Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-29 / 144. szám

1930 fnrmis 29. DfiLMAGYARORSZAÖ Kösgy ülése táviratilag Kéri a Kormánytól a bolettajavaslat visszavonását Egyhangúlag leszavazták a kisgyűlés favaslatút — Elhatározta a közgyűlés a kultúrpalota kibővítését (A Délmagyarország munkatársától.') Rekkenő hőségben ült össze szombaton délután a törvényhatósági bizottság. A közgyűlési terem ablakait hiába föggönyözték le, a meleg keresztülhatolt a falakon is és fülledté, szinte elviselhetetlenné tette a terem levegőjét. De azért az érdeklődés elég nagy volt, mert a napirenden — választás is szerepelt, a megüresedett állatorvosi állás betöltése. A közgyűlést negyedót után nyitotta meg dr. Aigner Károly főispán és bejelentette, hogy dr. Dettre János az I. és V. választókerületekben nyert mandátumai közül az I. kerületit tartotta meg, az V. kerületben helyére a polgármester Bokor Adolf első póttagot hivta be. A polgármester jelentését dr. ördögh Lajos tb. tanácsnok ismertette, majd Rack Lipót tanácsnok Győr városnak az állatorvosi állások magasabb fizetési osztályba való sorozása érdekében küldött köriratát terjesztette elő és kérte, hogy a közgyűlés térjen fölötte napirendre. Következett az álialoivosválasziás. A főispán bejelentette, hogy az állásra a kandidálóbizottság három pályázót jelölt a következő sorrendben: Beck Aladár, dr. Farkas Dezső és Kratochwill Béla. A közgyűlési teremben nagy zaj támadt, hangosan kiáltozta mindenki saját jelöltjének nevét, a főispán pedig elrendelte a névszerinti szavazást, az ülést addig felfüggesztette. A szavazás eredményét háromnegyedötkor hirdette ki a főispán. Dr. Farkas Dezső U, Beck Aladár 4-0, Kratochwill Béla 19 szavazatot kapott, igy a közgyűlés dr. Farkas Dezsőt választotta meg állatorvossá. Dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok jelentette ezután, hogy a szakbizottságok szervezetéről és a vadászati jog bérbeadásáról szóló szabályrendeletet jóváhagyta a belügyminiszter. Az ebtartási szabályrendeletet azonban nem hagyja jóvá. Dr. Hammer Fidél kihágási biró üzlet lett, nyári kocsma s grüne Geschäfte sind schlechte Geschäfte, mondja a régi vendéglős példabeszéd. A várkocsma kiment divatból s még a térzene-injekciók se használtak neki. Ekkor kapta a helyiség a Rózsa Sándor börtöne titulust, de ez a reklám se használt neki A régi szegediek tudták, hogy a Ráday börtönei a Zwinger-ben voltak, északkeleti részén, a felsőváros felé, azt lebontották a többivel együtt A jövevények pedig nem tudták eléggé méltányolni a nevezetes Sándor érdemeit inkább csalogatta őket az, hogy az újságreklámok szerint »a kioszkban nagyszerű cigányzene élvezhető.« Mikor aztán egy-két féllityi kedvre deritette az idegent s meginterpellálta a bérlőt hogy nini, hol is tartózkodik hát az a cigányzene, a bérlő egykedvű államférfiúi gesztussal intett a Kass terrasza felé: — Ott szól a zene, de igy távolabbról sokkal szölidebben élvezhető. Igy aztán lassanként teljesen elszokott a vendég s a vendéglős egyedül bámulhatta a holdat, amint Tápé felől feltolták az oláhok a vízből. Ez nagyon költői látvány, de a Iegköltőibb lelkületű kocsmáros is megunja, ha egyedül kell benne gyönyörködni. Utoljára ingyen se kellett a kioksz senkinek s igy egészen stílszerű várrom lett az öreg magazinbóL A minden szépért és jóért hevülő ifjúság belövőldözte gumipuskával az ablakait s igy szabadon jöhettek-mehettek benne a kisértelek, akikben azonban a romantikára nem hajlamos rendőrség csak mindkét nembeli csavargókat látott Ennélfogva szigorú városatyák újra elő akarták venni a rekonstrukció csákányát, előállt Tömörkény István, úgyis, mint múzeumigazgató, úgyis, mint a tisztviselőegylet elnöke és megmentette a düledékett az elmúlástól. Ámbár, ami a düledéket illeti, nem tudni, melyik fogja tovább birni, a százhatvan éves rom-e, vagy a harmincnégy éves kultúrpalota. ismertette a belügyminiszter köriratát és ismertette a kihágási büntetések skáláját. Elmondja, hogy a maximális büntetés egyhónapi fogház. — Ki kapja, a katyaf — kérdezi nagy, derültséget keltve dr. Bodnár Géza. — Nem, a gazdája — adja meg a felvilágosítást az előadó. — Bolettát a kulyárat — jegyzi meg dr. Tonelli Sándor. (Derültség.) A Szegedi Ár mentesítő Társulat kérelmét tárgyalta ezután a közgyűlés. A társulat az algyői csatornához szükséges területekre kért szolgalmi jogot Dr. Nyáry György szólalt fel. Azt fejtegette, hogy erre a csatornára semmi szűkség sincsen, sőt a csatornának hátrányos következményei lehetnek, mert könnyen kiszárítja, elszikesiti a környékbeli földeket Olyan nagy vízállás, amely súlyos károkat okozhat legfeljebb 35—40 évben egyszer van. Ha a váváros munkaalkalmat akart teremteni, elkészíttethette volna a fehértói halgazdaságot Dr. Tonelli Sándor kijelenti, hogy Nyáry György álláspontja helyes, mert a csatornázásnak könnyen az Alföld elaszályositása lehet a következménye. Kívánatos volna, ha a jövőben hasonló csatornaépítések elhatározása előtt az illetékesek meghallgatnák a szakértők véleményét is. Petrik Antal ezzel szemben azt fejtegeti, hogy a csatorna csak a káros vizektől mentesiti a területeket, de a hasznos vizeket nem bocsájtják bele. Doránszky Károly minden belvizlevezető csatornát helyesnek tart Kecskés István kijelenti, hogy az ármentesitő társulat mindig szivén viseli a gazdatársadalom érdekeit. — Pénzért! — kiáltják a gazdák. Masa Miklós kifogásolta, hogy az ármentesitő társulat a múltban csak nehéz küzdelmek árán építette meg a szükséges csatornákat. A közgyűlés ezután megszavazta a kért szolgalmi jogot Dr. Pálfy György fogalmazó terjesztette elő az IparosfanoncisHolához szükséges öt tanári, illetve tanítói állás szervezésére vonatkozó javaslatot. A javaslat feltételes, csak akkor hajtható végre, ha az állam magára vállalja azt a többletet, ami igy a városra hárul. Dr. Bodnár Géza, majd Nyáry György szólal fel: A közgyűlés elfogadta a javaslatot Kimondotta ezután a közgyűlés, hogy a megyéspüspök áltak létesítendő Szent Imre-kollégiumba évf 4000 pengővel 51 alapítványi helyet létesít, Ezei-et az alapitványi helyeket csak szegedi illetőségű és elsősorban tanyai gyermekek és hadiárvák nyerhetik el. Háromnegyed hat órakor a csatornázási interpellációra került a sor. Petrik az iránt érdeklődik, hogy foglalkozik-e a polgármester ezzel a problémával. A polgármester válaszát Pávó tb. tanácsnok ismertette. A válasz szerint a polgármester keresett már csatornatervező szakértőt, de nem talált, legutóbb a műegyetem rektorától kért tanácsot Petrik a választ tudomása' veszi, de megállapítja, hogy a polgármester válasza szerint Magyarországon nincs csatornaszakértő. lótól kezdve bemuto'ásr« ¿érül a Belvárosi Moziban az első n é m e 1111 beszélő és éneklő iliir Mámorkeringő gyönyörű dalbetéteVkel 3 MADY CHMSTIANSé HANS STUWE fösrereolé^va, | ms ° • modora rovarírtószerek kirftlya megöl legyet, molyt, szúnyogot, poloskát, svábbogarat, hangyát, bolhát, tetat stb. és azok petéit, illetve lárváit. Nwibagy fonott Nem méreg I Ügyeljen a védjeggyel Mindenütt kaphatói Prospektust kívánatra kHH Révész Em£ és Társa Budapest, V, Nádor oooa 30 Telefán: L.998-35 — Dehogy nincs! Balogh Lajos, — szóltak közbe többen is nagy derültség közben. Petrik azt fejtegeti ezután, hogy van szakértő, csak keresni kell, de a polgármester keresése Sem volt komoly keresés- Beszélt egy szakértővel, aki elmondotta, hogy a terveket három-négy hónap alatt el lehet készíteni. Az általános terveket 30— 40.000, a részletes terveket 100.000 pengőért el lehet készíttetni — Készítse el a terveket a mérnöki hivatai ha pedig nem tudja, hagyja el a helyét! — kiáltja az egyik tanyai városatya. A közgyűlés tudomásul vetT« a választ Dr. Lévay Ferencnek az erkölcsi szabályrendelet alkotását kérő indítványa fölött a közgyűlés egyhangúlag napirendre tért 'V \ MoMnván Lajos indítványában fürdőbizollság alakítását kérte, amely kidolgozhatná a megfelelő programot — Nem bizottság keP, hanem strandfürdő! — szól közbe Wimmer Fülöp. A város hatósága az indítványt elfogadásra ajánlja. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. » Dr. Szalay József és társai a kultúrpalota kibővítésére terjesztettek be indítványt, amelyben a kibővítésre elvi határozatot kérnek és azt javasolták, hogy addig is a Stefánián lévő várromot engedjék át használatra a muzeumnak. A rom átalakítására 5400 pengő megszavazását javasolja a kisgyűlés. Dr Kelemen László szólalt fel. Azt kéri, hogy abban az esetben, ha sor kerül a Kultúrpalota kibővítésére, .gondoskodjon a város a Somogyi-könyvtár olvasófennének kibővítéséről. írüz Béla örömmel üdvözli a Javaslatot, de nem tudja, hogy a Kioszk alkalmas-e a muzeutn céljaira. Dr. Pálfy József, aki közben átvette az elnöki széke^ a főispántól, bejelenü, hogy Móra Ferenc a romot Ideiglenes megoldásként alkalmasnak minősítette. Wimmer Fülöp aá* kéri, hogy a város ne mondjon fel a hivatalnok egyesületnek, mint a Kioszk bérlőjének, hanem kérje meg, hogy azonnal önként adják át, tekintettel a kulturális célra. Dr. Szamek Sári pártja nevében jelenti be, hogy elfogadja az indítványt, amelynek az a célja, hogy a kiulfura minél szélesebb körben terjedjen, hivatkozik arra, hogy az orvoskongresszus idegen résztvevői hiába érdeklődtek xuóra Ferenc leletei Iránt, nem láthattak semmit, mert a miizeumban nincs hely a leletek kiálii ására. A muzeum kibővítésére léhát idegenforgalmi szempontbőt ¡s szükség van. Csatlakozik Kelemen indit. várnához. Az indítványt azzal fo^ dja el, hogy