánsága, hogy a leszámolópalota, amely ilyen módon egyetemi épületté lesz, előkerüljön mostani rejtekhe­lyéről. A miniszter kívánságára a város ki­sajátította azokat az épületeket, amelyek a palotát elfödik a Petőfi Sándor-sugárut felől, ezeket az épületeket lebontják és igy a palota homlokzata közvetlenül a sugárutra néz. A leszámolópalota átalakításával és az audi­tórium építésével kapcsolatos munkanemekre igen sok ajánlatot kapott a versenytárgyalás alapján a kultuszminisztérium. A miniszté­rium számvevősége az ajánlatokat már régeb­ben felbontotta, elvégezte az összehasonlító számításokat és igy az épitési bizottságnak szerdán már csak az volt a dolga, hogy ki­válassza a legelőnyösebb ajánlatokat. A bizott­ság megállapítása szerint a következő aján­latok a legkedvezőbbek: A föld-, kőmives-, elhelyező- és vasbeton­munkákra Berkes és Tápai 117.484, a vasszerkezetekre Kecskeméti Antalné 6496, a kőfaragómunkákra Auer Sándor 5586, a mükőmunkákra Berkes és Tápai 1039, az ácsmunkákra Nővé János 3266, a tetőfedőmunkákra Berkes és Tápai 2044, a bádogosmunkákra Fekete Nándor 3167, a padló- és falburkolómunkákra Urbach és Taffler 6456, a fapadlóra Rainer Károly 6557, az asztalosmunkákra Rainer Károly 11.196, a lakatosmunkákra Bornstein Dezső 13.894, a mázolómunkákra Szilágyi Géza 3565, a szobafestőmunkákra a Festőmunkások Szövetkezete 1252, a vászonredőnymunkákra Winter Adolf 1252 pengős ajánlata. Az üvegezési munkálatok ügyében nem tör­tént döntés, mert a beérkezett ajánlatok alap­ján a bizottság nem találta elbirálhatónak az elsőseg kérdését Elbírálta a bizottság a Templom-téri B- és C-épület vászonredőnyeire hirdetett verseny­tárgyalás eredményét is és azt állapította meg, hogy a legkedvezőbb ajánlatot Jároli Géza nyújtotta be 8519.90 pengős kalkulációval. A bizottság határozatát most javaslat formá­jában fölterjeszti a kultuszminiszterhez, aki fentartotta magának a munka kiadásának fo­gát. A kultuszminiszter valószínűleg néhány napon belül meg hozza döntését mert a cél az, hogy a leszámolópalota átalakítási munká­latait minél hamarabb befejezzék és az állami gimnázium épületéből még az uj tanév kez­dete előtt áthelyezhessék az egyetemi intéze­teket uj hajlékukba. Valószínű, hogy az uj tanévet az állami gimnázium kilencesztendős száműzetés után végre a régi épületében kezd­heti meg. Szabadlábra Jfyelyeztélc Levajev Sándor örizeibe veti mostohagyermekeit Ufabb fordulatok a dorozsmai tanilógyilkosság pénteki tötár­gyaldsa előtt (A Délmagyarország munkatársától,) A dorozs­mai Levajev ügyben egymást érik a váratlan for­dulatok. Csütörtök reggel megérkeztek az ügyész­ségre az uj nyomozás jegyzőkönyvei, amelyet azon­nal kiadtak tanulmányozás végett az eljáró ügyésznek. A nyomozást azonban — tekintettel arra, hogy pénteken lesz a gyilkossági ügy foly­tatólagos tárgyalása — a csendőrség tovább is nagy eréllyel folytatja. Ezt bizonyítja, hogy az üllésdülői csendőrőrsöt, amely eddig egymaga nyo­mozott, csülörlök reggel több, uj nyomozó közeg­gel egészítették ki. Megírtuk, hogy levajev őrizetbe vett mostoha­gyermekeinek kihallgatásához a csendőrök azo­kat a férfiakat kérték fel újra, akik az első nyo­mozásnál már szerepeltek bizalmi férfiakként. Itt is változás történt, amennyiben a csendőrség eze­ket, Korsós Istvánt és Forrai Márkot leváltotta és uj bizalmiakat kért fel. A védelem azonban ezekkel az uj bizalmiakkal sem volt megelégedve, ezért csütörtök reggel kérvényt nyújtott be az ügyészségre, azt kérve, hogy a kihallgatásoktól tá­volítsák el Levajev ellenségeit. Amint értesülünk, az ügyészség a védelem kérését nem honorálta, inert — az elutasítás indokolása szerint — az ügyészségnek nincs beleszólása abba, hogy a csend­őrség kiket alkalmaz bizalmiakként. A Levajev-ügy legújabb és legérdekesebb for­dulata az, hogy» a két Huszár-gyereket, a 20 éves Huszár Veront és a 13 éves Huszár Ger­gelyt, akiket a puska megtalálása után őrizetbe vettek, szerdán este szabadon bocsátották. A gyer­mekek kihallgatásuk alkalmával tagadták, hogy valamivel is többet tudnának az ügyről, mini amennyit már a régebbi kihallgatásuk alkalmá­val előadtak. Ugyanilyen eredménnyel járt Leva­jev feleségének a kihallgatása is. Most azonban, hogy a nyomozás az uj csendőrök beállításával uj lendületet vett, az caész családot újra be­idézték a harangozá-házba. Hogy ez a kihallgatás milyen eredménnyel végződött, arról nem érke­zett hir. Érdekes egyébként hogy a viruló egészségű Hu­szár Veront az izgalmas kihallgatások annyira megtörték, hogy szabadonbocsájtása óta egyik síró­görcsből a másikba esik és öngyilkosságot emleget. Két nap előtt részletesen foglalkoztunk Biró Balázs csendőr ügyével. A Levajev-ügy nyomo­zásában résztvett Birót a csendőrügyészség hamis­tanuzás miatt előzetes letartóztatásba helgezte. Ez a tanuzás a tábla által elrendelt és a törvényszék által lefolytatott liizonyitáskiegészités alkalmával hangzott volna el. Biró Balázs ugyanis ezalkalommal azt vallotta, hogy Süle Lászlóné a nyomozás alatt beismerte előtte, hogy férfe elmenetele előtt a rosszabb ruháját Vérté, hogy maid abban temes­sék el. Ez a vallomás arra nyújtott támpontot, hogy Süle László esetleg öngyilkosságot követett volna el. A kihallgatott másik csendőr, Pehány Pál val­lomása nem egyezett Biró Balázs vallomásával. A csendőrügyészség szerint Biró Balázs vallomása nem fedte a tényeket, mert Süléné Bírónak ilye­neket nem mondott. A letartóztatott Biró Balázs védője most hite­les másolatban beterjesztette a csendőrügyészségre a két csendőrnek a vizsgálóbíró előtt és a bizo­nyítás kiegészítése alkalmával tett vallomását. Eb­ből igen érdekes dolgok derülnek ki. Nevezetesen az, hogy a két csendőrt a vizsgálóbíró a védelem kérésére hallgatta ki. A vizsgálóbíró előtt mind a két csendőr egybehangzóan vallotta, hogy Süléné igenis mondotta ezeket. A bjzonyiláskiegészités al­kalmával — most már a tábla rendeletére — új­ból kihallgatták a csendőröket Biró Balázs ez­úttal is fentartotta a vallomását, ugy, ahogy azt a vizsgálóbíró előtt megtette. Pehány Pál ellenben kijelentette, hogy nem emlékszik már az ügyre. Apczu biró tzutáa szembesítette a két csendőrt. mafd Pehány elé tárta a vizsgátöbirő előtt vallomását, mire Pehány hosszas küzködés ntőn, szintén vallotta, hogy Süléné tett ilyen kijelenté* seket. ..' A védelem most a becsatolt jegyzőkönyvekkel azt akarja bizonyitani, hogy a szabadon lévő Pehány Pál tutajdonképen ugyanazt vallotta, amit, a letartóztatott Biró Balázs. A szegedi Ítélőtábla .Kovács-tanácsa péntekeö! reggel 9 órakor kezdi meg a Levajev-ügy folytató-: tagos tárgyalását. Az ügyészségnek a tárgyalás megnyitása után azonnal indítványt kell előterjeszd tenie. A bíróság ettől teszi függővé, hogy elrendeli aí az uj bizonyítást, vagy pedig befejezi a tárgyalásid SZEGEDI ÉRTESÍTŐK Az állami Baross Gábor reáliskola értesítőjének első részét az intézet elhunyt igazgatójának, Deli Gézának és az intézet volt elhunyt tanárának, dr. Czimer Károly;) emlékezetének szenteli. Az értesítő első része, közli Czeizel Jánosnak, az Akadémia Lévay< dijával kitüntetett »Kazinczy Ferenc élete ésjj működései, cimü munkájának egy fejezetét is,; Az év vázlatos történetének ismertetése so­rán az igazgatóság megállapítja, hogy a írz­nulók előképzettsége általában gyenge. A szőJ 161 ház sem adja meg azt a felkészültséget a gyermeknek, amelyet háború előtt nyújtottJ Épp ezért kevés a jeles és jó előmenetelü ta* nulók száma. A statisztikai adatok tanúsága szerint' az iskola növendékeinek száma 263 volt. Ebből jeles 4, jó 31, elégséges 156, egrá tárgyból elégtelen 40, két tárgyból 9, osztály-] ismétlésre utasítottak 23-at. Az igazgatóság az intézet fejlődésének aka^ dályát abban látja, hogy a két állami inté-j zet, a reáliskola és a reálgimnázium egy épü«j letben van még mindig. A városi női felsőkereskedelmi iskola , értesítőjét Nyáry György c. főigazgató álln totta össze. Ugyancsak az ő tollából jelenÉ meg az értesítő elején »Westland* és i>Alsmer< címmel Hollandiáról két szines útleírás. Az| igazgatói jelentés részletesen foglalkozik az é^ történetével. Sajnálattal állapítja meg, hogy] a növendékek szokatlan gyenge előképzett­séggel jönnek az intézetbe. Olyan gyenge elsS évfolyam, mint az idei iskolaévben volt, oa intézet fennállása óta nem került az első év folyamba! A növendékek nemcsak a helyest írással, de az egyszereggyel is hadilábon ál­lanak. Az intézetnek ezévben 236 növendéke1 volt, ebből bizonyítványt kapott 210. Jeles lettj 6, jó 38, elégséges 87, egy tárgyból elégtelen, 17, két tárgyból 45, több tárgyból 17. Általá­ban a növendékek 38 százaléka nem felelt meg. Meghalt a bánomkertsori öngyilkos lány, aki rézgáliccal mérgezte meg magát (A Délmagyarország munkatársától.) Megírtuk, hogy a Bánomkertsor 11. számú ház egyik lakásá­ban julius elsején reggel rézgáliccal megmérgezte magát Lévay Anna 26 éves himzőnő. A leányt a mentők súlyos, eszméletlen állapotban szállították be a közkórházba, ahol azonnal ápolás alá vet­ték. Lévay Anna azonban olyan nagymennyiségű rézgálicoldaíot vett be, hogy a leggondosabb ápo­lás sem segített rajta, csütörtökre virradó éj­szaka meghalt. Lévay Anna beszállítása után rövid időre magá­hoz tért, amikor is ki lehetett hallgatni A leány az öngyilkosság okául azt adta elő, hogy az utóbbi időben súlyos anyagi zavarokkal küzdött. Ez adta meg az első impulzust az öngyilkosságra. Ké­sőbb szerelmében is csalódott, ugy, hogy ezek után céltalannak látta az életet Az ügyészség Lévay Anna eltemetésére az enge­délyt megadta. Órák, ékszerek 6 havi részletre Qipafika evőszerek 12 „ „ TA#3» 6r4sa41' Kölcsey neoa 7. Nagy jovitórn iofcely I Tdrt 1 WEB! arany, ezüst, régi pénz bevaitás. A.B-O. b^-zené*.

Next

/
Thumbnails
Contents