Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1930-07-15 / 157. szám

1330 ftilms 13. DfiLMAGYAIíORSZAG 3 Elhalasztották a gázgyári döntőbizottság döntésének kihirdetéséi (A Délmagyarország munkatársátólA tör­vényhatósági biiottság már hónapokkal ez­előtt elhatározta, hogy felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez és a tulmagasnak tartott villanyegységárak újból való megálla­pítása érdekében a döntőbizottság kiküldését kéri. A közgyűlés megállapítása szerint ugyan­is a döntőbizottság által évekkel ezelőtt meg­állapított egységár-klauzula elveszítette reali­tását, mivel időközben a termelési költségek' terén olyan eltolódások történtek, amelyekre a döntőbizottság annak idején nem is gondol­hatott A kereskedelmi miniszter indokoltnak ta­lálta a város kívánságát és ismét delegálta a döntőbizottságot, amely nyomban meg is kezdte munkáját. A bizottság tagjai hosszabb időt töltöttek Szegeden, hogy a gázgyár üze­mét a helyszínén tanulmányozzák, később visszamentek Budapestre, ahol a központi igazgatóság üzleti könyveiből gyűjtötték össze az egységárak megállapításához szükséges ada­tokat Miután a döntőbizottságot a város és a gázgyár kölcsönösen felkérte a gázegységárak megállapítására is, az ehez szükséges adatok feldolgozását is megkezdték. A gázegységárak megállapítása azonban már nem döntőbizott­sági -feladat és ezért a bizottság ezt a mun­kát, mint választott bíróság végezte el. A város hatósága nemrégen értesítést ka­pott a döntőbizottság elnökétől, hogy a bizott­ság is, a választott biróság is befejezte mun­káját, már csak az eredmény irásbafogla­lása van hátra. A határozatot, tehát az uj villany- és gázegységárakat kedden hirdetik ki Budapesten. A döntést nagy érdeklődéssel várta ugy a város hatósága és közönsége, mint a gázgyár igazgatósága. A szegedi városházán már meg is történt az intézkedés, hogy a nevezetes ak­tusnál ki képviselje a várost Most azután váratlan fordulat következett be. A döntőbi­zottság elnökétől hétfőn távirati értesítést ka­pott dr. Pálfy József polgármesterhelyettes. Az értesítés szerint a döntés kihirdetését bi­zonytalan időre elhalasztották. A szűkszavú távirati közlés nem számol be az elhalasztás okáról. Pálfy polgármesterhe­lyettes érdeklődésünkre elmondotta, hogy való­színűleg valami technikai akadály merült fel, lehet, hogy a terjedelmes indokolást nem fog­lalhatták irásba és véleménye szerint csak rövid időre szóló késedelemről lehet szó. Ha mégis hosszabb ideig elhúzódna a dolog, ak­kor a város hatósága informálódna az okok iránt agyarányu bérreviziós mozgalom készül a tanyákon K város bérlőinek monstre küldöttsége a földbérek leszállítását és a hátralékok elengedéséi tervezi kérni a hatóságtól (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros háztartásában egyre súlyosabb gondot je­lent a földbérek problémája, mert a földbér­jövedelem egészen problematikus tételévé vált 8 költségvetés, bevételi rovatának. Minden év­ben kisebbre zsugorodik össze ez a tétel és ma már körülbelül ott tart a város, hogy het­venezer katasztrális hold földjének jövedelme alig elég a városi adminisztráció költségeinek fedezékére. Azt már mindenki érzi régen, hogy sem a jelenlegi bérletrendszer, sem a bérle­tekén folyó gazdálkodás rendje nem felel meg a követelményeknek, a helyzet sürgős meg­oldásra vár, a megoldás azonban olyan sú­lyos szociális, közgazdasági és mezőgazdasági vonatkozásokat érintene, hogy egyelőre nem mer a kérdéshez nyúlni senki, inkább hagy­ják, hogy tovább pusztuljon ez a legtekinté­lyesebb közvagyon és tovább romoljon a vá­rosi bérföldeken gazdálkodó családok ezrei­nek szociális helyzete. Már évek óta tart az elkeseredett harc a bérlők és a város hatósága között a tulajdon­képen tulalacsonyra csökkent földbérek to­vábbi csökkentéséért. Alig múlik el hét, hogy egyik vagy másik tanyarész bérlői küldött­ségileg ne, kérnék a bérek csökkentését. A város hatósága érezve, hogy ezeknek u kí­vánságoknak legtöbbször jogos alapjuk van, mert a bérlők a mezőgazdaság válsága miatt és külteljes gazdálkodásuk következtében alig tudnak kiszorítani annyit a földből, amennyi a bérösszeget fedezné, nem igen zárkózik el a revízió elől, kiküldi szakértőit a helyszínre, tanulmányozta!ja a bérlőcsaládok helyzetét és azután — bizonyos százalékkal, átmenetinek jelzett időre, leszállítja a bérösszegeket. Ilyen módon súlyos százezrekkel csökken minden évben a város költségvetésileg előirányzott és a különböző városi szükségletek fedezésére lekötött jövedelme. Ez a jövedelemcsökkenés pedig komoly zavarokat idéz elő és állandó­sít a város háztartásában. A mult évben pél­dául közel félmillió pengővel folyt be keve­sebb földbér a város kasszájába, mint ameny­nyit a költségvetésben előirányoztak és ez a félmillió pengő olyan deficitet jelent, amely­nek kiegyenlítődésére már nem lehet számí­tani. Ezért kellett a közgyűlésnek legutóbb függőkőlcsőnnel kitölteni ezt a nagyarányú hiányosságot A földbérreviziók azonban nem jelentenek végleges megoldást és ha ideig-óráig csökken­tik is a bérlők körében uralkodó feszültséget, azt véglegesen nem szüntethetik meg. A nyo­mor és az elkeseredés egyre nő a bérlők kö­zött és alkalmas talajt teremt különböző üz­leti célú izgatások számára is. Az elkesere­dett, fizetési zavarokkal küzködő bérlő szí­vesen hallgat minden olyan tanácsra, amely helyzetének javítását igéri. Sokan vannak, akik kihasználják ezt a helyzetet saját üzleti céljaikra és a város hatósága bármilyen szi­gorúan is védekezik ellenük, nyomoztat utá­nuk, teljesen nem tisztithatja meg a szegedi tanyavi"ágot. Most, mint teljesen megbízható helyről ér­tesülünk, ismét nagyarányú mozgalom kez­dődik a szegedi bérlők körében. Az akció ismeretlen szervezői a rossz termést használ­ják fel agitációs eszközül. A rossz termés tényleg még nehezebbé teszi a bérlők hely­zetét, mert azokat a bérfizetési kedvezménye­ket is elértékteleníti, amelyeket a mult évben harcoltak ki a várostól. Á rossz termés ke­részi-ülhuzta számításaikat és ma már nem a termés értékesítési lehetősége a probléma, mert a kánikulái szárazság nem hagyott érté­kesíthető termést. Alsótanyán még súlyosabb a helyzet, mert itt a kánikulai szárazság előtt jég verte végig a földeket. Ami a jégverés után megmaradt az pusztult el a szárazság hetei­ben. A helyzet ma sok helyen az, hogy a föld nemcsak a bért és a bérlőcsalád téli szükség­leteinek fedezetét nem hozta meg, de annyit sem termett, amennyiből a jövő gazdasági évre szükséges velőmagvakat beszerezhetnék a bérlők. A polgármester — mint ismeretes — két ok-' /l Belvárosi Mosi fó i€fő eselén 9 órai előadását a nyári J&elyiségben failja. Tisztelettel Jelentjük, hogy csütörtöklől bemutatjuk a szezón legnagyobb hangos kalandor filmjét, a Négy toll cimQ Paramounk attrakciót a Belvárosiban. A „Hallálégi A" emlékezetes izgalmas meséjét is felül­múlja ez a nagyszerű film, melyben egy kalandor film minden izgalmas szenzációja párosul az egzotikus világból való soha nem látott érdekfeszítő képekkel. leveles gazdászt alkalmazott néhány hónap­pal ezelőtt. Ezek a gazdászok állandóan a tanyákat járják, tanulmányozzák a bérlők? helyzetét, tanáccsal, segítséggel látják el azo­kat, akik nem boldogulnak a földeken. A' gazdászok minden héten bejönnek a városba és egyre szomorúbb viszonyokról tesznek je­lentést a város hatóságának. Ezek a jelentések beszámolnak már az ujabb revíziós mozga­lomról is. A terv odakinn a tanyákon az, hogy a város összes bérlői alkalmi szövetke­zetbe tömörülnek és ennek a szövetkezetnek, vagy szervezetnek az a célja, hogy nagy­arányú bérreviziót harcoljon ki ismét a vá­rostól. Értesülésünk szerint rövidesen monstre küldöttség jön a városba, hogy a bérlők ne­vében a várostól a földbérek leszállítását és a hátralékok elengedését kérje. A városházán pedig tanácstalanul áll min­denki az uj és súlyos probléma előtt. Czebe Gyula professzor halála a Balatonban Budapest, julius 14. Vasárnap délután meg­rendítő szerencsétlenség történt Balatongyö­rökön, a weekend-táborban. Czebe Gyula, európai hirü bizantológus professzor, fürdés közben a Balaton vizébe fulladt. Czebe pro­fesszor Geszty Lajos egyetemi tanár látogatá­sára utazott a Balatonhoz. Vasárnap ebéd után Czebe Gyula Gesztyékkel együtt fürödni ment. Alig tartózkodott azonban a vizben, el­merült és eltűnt a hináros vizben. A tragikus végű professzor mindössze 43 éves volt. Főként a középkori görög iroda­lommal és annak magyar vonatkozásaival fog­lalkozott. Egyike volt Európa legismertebb bizantológusainak, nevét az egész tudományos világ ismerte és becsülte. Rejtélyes csomagot találtak a tápéi Tiszaparton Egy nöi kabát, retikül, cselédkönyv és 4 tillér (A Détmaggarország munkatársától.') Vasárnap délelőtt a tápéi füzesek között sétálók rejtélyes csomagot találtak a Tisza partján. A kendőbe burkolt csomag félméternyi távolságban feküdi a viztől. Közvetlen a viz szélén, félig az iszapba sülyedve egy pár fekete, magasszáru női cipőre bukkantak. A járókelők a leletről értesítették a tápéi csendőrséget, amely a helyszínre kiszállva felbontotta a csomagot és megvizsgálta tartalmát. A kendőben egg kötött női kabát és egy ritikül volt. A ritikülben Szemere Aranka 22 éves leány nevére, a budapesti I. kerületi rendőrkapitányság által január 8-án kiállított cselédkönyvet, egy ugyancsak Szemere Aranka nevére szóló kereszt­levelet rs í fillért találtak. A csendőrség a rej­télyes leiet ügyében azonnal megindította a nyomo­zást. A csendőrség feltevése egyelőre az, hogy öngyilkosság történt. A leány valószínűleg nem kapott Szegeden állást és azért szánta rá magát erre a lépésre. A csendőr­ség az esetről azzal a kéréssel értesítette a szegedi rendőrkapitányságot, hogy figyeltesse a Tiszát, hogy nem veti-e ki a fiatal nő holttestét Ezzel egyidejűleg azonban más irányban is meg­indult a nyomozás. A csendőrség azt kutatja, hogy nem történt-e bűntény. Az eddigi adatok ugyanis arra is engednek következtetni, hogy Szemere Aranka, ha tényleg meghalt, nem ön­kezűleg vetett véget életének. A csendőrség eré­lyesen folytatja a nyomozást.

Next

/
Thumbnails
Contents