Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-18 / 160. szám

1930 julius 18. DfiLMAGYAT^IÍSZAG 3 Még bizonytalan, hogy mennyire emelik a jövő évi pöfadót Jí tenger hullámai mindení elborítanak, csak a költségvetési hiányt nem" '(A Délmagyarország munkatársától.) TöbbsZőr irt már a Délmagyarország a város készülő Jövő évi költségvetéstervezetéről, amelynek adatait egyelőre diszkrét homály borítja. \ nyilvánosságra mégis kiszivárgott már anynyi, hogy hiábavaló volt minden takarékoskodás, minden faragcsálás a kiadási tételeken, a nagyarányú deficitet nem le* betett telfesen eltűntetni, mert a Táros Jövedelmei egyre nagyobb mértékben csökkennek. A' jelenlegi gazdálkodás pedig szinte teljességgel kizárja a lehetőségét is a túlméretezett adminisztráció számottevő költségredukciójának. Kiderült az is, hogy a mutatkozó deficit lényegesen nagyobb, mint amennyit a mult évi, vagy az idei költségvetés produkált és igy nem elegendő az évek óta megszokott ötvenszázalékos községi pótadó. A számvevőség előreláthatólag 65—70 százalékos pótadó kivetését fogja Javasolni, jár kétséges, hogy a belügyminiszter hozzááruí-e a pótadó ilyen nagyarányú emeléséíez. A városi gazdálkodás kereteit megállapító kormányrendeletek ugyanis kategórikusan kimondják, hogy a városok ötvenszázalékosnál nagyobb pótadót csak egészen kivétess esetekben vethetnek ki, tehát könnyen megtörténhetik, hogy *a gazdag városnakc nevezett Szeged költségvetésében a belügyminiszter nem engedélyezi a tervezett hatvanöthetvenszázalékos pótadót. A számvevőség Scultéty Sándor főszámvevőtől nyert értesülésünk szerint a napokban befejezte a költségvetéstervezet előmunkálatait. A tervezet egyes részleteit pedig azért nem közlik egyelőre a nyilvánossággal, mert néhány fontos tétel beállítását függőben tartották a polgármester hazaérkezéséig. Állítólag ezektől a függőben tartott tételektől függ, hogy hány százalékos pótadó megszavazását kéri majd a polgármester a közgyűléstől. A polgármester viszont csak augusztus elsején érkezik haza szabadságáról és a számvevőség akkor mutatja be a költségvetés tervezetét A polgármester dönti el a függőben hagyott kiadási tételek sorsát, de hogy melyek ezek a tételek és mi tette szükségessé függőbentartásukat, azt nem sikerült megtudnunk. Valószínűnek látszik, hogy az egyetemi építkezésekkel és egyéb kultuszminiszteri kívánságok teljesítésével kapcsolatos kiadási tételekről lehet szó. A jövő évi költségvetés gondjától — a jelek szerint — még az Adria hullámaiban sem tud szabadulni a polgármester, aki néhány hét óta a Lidón üdül. A csütörtöki posta anzikszot hozott tőle Scultéty Sándor főszámvevőnek. A levelezőlapon a következő elégikus sorok árulkodtak a polgármesteri gondokról: »A tenger hüs hullámai mindent elborítanak, örömet, but, bánatot, csak egyet nem: a költségvetési hiányt.* A polgármester ezen a héten fejezi be velencei szezsurját és Olaszországból Nyitrába utazik, ottani birtokára, ahol kivárja nyári pihenőjének a végét és augusztus elsejére érkezik haza Szegedre. Pén/eZcen fiirdeinelc l/éle/e/ a t&alúslyaí gyillco&ság ügyében KompliKáli tanúvallomások, éles összecsapások — Az orvosszakértő szerint az öreg Lengyelt álmában érte a lövés — Az ügyész szigorú Ítéletet kért (A Délmagyarország munkatársátél.) Hábermann tanácselnök csütörtök reggel fél 9 órakor nyitotta meg a balástyai gyilkosság tárgyalásának második napját. A közönség érdeklődése oly nagy volt, hogy már nyolc órakor megtelt a tárgyalóterem és a folyosó. A fegyőrök Rácz Istvánt" és Tóth Józsefet ősszebitincselve vezették elő. Tóth Annát külön börtönőr hozza. A délelőtt tanúvallomásokkal telt el. A tanuk, szinte kivétel nélkül terhelő adatokat szolgáltattak a vádlottak ellen. Ezek az adatok azonban inkább csak Lengyel Ferenc és családja közötti viszonyra vonatkoztak. Elsőnek Bakos Lajost hallgatták kL Előadta, hogy hallott olyan kijelentést Rácz Istvántól, hogy majd nemsokára övé lesz a föld másik fele is. Sisák József érdekes vallomást tett. Lengyel Ferenc panaszkodott neki, hogy felesége és Tóth Anna lopkodják őt, gabonát hordanak el a padIásróL Rácz István a vallomásra indignálódva jegyzi taeg, hogy nem engedi édesanyját igy megrágalmazni Pozitív tudomása van arról, hogy a lopásokat az egyik Lengyel-fiu követte el, mert nem kapott elég zsebpénzt az öregtőL Rácz Józsefné vallomása uj megvilágítást ad — különösen ami Tóth Anna szerepét illeti — a sötét hátterű bünügynek. Elmondotta, hogy Tóth Anna mintegy két évvel ezelőtt felkereste őt és sirva panaszkodott Lengyel Ferencre. Elpanaszolta, hogy áldott állapotba került mostohatestvérétől, Lengyel Jánostól. Szeretne hozzámenni a fiúhoz, de az öreg ellenállásán meghiusul a házasság. Már egy alkalommal az öreg beleegyezett, de később szigorúan megtiltotta a fiúnak a házasságot A leány nagyon el volt keseredve, mert már meg is tartották az eljegyzést, sőt már fel is iratkoztak « papnál. Egy alkalommal Tóth Anna elkeseredetten kijelentette, hogy vagy saját magát, vágy az öreget földeli el. Tóth Anna a vallomásra sértődötten jegyzi meg, hogy sohase volt viszonya Lengyel Jánossal. Erről a dologról nem tud semmit, annál is inkább, mert Rácz Józsefnét most látja először. A biróság a két nőt szembesiti, de az nem hot eredményt Lengyel Jánost ázólitják elő, aki szemébe mondja a leánynak, hogy viszonyuk t>olt. A vádlottak indulatosan jegyzik meg, hogy Lengyel János mindig hazudozik^ most is pénzért fogadott tanukat. Dr. Liszkag Lóránd ügyész áll fel erre é» erélyes hanaon kél a tanuk védelmére : — A vádlottak állandóan rágalmazzák a tanukat Akik ellenük vallanak, azokat azzal vádolják, hogy pénzért teszik a vallomásukat A leghatározottabban tiltakozom az ilyen tárgyalási modor ellen. A vádlottak visszaélnek azzal a jogukkal, amelyik nekik a tárgyalás alatt elhangzottakra büntetlenséget biztosit Rácz Józsefné még egy érdekes dolgot ad elő. Özv. I>engyeí Ferencné ugyanis a gyilkosság elkövetésének az idején Kisteleken tartózkodott A nyomozás során azt adta elő, hogy csak azért ment el a tanyából, mert másnap Szegedre akart utazni adót űzetni. Kisteleken aludt és onnan akart reggel tovább indulni Szeged felé. A rendőrségnek viszont az volt a gyanúja, hogy Lengyelnének tudomása volt arról, hogy az éjjel megtörténik a gyilkosság és ő azért ment el hazulról, hogy alibit igazoljon. Ráczné arról beszél, hogy 'találkozott a gyilkosság utáni napokban Molnár Józseffel, akinél Lengyelné Kisteleken aludt Molnár azt mondta, hogy Lengyelné egész este izgatottan járt-kélt, kezét tördelte és azt mondta, hogy baj lehet odahaza a tanyán.' KozklvAnnlra! Gróf Monté Chrlstóf f Dumas vüághirö regénye Jean Angetó, 141 "ngóver és fiernhnrdí | Gttlzke főszereplésével szombat, vasárnap a Korzóbnit jH Lippag Imre balástyai vendéglős sokszor hallotta, hogy Lengyelné szidalmazta az urát, vén disznónak, vén gazembernek nevezte. Arról is van tudomása, hogy Tóth Anna szerelmével üldözte Lengyel Jánost, aki a leány elől Csongrádra szökött és ott megnősült Lengyel többször kijelentette, hogy nem kell neki Anna. Tiz perc szünet után az ügyész bejelenti, hogy tudomása szerint dr. Tóth László ügyvéd, aki az öreg Lengyelnek képviselője volt a pöreiben, sokat tud ezekről a dolgokróL Kéri a bíróságot hogy az ügyvédet rövid uton idézze meg és hallgassa ki A védők alaki okok miatt ellenzik a kihallgatást azonban a biróság elrendeli, A szünet után Molnár József az első tana. Nála aludt Kisteleken, a gyilkosság éjszakáján Lengyel Ferencné. Kijelenti, hogy az asszony nem volt ideges és nem tett említést arról, hogy otthon a tanyában baj lehet. Az elnök Molnár elé tárja a vizsgálóbíró előtt tett vallomását amelyben határozottan vallotta ezeket a dolgokat Molnár ezek után is megmarad amellett, hogy nem vett észre semmit Lenggelnén. — Itt van Rácz Józsefné, akinek maga a gyilkosság utáni napokban elmondotta, hogy Lengyelné kezeit. tördelte, ideges volt és azt mondta, hogy baj Lehet odahaza! — mondja az elnök és előszólítja Rácznét — Kérem — mondja az asszony zavartan —, nem is Molnár mondta ezt nekem, hanem egy magas, szőke ember, aki Molnártól hallotta.. Az ügyész kérdéseire Molnár mégis elismer anynyit hogy lehet hogy Lengyelné mondott ilyen©neket de már nem emlékszik. Ozv. Lengyel Ferencné kijelenti,, hogy azért volt ideges, mert fájt a lába. Dr. Kup László védő arra kéri a bíróságot hogy Rácz Józsefnét zárja ti az eskü alól, mert bebizonyosodott, hogy kihallgatásakor nem mondott igazat Apró Ilona és Papp Ferencnö a súlyosan terhelő vallomást tevő Barcsik Jenőre vonatkozólag tettek vallomást Elmondották, hogy Barcsik velük együtt részes arató volt Lengyeléknél. Egy alkalommal rossz ebédet küldött ki a gazda. Barcsik nem evett, hanem káromkodott és szidta a gazdáékat mert azok eszik meg a hust és nekik csak a pacalt adják oda. Az ügyész kéri a távollevő Juhász Antal vallomásának a felolvasását Juhásznak volt három hold eladó földje. Felkínálta Lengyel Ferencnének, aki alku nélkül kifizette a kért vételárat Azután bizalmasan megkérdezte, hogy nem tud-e valami jófajta mérget, szívesen megvenné. Arra a kérdésre, hogy minek neki a méreg, azt válaszolta, hogy sok a pocok a földön, azt szeretné kiirtani. Néhány nap múlva találkozott az egyik Lengyel-gyerekkel és megkérdezte, hogy tényleg annyi pocok van-e a földjükön. A Lengyel-fiu azt felelte, hogy egy sincs. Neki mindjárt az jutott az eszébe, hogy "Lengyelné valakit megakart mérgezni. özv. Lengyelnének a vallomásra az a megjegyzése, hogy nem Ismer Juhász Antat nevű. embert. A biróság ezután megesketi a tanukat. A megesketés miatt az ügyész is, a védelem is jelent be semmiségi panaszokat. Időközben megérkezett dr. Tóth László, aki előadja, hogy ő vitte Lengyel Ferencnék a leánya ellen viselt pőrét Lengyel Hermina ugyanis férjhezmenetele után nem kapott a vagyonból semmit és emiatt perrel támadta meg az apját A védelem ellenzi dr. Tóth László kihallgatását, mert amit az ügyvéd ezzel az ügygyei kapcsolatosan tud, arról mint ügyvéd nyert tudomást Tóth Lengyel Ferencnek volt a képviselője, az ügyvédi titoktartás kötelezettsége alól csak az elhunyt Lengyel menthetné fel őt. Dr. Liszkay Lóránd ügyész megjegyzi, hogy csak a védőügyvédet köti a titoktartás, a magánpörben eljáró ügyvéd vallhat ha akar. Dr. Tóth László kijelenti, hogy olyan adatokat kiván a biróság tudomására hozni, amellyel, azt reméli, megkönnyíti az igazság kiderítését. Ez kö-