Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-22 / 138. szám

¿ÉT.MAGVARORSZJG í03f> junius 22. Az Iskolaszék dr. Szabó Géza kulturtanácsnokot választotta meg a bizottság elnökévé Máfusl A 450/0 zsírtartalma HORTOBÁGYI fuhturó viszonteladói ára M.5 20%-kal olcsóbbodott TelszSvetkezetl Központ, Budapest 4. postafiók 20. PA D'élmagyarország munkatársától.) HoszSzu és szenvedélyes előcsatározások után végre szombaton eldőlt az a harc, ami az iskolaBzéki elnöki állás megszerzéséért indult Az oj közgyűlés által megválasztott iskolaszéki tagok délután négy órakor alakuló ülésre gyöltek össze a városháza közgyűlési termében és betöltötték az iskolaszék tisztségeit. Ax ülést dr. Somogyi Szilveszter polgármester nyitotta meg rövid beszéddel. Ismertette azt a nagy feladatot, amely az iskolaszékre vár, hivatkozott Leibnitz hires mondására, amely szerint az, aki a kezében tartja az ifjúság nevelésének irányítását, megváltoztathatja a világot. Az iskolaszéket arra kérte, bogy egyik legfontosabb feladatának, a tanítóválasztásnak teljesítése közben kapcsoljon ki minden személyi szempontot és a pályázók Személyében csak a hivaloltságot, a képességet is a jellemszilárdságot tekintse. Mert a város jövő polgárságának mentalitása függ •ttól, hogy az Iskolaszék milyen tanítókat választ az ifjúság nevelésére. Az iskolaszék tagjai az eskü letétele után Bokor Pál nyugalmazott polgármesterhelyetlest választották meg korelnökké, aki azután elrendelte a titkos szavazást az elnöki tisztBégre. Az iskolaszéki tagok egyrésze dr. Tóth Béla főjegyzőt éljenezte, másik része pedig ¡ritéz dr. Szabó Géza kulturtanácsnokot. A szavazás elrendelése előtt dr. Berecz János egyetemi tanár szólalt fel és arra kérte az iskolaszék tagjait, hogy független embert válasszanak meg elnökké, ne pedig köztisztviselőt, aki ezerféle befolyás alatt áll. Bokor Pál dr. Szivessy Lehel kérelmére néhánypercnyi szünetet rendelt el, hogy a tagok a Berecz János által felvetett kérdést megtárgyalhassák, majd elrendelte a névszerinti titkos szavazást A szavazás nem sokáig tartott. Néhány perc múlva Bokor Pál korelnök kihirdette az eredményt, amely szerint az iskolaszék vitéz dr. Szabó Géza kulturtanácsnokot szótöbbséggel elnökké választotta meg. Szabó tanácsnok huszonhét szavazatot kapott, dr. Tóth Béla főjegyző tizenötöt. Az iskolaszék ezután alelnökké megválasztotta dr. Galamb Sándort és Tihanyi Bélát, jegyzővé pedig Weszelovszky Józsefet Vitéz dr. Szabó Géza, az iskolaszék' uj elnöke mondott ezután kisebb beszéd keretében köszönetet megválasztásáért. Hangsúlyozta, hogy odaadó hive a tettekben megnyilatkozó kulturdemokráciának, mert csak ez adhat megbízható alapot a magyar kultura épületének. Felvetette azt a gondolatot, hogy az óvodákon kivül az elemi iskolákban is meg kellene honosítani a napközi otthonok intézményét, amelyre ma, a nagy gazdasági nyomor és munkanélküliség idején fokozott mértékben van szükség. indította a nyomozást Az ügyet komplikálja az, hogy Titz öngyilkosságában a legközelebbi hozzátartozói sem hisznek. Eltekintve attól, hogy semmiféle búcsúlevelet nem hagyott hátra, semmi jel sem mutat arra, hogy oka lett volna az ónggih kosságra. Titz Jakabnak nemcsak a halála, de az ftttc is rendkívül titokzatos volt Polgári foglalkozásra nézve szobafestösegéd volt de ezt a mesterséget évek óta nem folytatta. Lemezjátékkal kereste a kenve 6!. Emiatt gyakran meggyűlt a baja a hatóságokkal, nem volt olyan hét, hogy el ne Ítélték volna. Rengeteg büntetőügye volt a vidéki járásbíróságokon is. Legutóbb Gyulán töltött le többheti fogházbüntetést Gyuláról csütörtökön érkezett meg súlyosan összeverve. Hogy hol verték meg és ki verte meg, azt a kérdezőskődésekre sem közölte. Megérkezése után lefeküdt és többé fel sem kelt A rejtélyes ügy tisztázásán négy detektív fáradozik. Állítólag olyan adatok merültek fel, amelyek gyanút keltenek arra nézve, hogy Titz Jakab halálánál eddig nem ismert okok is közrejátszottak. Épp ezért elrendelték Titz holttestének a törvényszéki orvostani intézetbe való szállítását és felboncolását Orák, ékszerek 6 havi részletre Alpakka evőszerek 12 99 99 V JL fit órisnU, KSlosey nocs 7. Naijy j»v]Mmflh«1y! T8rt I Olil arany, estist, régi pőns hevAltA». A.B.C. hemarsés. Fűzök, ES'i&í^ orvosi rendelés szerint legmodernebb, legolcsóbb 31 Stelnernénál, Kölcsey-ucca 12. sz. Gyapjú fürdőruhák és ftlrdfiolkkek készen én mértéle szerint Boros Antal cégnél Sz^c.lienyl-16r 15. 292 A titokzatos élelü vásári mutatványos titokzatos halála (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton reggel a szegedi közkórházban eddig még felderítetlen körülmények között meghalt Titz Jakab 28 éves vásári mutatványos, Szeged éjszakai életének egyik Jellegzetes alakja. Titz Jakabot pénteken reggel szállították be a ttentők a közkórházba a Kigyó-ucca 12. szám alatt lévő lakásából. Pénteken reggel Titz szomszédjai arra lettek ugyanis figyelmesek, hogy a hónapos szobából gyanús hörgés szűrődik ki. Kopogtattak az ajtón, de senki sem jelentkezett a hörgés sem szűnt meg. A szomszédok rosszat sejtve betörték az ajtót és ott találták Titz Jakabot az ágyon fekve, eszméletlen állapotban. Azonnal értesítették a mentőket akik a mutatványost beszállították a közkórházba. Itt megállapították, hogy ismeretlen méreggél mérgezés történt. Titz Jakabon gyomormosást alkalmaztak, azonban az orvosi kezelés már nem segitett rajta és szombaton reggel, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. A rendőrség a titokzatos haláleset ügyében megNincs szebb dolog a tudománynál Irta: Móra Ferenc. Barát Pil uram diófái alatt elegyítjük a kellemest a hasznossal. A kellemes a savanyu borocska, amelyet méltán megilletne a lakrimae Chrísti név is, mert ennek a bornak olyan tulajdonsága van, hogy nincs az az égetni való destruktív, akinek eszébe ne juttatná Krisztus urunk kínszenvedését. De mivel mink csak célszerű szegény emberek vagyunk, nem cifrázzuk a szót és csak három emberes bornak hívjuk ezt a tavaly szűrt üdítő italt. Tudniillik három ember kell hozzá. Egy, aki issza és kettő, aki fogja ezt az egyet, hogy világgá ne szaladjon. Hát ez a kellemes jelen ioglalkozásunkban. A hasznos pedig az, hogy élőszóval műveljük a tudományt az ásós és lapátos tanyai nemzet okulására. Mikor az ásók és a lapátok munkába vankába vannak és az ősök csontjait kooogtatják, olyankor nincs helye a beszédnek. Olyankor legfeljebb rövid dialógusok vannak, amelyeknek nagyon kevés a tudományos értékű. Úgyszólván csak akadémikus ériékük van. Például mikor tisztába teszünk egy csontvázat, vagyis lehámozzuk róla a földet egy söprüvel, kefével megagyusztáljuk, olyankor, csak a meghatódás szuszogásai hallhatók. A szivére mén az embernek az a gondolat, hogy lám, ezerötszáz év alatt mi lesz az adófizető polgárból. Istenes Takács András majd sirva fakad, mikor megszólalt; — Ugy lőhet, ezt még pap nélkül temették az Istenadtát. — Nono — mondja rá Sahin Ugró Mihály, hát kentek felé pappal temetik a halottat? Mert itten a mi tartományunkba nem szokták vele temetni a papot. Erre csöndes elmosolyodások történnek a szűrte bajuszok alatt, de tovább nincs a diéta Mert ha már olyan bolond ez a városi úrféle, hogy ilyesmire költi a pénzét, az Isten tartsa meg sokáig a tökéletlenségében, hát ne mondhassa, hogy nem szolgáltak meg érte a népek. Hiszen annyi esze úgyis van az embernek, hogy egy kormos cserép bögréért, vagy egy rozsdás bicskáért nem szakajtja meg magát a dologbnn. de sok olyan fajtája van a naplopásnak, amiírt nem érheti szó az embert. Például bemén a kútra inni és csak félóra múlva jön vissza, de akkor veszi észre, hogy nini, a pipáját meg odabenn felejtette, viszsza kell érte menni, mert anélkül nem egész az ember. A másiknak megvan a pipája, de az meg az acskót keresi félóráig. A fene teremti, hová lehetett mikor oly biztos helyre tette az előbb mérgében, hogy akkor is ugy elbujt? Biz az a gatyakorcban tartózkodik, mert itten másféle retikül nem használatos és nem is azért ^an keresőben, mintha elvitte volna a markoláb, hanem ezzel is csak telik az Idő. Az is bele van értve a napszámba, mint megengedett dolog, hogy az ember időnként vasával fordítja fölfelé az ásót, végighúzza az élén az ujját, azlán megcsóválja a fejét és morog is hozzá valamit. Hogy mit, azt nem érteni, de az különben sem miránk tartozik, hanem távollévő vásárosra, aki most valami hűvös sörházba üldögél, nem is sejtvén, hogy minden órában egy ördög küldetik hozzá a pipáshalomról azzal az instrukcióval, hogy bújjon bele a vásárosba. Ez az ásónézegetés valami ősi szertartás lehet, épen azért nem is tehet ellene kifogást az ember. Egészen más az, mikor ón magam mondom a népeknek, hogy tegyék le a szerszámot és húzódjanak egy kicsit az árnyékba, mig a nap mérge elhalad a kopasz hatóm fölött Reammur találmánya negwen fokot mutat a napon, ugyan ő mutatna többet ts, de az üvegfujó zsugorí ember volt és kurtára szab'-a a csővet a kénesőnek Én magam állom a meleget, de ha megszédülnék is bele, én crlem nem ¡enne kár, mert engem nem sorolnak a nemzeffeniitartó elembe. Ellenben a népekért felelős vagyok és azért elk&vetem a fegyelmi vétséget. Lehevertetem az embereket a gyepszélbe. Most aztán kezdődik a vizsga, ök teszik fel a kérdéseket, én állok elébe minden vallatásnak, hogy miféle népek voltak azok, akiket itten felturkálunk? Alighanem dudások lehettek, mert még most is mindnyájának félre áll a szája. Aztán meg, hogy meg nem ette a föld őket annyi idő óta? Bizonyosan leöntötték őket spiritusszal. Én erre azt vetem, hogy még akkor nem volt pálinkafőző, de világos, hogy ilyent csak nagyon tudatlan ember mondhat. Pálinka meg pipa mindig volt, mióta Isten a világot megteremtette. — Hat nézze, itt vannak ezek a kis bögrék a holttetemők fejinél, — kacsint rám az egyik szittya. — Mit gondol maga. mire valók voltak ezök? — Ezekbe ételt tettek a halottaknak, hogy ne éhezzenek, még átérnek a másvilágra. — Látja, ezt nem jól tudja. Ezekből Pipáltak az ősök. — Az ám, — mondom, — csak az a bajL hogy még akkor nem ismerték a dohányt. — Hiszön nem dohányt pipáltak azok kérőm. Vizet öntöttek a bögrébe, abba mákcsővet dugtak, azon bugyborékoltak, igy mulasztották az időt. Be kell látnom, hogy ez sokkal észszerűbb magyarázat, mint az enyém. Viszont én is tudok olyant, amit Ők hagynak jóvá. Az nagyon tetszik nekik, hogy a nagy úrral a szolgáit is eltemették és sajnálják, hogy ez a szép szokás kiment a divatból Milyen jó lenne, ha a pénzügyminiszterekkel a financokat is eltemetnék.' Előszödem a régészeti atlaszokat és mutogatom nekik a mindenféle csontból, kőből, bronzból való cifraságokat. Elmagyarázom azt is, melyik mire szolgálhatott. Közelebb hajolnak, elnémulnak, van, aki a száját is eltátja, a tudomány