Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-18 / 160. szám

DELMAGYAKORSZAG telessége, de nem is követ el titoktartást, ha előadja azokat a dolgokat, amikről tudomása van. Előadja, hogy a pör folyamán az volt a benyomása, hogy az apa jóindulatát Lengyel Fsrencné gáncsolta el. Tiltakozott az asszony, hogy Lengyel a vagyonból adjon Herminának. Az asszonynak az ellenzését jogtalannak találta. Lengyelnén valósággal gyűlölet látszott a leány iránt, mig az apa hajtandó lett volna az egyességre. Az asszony az öreget is gyűlölte, mindent a safáí gyermekeinek akart futtatni ás a többit szerelte volna a lehető legmostohább elbánásban részesíteni. Minderről a hosszura nyúlt pör ideje alatt volt alkalma meggyőződni. Az öreg egyszer bizalmasan elmondotta neki, hogy gyermekeitől mennyire tart Panaszkodott hogy minden jóval ellátja őket, ajándékokat osztogat a mostohafiuk mégis gorombák, durvák hozzá és megfojtanák egy kanál vizben. Különösen Rácz István kedvét kereste az öreg, mert ugy nézte, hogy az a hangadó a családban és az ő szimpátiájává! a családét is megnyeri. Lengyel teljesen az asszony befolyása ahtt állott. Az árvaszék előtt, amikor arról volt szó. hogy utólag beleegyezzék Hermina leánya házasságába, Lengyel állandóan a feleségét figyelte és nem mert nélküle szólni. Az ülnök végül is rászólt az öregre, hogy legyen önálló és ne tartson annyira a feleségétől. Itt történt az is, hogy igyekeztek őt rábeszélni az egyességre és ő ekkor kijelentette, hogy szivesen belemenne, de a felesége nem engedi. A vallomás után éles vita fejlődik ki a védők és dr. Tóth között Dr. Kup László csodálatosnak tartja, hogy az ügyvéd Lengyelné viselkedését jogszerűtlennek találta akkor, amikor a törvényszék Ítélete is elutasította Lengyel Herminát a keresetével. Dr. Tóth: Mint ügyvédnek nem ez volt az álláspontom, de mint embernek igen. Én a jogszerűtlenséget egy magasabb jogi szempontból bíráltam. A védelem ezután azt a kérdést intézi Tóthoz, hogy miért van az, hogy ha ilyen fontos adatokat tudott akkor sem a nyomozás, sem a vizsgálat során nem jelentkezett. Dr. Tóth: Azt hittem, hogy a nyomozásnak több pozitívuma van és nincs szükség az én jobbára egyéni impresszióimra... — És honnan tudta ügyvéd nr, hogy mégis szükség van önre? Dr. Liszkay Lóránd: Az ügyvéd nrát én jelentettem be, én is felelek meg erre a kérdésre. Tudomást szereztem, hogy az ügyvéd ur volt a képviselője Lengyelnek, ezért jelentettem be most tanúnak. Az egész dolgot a tárgyalás előtt, a folyosón hallottam. A védelem azonban nem hagyja magái: — Az előbb a folyosón azt mondotta az ügyvéd .ír: tTudnék én sok mindent mondani erről az ügyről, de, áh, nem szólok... I « Dr. Tóth László: Ezt nem mondottam. — Ügyvéd ur abban a pörben megkapta költségeit a családtól? — Erre az irataim nélkül nem tudok felelni. De valószínűleg megkaptam. Dr. Liszkay ügyész oly szavahihetőnek tartja az úgyvéd vallomását, hogy nem is kéri a megesketését. Ezzel a tanúkihallgatások befejeződtek, az elnök dr. Gyuritza Sándor orvosszakértőt kérte föl az orvosi vélemény előterjesztésére. Dr. Gyuritza Sándor szerint a lövés az arcra illesztett fegyverrel történt. Teljesen kizárt dolog az, hogg a lövés véletlenül történt. A boncjegyzőkönyvből megállapítható, hogy Lengyel Ferencet alvás közben érte a lövés. A védők vitába bocsájtkoznak a szakértővel, aki végül is koneedálja, hogy nincs kizárva az, hogy az öreg ébren volt A védők kérésére a szakértő nyilatkozik a vádlottak elmebeli állapotára is. — Rácz István egy őskori ember — mondja a vélemény —, műveletlen, primitív, de teljesen ép, mérlegelni és fontolgatni tudó elmével. A többi vádlott is teljesen épelméjű. Néhány irat ismertetése után a biróság a tárgyalást délután félnégy óráig felfüggesztette. 4 délutáni tárgyaláson a védelem becsatolta Heinrieh közjegyző előtt Lengyel Ferenc és Lengyel Ferencné között létrejött házassági szerződést, amely szerint Lengyelnét ura halála után, mert hü asszonya lesz, ápolja, gondozza haláíáig, 3 hold föld illeti, de ráiparad a földek haszonélvezeti joga is. Az ügyész becsatolja Lengyel Ferencnek a leánya ellen viselt pőrében hozott táblai ítéletet. Itt Lengyelt kötelezte a biróság, hogy leányának 15 nap alatt adja ki a vagyon egynyolcad részét. Mivel sem az ügyésznek, sem a védelemnek nem volt bizonyitáskiegészitési indítványa, rátértek a porbeszédekre. Dr. Liszkay ügyész szerint kétségtelen, hogy gyilkosság történt. Ennek az előzménye az volt hogy Lengyel Ferencnek vagyona volt, az asszony ellenben szegény vdlt. A két ember között vagyoni kérdések miatt nézeteltérések támadtak és ezek annyira elfajultak, hogy Lengyelné meggyyülölte a férjét. Ugyanakkor egyenetlenség támadt a családban is. Az öreg az édesgyermekeit előnyben részesítette a többi gyerekkel szemben és ez megérlelte azt a gondolatot, hogy ef keli az öregei tenni láb alól. Ezután arról beszélt az ügyész, hogy mikép tervezték ki az öreg megölését, hogy kerestek a gyilkosság véghezvitelére alkalmas embert és 1930 julius 18. végül, hogy készítették elő a terepet. A tannvnt lomások és a tárgyalás folyamán felmerült adj tok bőséges tápot nyújtanak arra, hogy a gyjj. kosság bűntettének a kritériumát a biróság meg. állapithassa és a vádlottakat a legszigorúbb^ megbüntesse. Ezután Rácz István védője mondotta el védő. beszédét. Legrosszabb esetben ts erős felindulás, ban elkövetett halált okozó súlyos testi sértésről lehet szó. Az idő előrehaladott volta miatt a bíróság ( többi védőbeszédet a pénteki napra halasztotta ugyanakkor hirdetnek ítéletet is. A vádlottakat a kétnapos, kimerítő tárgyalás sem törte meg. Egykedvű arccal mentek vissza a fogházba. Az egész folyosón egy síró embert látni: egy 12—13 esztendős tanyai gyerekeit, a vádlottak cselédgyerekét, akit a tegnapi nap fo. lyamán tanuként hallgattak ki. A gyerek szivet, tépően zokog. A közönség részvéttel fogja körül. Kiderül, a negyedrendű vádlóit, Lengyel Ferencné a szünetben elvette tőle a tanuzáscit kiutalt nyolc pengőjét. A vidéki szinfeázak válsága, a nemiélező állami támogatás és szabadtéri játékok a Templomtéren (A Délmagyarország munkatársától.') A vidéki magyar színészet válságáról már évek óta ankéteznek, vitatkoznak az országban, de eddig egyetlen olyan lépés sem történt, amelyből azt lehetne következtetni, hogy az illetékesek komolyan foglalkoznának a válság megoldásának gondolatával. A legékesebb bizonyíték erre Szeged színháza, amely immár három éve van városi kezelésben és emészti a város súlyos százezreit. A színházat fenntartó város minden évben felir néhányszor a kultuszminiszterhez és korábbi Ígéretekre hivatkozva állami segítséget kér a szinház föntartásához, de igéretmegujitásokon kivül eddig mást nem kapott. Talán, ha a kultuszminiszter nem közölte volna a polgármesterrel azt az óhajtását, hogy a város tartsa fenn továbbra is a házikezelés rendszerét, a jövő évben már megszabadult volna a színházi deficit rémétől, mert magánvállalkozónak adta volna ki a színházat A miniszter azonban ragaszkodott a házikezeléshez és kimutatta, hogy a városnak kulturális kötelessége a mai rendszer fentartása, pénzt azonban nem adott hozzá. Szeged hatósága viszont megszokta már, hogy a kultuszminiszter minden kívánságát teljesíteni kell, bármennyibe kerül is ez és bármennyire nincs is pénz hozzá a város kasszájában. A vidéki színészet válsága nemcsak' Szegedi probléma, hanem problémája minden színházzal rendelkező városnak. Legutóbb Debrecen közgyűlése határozta el, hogy, országos mozgalmat indít a válság megoldásáért Felterjesztést is intézett az ügyben a kultuszminiszterhez és a társtörvényhatóságokat köriratban szólította fel csatlakozásra. Érdekes, hogy Debrecen köriratával először Bácsbodrog vármegye törvényhatósági bizottsága foglalkozott, amelynek pedig közvetlenül nem kell gondoskodnia egyetlen szinház fönntartásáról, vagy színtársulat eltartásáról sem. A megye törvényhatósági bizottsága juliusi közgyűlésén Debrecen köriratával kapcsolatban Medveczky Károly gazdasági főtanácsos indítványára elhatározta, hogy szintén felterjesztést intéz a kormányhoz és a kultuszminiszterhez a vidéki színészet megsegítéséért A megye törvényhatósági bizottsága azt kéri, hogy a kormány állandósítsa a úidéken az ünnepi színjátékokat és létesítsen szabadtéri színpadokat, amelyek a közgyűlés megítélése szerint alkalmasak a vidéki közönség érdeklődésének felkeltésére. A közgyűlés meg is jelölte azt a három helyet, amely megítélése szerint alkalmas a kérdéses szabadtéri színpadok felállítása számára. Az egyik a Gellérthegy Budapesten, a másik a tihanyi Balatonpart, a harmadik pedig a szegedi árkádok tere. Ezek a szabadtéri színpadok nemcsak a magyar közönségre gyakorolnának vonzóerőt hanem a külföldiekre is és igy fokoznák az idegenforgalmat mondotta. Bácsbodrog vármegye felterjesztését körirat formájában szintén'megküldte a társtörvény, hatóságoknak hasonló szellemű állásfoglalás! végett. Két is félévi fegyházra Ítélt a tábla egy KétoSvajt (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ítélőtábla SAruZíé/y-tanácsa csütörtökön tárgyalta Valusek Ferenc és társainak a bűnügyét. Valusek és Ferkovics János vásárhelyi lakosok ellen az volt a vád, hogy februárban ISI agg József makói gazdálkodó tanyájából egy 500 pengő értékű lovat ellopptak A harmadik vádlottat, Égető Sándort, a meglopott gazda rokonát azzal vádolta az ügyészség, hogy felbujtotta a többieket a lopásra. Valusek Ferenc a törvényszéki tárgyaláson töredelmesen beismert mindent és elmondotta, hogy Ferkovics és Égető voltak a bűntársai. Ferkovics és Égető mindent tagadott Kijelentették, hogy Valusek be akarja őket is mártani. A tanuk azonban igazolták, hogy Ferkovics János és Égető Sándor ártatlan az ügyben, Valusek rosszindulatúan vallott rájuk. A biróság Valusek Ferencet egyévi és hathónapt börtönre Ítélte. Ferkovics Jánost és Égető Sándort a vád alól felmentette. A csütörtöki táblai tárgyaláson a bíróság Valusek Ferenc büntetését két és félévi fegyházra emelte fel, az i télét felmentő részét helybenhagyta. 'mm mi—PIMBM^* ifépkerefteiés, bfodellierefkészttés Kárpáti képszalon és mttkereskdéeben, Klanz&l tér és Oroszlán n. sarok. Tel. 22—27'»J , LEGJOBB SZER ^ Gactaa^aá® [is DK!3 BnrDHMt^ hatasa biztos kaphatói _ GBGKBSQSf .jjucd® .SZENT RÓKUS* GYÓGYSZERTÁRA BAtt KOS&UIti lAJű&vói is NAÍiVKdfiífSWŰl vínSH Mimu Aradi ncca 4. SZEGI® kőtél* gyárosai' _ Telefon 469. Mindennemű kOiélAm, zaimeg, ponyva, lótakaró, hal&sz és tenni* gyermek hinták, tornaszeren: tsy&rl áron ic k> Ei <a i <6 \