Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-27 / 142. szám

rf • iA*n «VT ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 rCDIcH. TlinillS ¿1 vidéken «* Budapesten3-00, KtllfOldan \ * 0-40 pengö. - Egyes izAm Ára hötklii» Ara lö filier nap 1«. va»hr- és Ünnepnap 24 tili. HlrVI jfi irf J-.1 m i ..ii 4 ^ n j. - t detések felvétele tarifa »cerint MegjeT c » lUiyam, I^tÄ. S^am lenlk hélföklvélelével naponia reggel WBWBH—BWg RZEOEU. SzerkeaztOség: Somogyi ucca B2. L em. Telefon: Kiadóhivatal, IttHeMakOnyvfar és Jegyiroda Aradi scca S. Telefon: 306. « Nyomda : Uíw Lipót ucca 1«. Telefon t lö—34. Távirati »levélcím: DélmagyaronxAg Szeged. Az amerikai vámőruleí Egy hét óta lassan-lassan kezdenek kibontakozni az amerikai vámrevizió körvonalai. Az Unió hosszú belső előkészítés ntán, de kifelé mégis váratlanul életbeléptette az uj vámtarifát A vámkorlátok felépítésének mai korszakában nem lehet csodálkozni rajta, hogy ez a revízió az egész vonalon tarifaemelést jelent Arra azonban Ideát Európában senki sem volt elkészülve, hogy 1200 tarifatétel közöl nyolcszáznyolcvanhétet felemelnek és még kevésbé lehetett számítani az emelésnek arra a horribilis mértékére, amely egyes cikkeknél 50—200 százalékot is meghalad. Alapjában véve azonban teljesen logikus, ami Amerikában történik és az európai államok tiltakozása hipokritizmusnál egyébnek nem tekinthető. Amerika sem csinál egyebet, mint ők: mesterségesen elzárja határait az idegen behozatal előtt, védi a belföldi mezőgazdaságot és ipart, hogy segíteni tudjon a munkanélküliségen, amely már az Egyesült Államokban is fantasztikus méreteket kezd ölteni. Még ma, tizenkét esztendővel a háború után Ss, a háborús pszichózisnak egy sajátságos jelenségével állunk szemben. A négy esztendős háború a technikai felkészültségének legnagyobb mértékével és az összes hatalmi eszközöknek szolgálatba állításával olyan tőkepusztitást végzett, amilyenre a világtörténelemben még nem volt példa. Ma ez a hihetetlen tőkemennyiség hiányzik a termelésből és az a munkáslétszám, amely az elpusztított tőkemennyiségnek felelne meg, nem tud alkalmazást találni. Ez a kiindulási pont, az államok azonban ahelyett, hogy közös erővel igyekeznének a tőkeképződés lassú, évtizedekre kiterjedő folyamatát gyorsítani, egy teljesen hamis elgondolásból kiindulva külön-külön akarnak bajaikon segíteni és saját határaikon belül egyoldalulag akarják a világjelenségeket megkorrigálni. Az indusztriális államok agrárpolitikát csinálnak és a hegyek tetején akarnak búzát termelni, a mezőgazdasági országok pedig, akarva-nem akarva kényszerülnek olyan iparok mesterséges fejlesztésére is, amelyeknek náluk nem volna meg a létalapjuk. Mindenki mindent akar termelni és kifelé teljesen el akar zárkózni, mintha tudomást nem véve a közlekedésnek az utolsó százötven esztendő alatt elért vívmányairól, a középkori gazdálkodás rendszeréhez akarnának újból visszatérni. 1 A különbség Amerika és az európai államok között csak az, hogy Amerika óriási méretekben csinálja meg azt, ami ideát szűkös viszonyok között történik. Amerika maga egy külön világ, az európai államok határai pedig szakaszjegytávolságra esnek egymástól. Amerikában van vas, szén, petróleum és mindennemű egyéb ásványi anyagok, vannak mezőgazdasági termények, van óriási állattenyésztés és az Unió területén belül megteremnek a mérsékelt övnek és a szubtropikus vidékeknek összes növényi anyagai. Amerika, ha kell, a szükségleti cikkek legnagyobb részével el tudja látni önmagát Ha felemeli a vámkorlátokat és megsürüsiti az áruforgalom akadályozásának szögesdrótjait és farkasvermeit, csak az életet drágítja meg, de nem teszi lehetetlenné. Nálunk, Európában más a helyzet. Talán az egy Angolországtól eltekintve, mely kolóniáiból mindent megkaphat, gazdasági szemfiontból minden ország csonka és kiegészítésre szorul. Ezekben az országokban az olyan politika, amely összes szükségletek belső kielégítésére irányul, vagy az a törekvés, hogy más országoknak csak eladjanak, de érte cserében más árut ne vásároljanak, önmagában hordja lehetetlenülésének csiráját Az amerikai vámemelést a vezető európai országokban óriási felzudulás követte. A kormányok hasonló eljárással, retorzióval, vám háborúval fenyegetőznek. Mi látszólag kívül esünk a játékon. Tengerentúlra irányuló kivitelünk és az Egyesült Államokból Magyarországba irányuló behozatalunk olyan csekély, hogy jóformán töredék százalékokban jut csak kifejezésre. Az amerikai tarifaemelés a mi szempontunkból mégsem közömbös. Ami ugyanis odaát történt, legjobban a tó vizébe hajitott kővel hasonlítható össze, amely egyre szélesbedő és a vízfelületnek folyton nagyobb részét beborító hullámgyürüket vet (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Newyorkből jelentik': A Dél Keresztje útban van Newyork felé. A gép utolsó rádiójelentése szerint, ujskóciai helyi időszámítás szerint déli Budapest, junius 26. Á képviselőház egyesitett bizottságai csütörtökön folytatták a gabonajavaslat vitáját Plaíthy György elnökléséveL Sándor Pál volt mx első szónok. Először az egységes párt tegnapi pártértekezletéről beszélt Rámutatott arra, hogy Bethlen megjelenése mennyire megszelídítette az egységes pártot. — A miniszterelnök ar tegnap arról beszélt, hogy a boza ára esetleg visszaeshet 15 pengőre. Erre a külföld egyszerűen nem vesz bnzát hanem várni fog. A bolet taterv nem segtt a birtokosokon. A nagybirtoknak nincs szüksége ra, a kisbirtokosokon pedig nem segít. Sándor pái után Jókay-Ihász Miklós szólt a javaslathoz és elfogadta azt Ezután Gaal GasCon mondott nagy beszédet . — A miniszterelnök — kezdte Gaal Gaston — art a tőle qiár nem is szokatlan vitatkozási modort tanúsította velem szemben, amit a magyar közmondás ezzel a pár jellemző szóval fejez ki: Másról beszél Bodóné, amikor a bor árát kérik. — A miniszterelnök or védelmébe vette velem, vagy nem tudom én kivel szemben a vámtörvény eltörlésének lehetetlen voltát Ilyen kívánságát én soha sem hangoztattam. — A miniszterelnök nr terméketlen kritikáról is beszélt Mindannyiunknak, akik nem voltnnk hajlandók a kormány javaslatával azonosítani magunkat, azt a szemrehányást teszi, hogy ilyen terméketlen kritikára fecséreljük el politikai tőkénket. Bár ezek a kritikák ne lettek volna terméketlenek, bár hallgatott volna a kormány azokra a meglátásokra és intelmekre, amelyeknek többen is hangot adtunk. Ha igy történt volna, akkor gazdaságilag ai|£ha sfliveJtünk volna erra a mélypontra. maga körűi. Ha az amerikai vámemeléssel szemben az európai államok is a további vámemelések rendszeréhez folyamodnak, azt kétségtelenül mi is meg fogjuk érezni. De ebben a megállapításban mutatkozik « megoldásnak egyetlen lehetősége is. Az elzárkózás politikája helyett a nagyobb gazdasági egységek megteremtését kell a qélkitüzés gyújtópontjába beállítani. Ahogy Briand mon-. dotta, meg kell csinálni az egységes Európát. De ez az egységes Európa nem lehet egy gazdasági alapok nélküli szövetkezés, amelynek célja a jelenlegi politikai helyzet stabilizálása, hanem a gazdasági előfeltételeket kell megteremteni a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem életlehetőségeinek biztosításához. Az amerikai vámrevizió intés és figyelmeztetés a széttagolt Európa számára, hogy már az utolsó óra is elérkezett Választás nincs, máskülönben a teljes leromlás következik. 12 órakor elröpült Halifax városa felett Kingsford Smith pilóta azt jelentette, hogy a repülőgép csak éjjel 12 órakor, éri el a repülőteret | — Adós maradt a miniszterelnök ur azon áOltásom cáfolatával, hogy ezek az intézkedések, amelyek a bolettajavaslatban vannak, nem a gazdák érdekeit szolgálják, hanem az államkincstárét mert a bo lettéért kapott pénzekkel a gazda csak adóhátralékait és adót fizethet és azt a saját helyzete javítására egyéb téren egyáltalán nem fordíthatja. — Tulajdonképen tehát — folytatta Gaal Gaston — nem egyéb az egész eredmény, minthogy az állam a gazdák behajthatatlan adóhátralékának egy rész# a többi dolgozón hajtja be ilyen módon. — Ami pedig azt a tanácsot illeti, amennyiben rám vonatkozik, hogy vooaljak el a poIfUka! köz dőtérröl, ezt a legnagyobb örömmel megteszem, mert senrmft sem opálok Jobban, mint azt a híszifoszt, teljesen eredménytelen munkát, amelyet as ellenzéki padokról állandóan folytatni kényszerülünk. Budi János kereskedelmi miniszter szólalt fel ezután. Csodálkozik, hogy a szocialisták erősen támadják ezt a javaslatod amely a mezőgazdaság felsegitését célozza. Felkiáltások a szocialistáknál: Nem a mezőgazdaság fel segítését támadjak, hanem azt a módszert, amellyel a városi lakosságot megnyomorítják Bud miniszter kéri a javaslat változatlan elfogadását Gál Mihály, Gyömörey Sándor és ö«tftr József felszólalása után Relschl Richárd hangoztatta, hogy bár az odxinózus javaslat méregfogát kihúzni látszik a kormány az őrlési jegyről szóló rész elejtésével, a javaslatot ebben a formában sem fogadja el. Marschall Ferenc azt javasolja, hogy a javadat ömét a következőképen változtassák meg: TőrA „Dél Kereszti®" Newyork előtt „A bolettarendszerrel a kormány a gazdák közterhelt a fogyasztókra akarja áthárítani" Gaal Gaszíon éles bírálata a boleílarendazerről a képviselőház egyesített bizottsága előtt