Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-04 / 148. szám

falfas 4. DfcLMAGTAr.OBSZAG Csülörlökön esíe anyja szemeláttára a közüli hídról a Tiszába velelle magái egy 24 éves fialalember Szekeres Imre megdöbbenlö drámája 3 amikor anyja felért a hidra. A közönség köréből értesítették a' vizimen­tőket, akik megjelentek a helyszínen. Végig­kutatták a vizet, de Szekeres Imre holtteste nem került elő. Szekeres Imréné tragédiája nagy részvétet keltett a közönség körében. A szerencsétlen anyát még a késő esti órákban is lehetett látni, amint a korlátra könyökölve leste, hogy nem bukkan-e fel valahol a fia. A rendőrség az ügyben megindította a nyo­mozást PéníeJceu megszűnnek a viszmiszériálc ? Rendbe&ozták az elromlott ártézl Rutát — A kut percenkint 2400 liter vizet ad. PA D'élmagyarország munkatársától.) Meg­döbbentően tragikus öngyilkosság játszódott le csütörtökön este 7 óra tájban a közúti hidon. Egy 24—25 év körüli fiatalember a hídról a korláton keresztül a vizbe vetette ma­gát és rövidesen elmerült. Az öngyilkosság idején nagyon sokan tar­tózkodtak a hidon, a Tiszán is sok csónak wolt A hidon levő közönség arra lett figyel­mes, hogy egy ünneplő feketébe öltözött fiatal­ember hirtelen feláll a vaskorlátra és bele­veti magát a vizbe. Pillanatok alatt hatalmas tömeg gyűlt össze a hidon és a rakparton. Az öngyilkos fiatalember a halászcsónakok közvetlen közelébe zuhant Tőle három mé­ternyire a nagystrand motorscsónakja igye­kezett a kik^tőállomásra. Azonban sem a le­vetkőzött halászok, sem a motorcsónak kö­zönsége nem sietett azonnal és gondolkodás !nélkül a fuldokló segítségére. De a többi csó­nakok is, amelyek az öngyilkos közvetlen kö­zelében cirkáltak, a hirtelen meglepetéstől elfelejtkeztek a mentésről. A fiatalembert a vizre terült kabátja néhány másodpercig a viz színén tartotta, azután végleg elmerült. A közelben fürdőzők közül többen is utána ug­rottak az öngyilkosnak, de mire úszással elér­ték a Tiszának ezt a pontját már nem le­hetett segíteni. Amig ezek az események pillanatok alatt le­játszódtak, megjelent a hidon egy jajveszé­kelő asszony, aki a körülállóknak elmon­dotta, hogy az öngyilkos az ő fia, Szekeres Imre, 24 éves, Petőfi Sándor-sugáruton lakó hentessegéd. Az asszony előadásából kitűnt hogy fia öngyilkosságát végignézte. Látta, amint fia fellép a híd korlátjára és beleveti magát a vizbe. Szekeres Imre szülei hentesüzletében dol­gozott Szerdán délután valami miatt össze­veszett hozzátartozóival és elment hazulról. Amikor édesanyja látta, hogy reggelre sem jön haza, keresésére indult. Végigjárta a kocs­mákat mindenütt kereste a fiát. Délután si­került is nyomára bukkanni. Az egyik kocs­máros elmondotta, hogy Szekeres Imre nála volt ivott, de aztán elment. Még mielőtt el­ment volna, ceruzát és papírt kért és néhány sort irt. A cédulát zsebre vágta. Az anya rosszat sejtett ezért kiment a Tiszapartra, hogy ott keresse a fiát. Hét óra előtt néhány perccel a Stefánia-sétányon meg is pillantotta a fiát. Szekeres Imre teljesen részeg volt és meg se akarta ismerni édes­anyját. Szekeresné kérlelni kezdte a fiát hogy menjen haza. A fiu azonban kirántotta \orxó Mr xl Péntektől vasárnapig Hada Christlans Gnsíav rröhllch főszereplésével: A szerelem "koldusai. Drájna. — Azonkívül: Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7 9, vasár- és ünnepnap 8, S, 7, 9 írakor f9 LEGJOBB SZER ^ GQ®K!!£\aSpa^[B S§ Rflt72 022£MM\gG3Áa A JAVÍTOTT HAJASA GBZTOS KAPHATÓI (HBC8®BQEr .ŰHKKB -SZÉNI RÓKUS" 6VÓGVSZ£RTARÁ8AM > SOSSUIH LAJOS S.ÚI ÍS NAÚYKÖRÍITSÁROS kezét az anyja kezéből és sietve megindult a híd felé. Édesanyja utána rohant de a fiút nem tudta beérni. Szekeres Imre már eljutott addig a pontig, ahol a vizbe ugrott (A Délmagyarország munkatársától.) Hete­kig tartó hosszú munka után csütörtökön végre befejezték a vizmütelep elromlott ár­tézi kútjának rendbehozását. A kutat pén­teken üzembe helyezik, ugy, hogy a hetek óta tartó kellemetlen vizmizériák remélhető­leg megszűnnek. Mint ismeretes, a vizmüte­lepnek a legbővebb vizű kútja romlott el még a nyár elején. Ez a kut alig százméteres mély­ségből adta a vizet és termelését szinte kor­látlan mértékben lehetett fokozni a rászerelt Norton-féle motorszivattyu segítségével. Ez az egy kut termelte a vizmütelep viztermésének mintegy harminc százalékát pedig ezenkívül még tíz ártézi kut vizét használta fel a viz­mü. Az erős igénybevétel következtében azon­ban a kut elhomokosodott a laza homokréteg beomlott és igy a kut iszapossá vált vize hasznavehetetlen lett. Először azt hitték, hogy csak a csövekbe került nagyobbmennyiségü homok, később azonban kiderült, hogy a kut helyrehozhatatlan abban az esetben, ha nem fúrják le valamelyik mélyebb rétegig. Á fúrást három héttel ezelőtt kezdték meg, de a munkát több baleset megnehezítette. A legnagyobb baj az volt hogy feleúton a furó­cső Szűrője levált és a furószár elé került Napokig fennakadt emiatt a fúrás, mig végre sikerült a levált szűrőt a furószár elől eltávo­lítani. Komplikált munka volt azután az uj szűrő lebocsájtása, de végre ez is sikerült 'és csütörtökön elérték a kúttal a kétszáznegyven méternyi mélységben lévő gazdag vizréteget. Ebből a rétegből nagy erővel tör fel a viz és a kimélyített kut most percenkint kétezer­négyszáz liter vizet ad, ami naponta körül­belül három és félmillió liternek, vagyis há­romezerötszáz köbméternek felel meg. Ez a vízmennyiség a mérnöki hivatal számítása szerint elegendő arra, hogy kielégítse a magas­nyomású vízvezeték körzetében lakó csalá­dok és intézmények vízszükségletét és iav a vízhiány megszűnik. A megoldás természetesen nem végleges még igy sem, mert a város lakossága egyre több vizet fogyaszt és előbb-utóbb szükségessé vá­lik a vizmütelep kibővitése. A mérnöki hiva­tal értesülésünk szerint egyelőre ugy oldja meg a kérdést hogy két uj száz méter mély­ségű tartalékkutat furat ezeket felszerelteti Norton-szivattyuval. A szivattyús kutakból az­után annyi vizet termelhet a vizmü, ameny­nyire szükség van. Később, amikor a jelenleg! vizmütelep már képtelen lesz ellátni az egész várost vízzel, egy, vagy két uj vízmüvet épit a város és ezek egy-egy városrész vízszükségletét bizto­sítják. Erre azonban csak akkor kerül sor, amikor — a külvárosrészek kiépülnek. f Belvárosi Mozi Péntek, szombat, vasárnap Az első németül éneklő, jenélő és beszélő tilm! Mámork er ingő MADY CHRISTIANS és HANS STÜWE fös>erenlésév * Azonkívül: A honijos kísérő miisor. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, T, 9 órakoi A felsővárosi plébánia is megfelebbezle a polgármester hilfelekezell halározaiál A minoriták szerlnf egy-egy lélekre nem 23, hanem 56 flllér felekezeti segély esik (A Délmagyarország munkatársától.') Talán még J sohasem született meg olyan polgármesteri hatá- ! rozat, amely ellen olyan egységesen felvonultak volna az érdekeltek, mint az a határozat amely­lyel a hitfelekezetek segélyezésére szánt harminc­ezer pengőt felosztotta a polgármester. A hatá­rozat ellen először csak a kisebbségi felekezetek tiltakoztak, mert sérelmesnek találták, hogy a pol­gármester a scgélveket a felekezetek népességének arányában osztotta fel és figyelmen kivül hagyta, hogy a katolikus plébániák nagyrészének összes szükségletéről a város, mint kegyúr különben is gondoskodik. A lélekszám arányában történt fel­osztás következtében a legnépesebb kisebbségi fele­kezetekre nem egészen kétezer pengő évi segélg jutott volna a mult évben kapott tizenötezer pengő helyett ezzel szemben a segélyösszeg legnagyobb részét a polgármester olyan célra kivánta lekötni, amely nem nevezhető egyetlen hitfelekezet segé­lyezésének sem, nevezetesen a királyhalmi templom bfilső berendezésére és a jezsuita rendház támo­gatására. j A polgármester határozata ellen a kisebbségi hitfelekezetek közül benyújtotta panaszát a refor­mátus és a zsidó egyházközség, de panaszt emelt ellene az alsóvárosi katolikus plébánia is, amely nem tartozik a város kegyurasága alá, csütörtökön pedig kettős felebbezési nyújtott be ellene, az ugyancsak nem kegyúri felsővárosi plébánia nevében dr. Papp Béla házfőnök-plébános is. Egyelőre még tisztázatlan az a kérdés, hogy a polgármester határozatának melyik hatóság a felül­bíráló fóruma. Egyes verziók sprint lehet ellene a belügyminiszterhez is íelebbezni, vannak azonban olyanok, akik az nj közigazgatási {érvényből art értik ki, hogy a határozat ellen csak a közigazgatási bírósághoz cimzett birói panasznak van helye. A felsővárosi plébánia ezért a polgármester határoza­tát a belügyminiszterhez is megfelebbezte, de be­nyújtotta a közigazgatási bírósághoz is a panaszt. Mindkét fórumtól a polgármester határozatának megsemmisítését és a segélyek igazságos felosztá­sának elrendelését kéri. A felsővárosi plébánia azzal érvel, hogy Szege­den igazságosan nem lehet a felekezetek létszá­mának arányában felosztani a hitfelekezetek segé­lyezésére szánt összeget még pedig azért nem, mert a város területén működő tíz katolikus plé­bánia közül nyolc a város keggurasága alatt áll, ezek minden szükségletéről a kegyúr város gon­doskodik. Csak "két plébánia van, az alsóvárosi és a felsővárosi, amely nem kegyúri plébánia, amelynek szükségleteiről a plébániákat vezető ren­dek, nevezetesen a Ferencrend és a Minorita­rend gondoskodik, ha tehát a segélyt a felekeze­tek lélekszámának arányában kivánja a város fel­osztani, akkor csak ezeknek a plébániáknak a lakosságát veheti számításba. A polgármester meg­állapítása szerint a hitfelekezetek segélyezésére szánt harmincezer pengőbői egy-egy lélekre 23 fillér felekezeti segély jut, ez a számítás azonban téves, mert az alsóvárosi és a felsővárosi nem kegyúri plébániák területén 39.390 katolikus él, a kisebbségi hitfelekezetekhez pedig 19.830 lélek tartozik és igy a segélyt 53.220 lélek között kell elosztani, ha a segélykvótát igazságosan kivánja megállapítani a város. Igy pedig a 23 fillér helyett 56 íillér ielekezeli seaélu esik egy lélekre, tehát

Next

/
Thumbnails
Contents