Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-29 / 144. szám

OPXM Vr.V \ ROir^E AH Szegedig evezősök sikere Bu«apest, június 28. A budapesti nagy regatta első napján szép sikereket értek el a szegedi evezősök. Az újonc négyesben a Szegedi Regatta Egylet harmadik lett, a Hősök vándordiját a »Tisza« Szegedi Evezős Egylet nyolcasa nyerte. A Margit-szigeti dijban a »Tisza« jól indult, de a »tártnál benyomták és igy feladta a küzdelmet Súlyos szerencsétlenség a trapézon (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) K Krone-cirkusz szombat esti előadásán Flórenczi Irma artistanőt súlyos szerencsétlenség érte. Flórenczi Irma a magasban kifeszített trapézen végzett merész mutatványokat. A lengő trapézról hirtelen leesett és eszméletlenül terüli el a cirkusz porondján. A mentők az artistanőt f^ulyos lábtöréssel a kórházba szállították. A szerencsétlenség a cirkusz közönsége körében nagy izgalmat idézett elő. Orák,ékszerek 6 havi részletre Nlpakka evőszerek 12 »» 99 Trkth 6rA»nM> Kölcsey ncca 7. Nmgy javitómtlhely t TSrt 1 WlH arany, ezüst, régi pénz hevMtAs. A. B.C. beszerzés. EAfi,orvosi rendelés I wí W Tiszn T.njos körút 23. Nagy munk&laloknil törlesztéses rendszer, S"rr„^«,mény. Rendelés : 9—1-lg és l/s 3—6 ériig. 464 LICHTMAN CIPöK BALLY CIPÓK Betyáron Cipőüzlet Sieged, Széchenyi i'rl I.Vároni MrMi PANNÓNIA SZÁLLÓ BUDAPEST, VIIL, RAKOCZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jóhirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 37 193Ü Junius 27. Végre megkezdték az ujszegedi versenyuszoda építését. Egyelőre az ártézi kutat fúrják. A Piarista Diákszövetség közgyűlése (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Piarista Diákszövetség szombaton este a kegyesrendi gimnáziumban tartotta meg évi közgyűlését. A gyűlésre szépszámmal jöttek össze tagok.. Az elnöki megnyitót dr. B e r e c z János, a szövetség elnöke mondotta. Üdvözölte a gyűlésen megjelent S i n g e r Kornélt, akit a régi tanítványok lelkesen ünnepeltek. Ezután a Piarista Szövetség szükségességéről beszélt. Most különösen szükség van az összefogásra — mondotta — amikor a Felvidéken, Erdélyben. Bácskában a piarista iskolákban egymásután oltják ki a thagyar gondolat őrtüzeit. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Szabó József ítélőtáblai biró mondott emlékbeszédet az intézet egykori, legendás emléke r rt igazgatójáról. Marva • ti borról, Ismertette életét, pályafutását, tanári és igazgatói, majd tartományfőnök! működését. A titkári és számvizsgálóbizottsági jelentés után 12 választmányi tagot választottak. Ezek a következők: vitéz dr. Szabó Géza, dr. B o r b o 1 a Jenő, dr. M és z á r o s Ferenc, dr. Kovács Kálmán, dr. Z obay Ferenc, dr. Miskolczy Géza. S>. igethy Vilmos, dr. Lugosi Döme, dr. Schreiber Fülöp, ifj. G r u b e r András, dr. C z a p i k Gyula, dr. Wagner Károly. Végül a tiszteletbeli tagok sorába választották dr. S i k Sándort. Este az ujszegedi Vigadóban ismerkedési vacsora volt. i — Máfust 45% zsírtartalmú HORTOBÁGYI juhturó viszonteladói éra M.5 20%-kal olcsóbbodott Tejszövetkezet! Központ, Budapest 4. postafiók 20. A Bástya 5:0~ra győzött Eszéken Eszék* junius 28. A Bástya szombaton Eszéken a kerületi bajnok Slavia ellen játszott és 5:0 (3:0) arányban fölényesen győzött. A csapatban Eroődf mellett Slcmter játszott hátvédet, Tóth centerhalfot, Rlesz balfedezelet. A gólokon Fossák (2), Szedlacsik (2) és Körősi osztozkodtak. Jók voltak: j Emődi, Riesz, Tóth és a belső trió. Mntiynror»iAa Irtjlnhb hlrnevtl órAacége BR AUSWETTEH JÁNOS * Gráf Apponyl Alherl (iskola) ucca Zi.txAm. melltartók * haskötők orvosi rendelés szerint legmodernebb, legolcsóbb 31 Síelnernénál, Kölcsey-ucca 12. sz« Képkeretezés, blodelkeretkészltés Kárpáti képszalon és mflkereskdésben, KlauzfU tér és Oroazlln n. sarok Tol. 22—27. Heti 100 pengőt BaSt hózlarMsl cikkek eladásával. Díjmentes ismerteta. Stelncr, Budapest, Szövetség n. 29. B.l« JOHNSON csónakmotor a legmegbízhatóbb özemet Jelenti. Kedvező fizetést fe'téle'ekVel bcsiereihetö: Alföldi Gépkeresk. Rt. Szeged. Ford aut. képviselet. 472 ROYAL CORD. Műhely. Szeged kövei Irta: Móra Ferenc. Ha Ruskin írhatott három kötetet Velence követről Szeged köveiről is lehet írni egy kis tárcát. Többet ugyan nem is igen lehetne, mert Szeged kövei nem sokan varrnak. Mir nem azok a kövei, amiket egymás fejéh« vagdosunk, mert azokból túlságos is a bő ég. Ha ezek a kövek flnszterrá sorakoznának, nemcsak a külvárosokat lehetne belőlük rendbehozatni, hanem még a Belvárost is. Építészettörténeti értelemben vett kövei azonban alig vannak az ezeréves városnak. A legszebbek belőlük, a középkornak és az újkor kezdetének faragott kövei, azok vannak a legrosszabb helyen, amennyiben a kultúrpalota sz u te írén j étben vannak egymás hegyire-hátára rakva, ngy, hogy még magunk se láthatjuk, akik velük egy házban élünk, nemhogy a közönség láthatná. Igaz, hogy vétek őket a közönség elől elzárni, de még nagyobb vélek volna a közönséget közéjük ereszteni, mert annak emberhalál lenne a vége. Egy kis piszkálástól ledőlnének s akit a kőbáráng megnyomna, az nem kelne fel többet. (Ez az őse annak az ártatlan kis báránynak, ameiy Szeged rimet. rében látható s amelytől a helybéli közélet emberei türelmet tanulnak.) Szeged köveinek második csoportját nem is kövek teszik, hanem téglák. Azok a téglák, amelyekből szegedi magyarok nyolc-kilencszáz évvel ezelőtt házat raktak az Istennek. A Duna-Tisza közén tán ez volt az első keresztény templom. Hiszen Szent István óta csak egy-két arasznyi idő telt még el, még ezt a házat a francia épitőbarátokkal megrakatták az uj Isten dicsőségére a szittyák első keresztény nemzedékei. Nagy érdeme Sebestyén Károly kollégámnak, hogy ennek az ősi templomnak a maradékát, a »Csonka tornyot« megmentette. De attól félek, ezt az érdemét itt helyben majd csak akkor méltányolják, mikor nemcsak a muzeumi szolgálatot tesszük le. hanem az élet hivatalát is. Majd amikor olyan mülapokat adnak ki és olyan tanulmányokat írnak a szerény szegedi műemlékekről, mint a franiciák a maguk e korból való kis tégla-templomairóL (A mult hetekben találtuk meg a miénknek a mintáját a franciáknál, valahol az Auvergneben 'van, arít is ciszterciek rakták téglából még valamikor Odo apát idejében, a XI. században.) Egyelőre sokkal több az ellensége szegény kis toronynak, mint a barátja, nem tudni, miért Azért-e, mert ez a régi torony, tisztalelkü, csak az Isten dicsőségétől ihletett szerzetesek alkotása, abszolút művészet? Nem hinném. Inkább azt gondolom, azért van útban, mert az Alföldön minden elpusztult, ami régi volt s igy a ma élő, kulturáltabb nemzeteknek se kínálkozott mód rá, hogy a szeme meglássa és a szive megérezze a régiben a szépet. (Notabene, nem igaz, hogy a török pusztított el nálunk mindent Mi magunk fogtuk rá a csákányt mindenre, arra is, amit a török épitett nálunk.) De azért én hiszek benne, hogy olyan barbár mégse akad ma már, aki a Duna-Tisza-köz legrégibb műemlékét le akarja hordatni. A jó Isten talán mégis csak vigyázni fog arra a házára, ahonnan ennek a városnak az első harangszava szállt fel hozzá. . A kioksz a harmadik fejezete a Szeged köveiről szóló tudománynak s éppen erről akarok most szólni, mióta egy előkelő uraktól aláirt indítvány a közgyűlés kezébe telte le a sorfát, hogy legyen-e belőle muzeum. vagy ne legyen, ahhoz nem szólók hozzá, mert az hivatalos ügy s az eldöntése nem énrám van bizva. Csak ahhoz a sok mindenféle legendához akarok hozzászólni, amit most megint fölelevenítenek az aktuálissá vált kőhalmazról, ugyan megint inkább tégla, mint kő. Leleplezem ! az öreg miles gloriosus.t, mint fecsegő rokkantat, ! aki nagyokat füllent olyan dicsőségről, amelyikj kez neki semmi köze nem volt I Nemhogy törököt, tatárt nem látott soha a ' kioksz — no »szegény tatár*-t i^n — de inár jeles földinknek, a mi nagy »Sándorunk«-nak a lába nyomait se őrzi a régi szép időkből valói! klenódium gyanánt ' (Most jut eszembe csak, megkérni szedő barS* tómat és a korrektor urat, hogy valahogy kioszk-m. ne rontsák a kioksz ot Törökül kföszk volna, a rekonstrukciós urak franciás germanizmussal ebből csinálták a kioszk-ot. Tömörkény István azonban esti zárás után a frnr/u/palotából min* dig a kioksz-ba ment Mert igy ejti a szót az ai szeg»di nemzet, amely Vanilia-Xémek mondja a a Valéria-teret és a saját külön korrelációs tör-; vénye alapján Valériának mondaná a vanilia-virá-J got, ha ismerné.) A rekonstrukció kora és a Tömörkény István kora: ez a várromnak az igazi történeti háttere,; Mikor a víz után a király nagylelkűen nekiadta1 a várost a városnak — amivel, a szó köztünk ma-, radjon, nem szegényedtek el a Habsburgok -»i akkor a királybiztosság azt mondta a várnak,: hogy »te most már eltakarodsz az útból«. S] csak parádénak hagyták meg belőle a mai romot,, az úgynevezett Mária Terézia kaput, amely a legfiatalabb része '"olt a várnak s az asszony, király idejében épült kijáró kapunak a Tiszáihoz. De sohase használták kapunak, előbb legénységi kazamatát csináltak belőle, aztán, hogy annak se igen vált be, istállónak használtak, ide kvánélyozzák be a Sachsen-Meiningen-bakák tiszti lovait. A várrom a víz után érte meg őskorát, amikor] Steinmann tata vendéglőnek bérelte ki a város-; tót Aranybányának indult, mert Tisza Lajos is| el-ellátogatott "bele, később Kállay Albert is odaszokott tislizni az egész udvarával. Ennélfogva mipUen pantallós ember odatörekedett s meleg nyár: esi éken egész a köpartig kellett rakni a le.ilet! jsJa'okat Éppen ez a nagy publicitás riasztotta el a nagy urakat s kerestetett velük más tanyát, ahol a néoek nem néztek a száiukba. A kioszkból »zM<W