Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-10 / 104. szám

Dfl MAr.VtDOir><;7 tr. 1930 május 10. B9MHBBUBMH1HI A pénteki nap véres összeütközés nélkül telt el Indiában Solapurban a katonaság visszafoglalta a középüleleket Májml A 45 0/p zsírtartalma HORTOBÁGYI Iuhturó viszonteladói ára M.48 20%-kal olcsóbbodott Te|szOvetkezeil Központ, Budapest 4. postafiók 20. ionomat állandóan figyelik. Frledrieh István: Az enyémet hallgathatják 1 Szé­peket hallhatnak erről a rendszerről 1 Szünet után Bárdoss Ferenc hibáztatta, hogy a kormány a munkáskérdést rp-ndörkérdésként ke­teli. Szerinte a kereskedelemügyi miniszter sokat ígért, de Ígéreteiből nem váltott be semmit. A költségvetést nem fogadja el. Csák Károly véleménye szerint kétségtelen, hogy gazdasági berendezkedésünk beteg. A há­ború után a gazdasági élet súlypontja Amerikába helyeződött át és az ott kitört válság most végig­aeper rajtunk is. A kartelek dzsungeljében az állam erélyes kézzel csináljon rendet Szerinte a munkanélküliség növekedésének egyik főoka a racionalizálás gyors ütemben való végrehajtása. Rolhenstrln Mór kifogásolta, hogy a cukorfel­ügyelőség költségeit lényegesen csökkentették. A költségvetést nem fogadja el. Tóbter János a posta-, hajózási és vasúti al­kalmazottak helyzetéről beszélt. A vasúti alkalma­sotok fizetését aránytalanul állapították meg. A Máv. elnökének és igazgatóinak több fizetésük vad, mint békében, viszont a kisebb tisztviselők fize­tése aránytalanul kevesebb, mint a háború előtt. A postaalkalmazottak fizetését is rendezni kell. Lehetetlen állapotok uralkodnak a MFTR-nál is. A költségvetést egyébként elfogadta. Sándor Pál felszólalásában követelte a forgalmi­ítfó lerögzitését. Nem kiván leszállítást, csak a zaklatásoktól kívánja megvédelmezni a közönséget. Élesen bírálta a kartelek működését, de hangsú­lyozta, hogy nem karteltörvényt sürget, hanem erélyes kormányintézkedéseket. A gabonaértékesí­tés tekintetében Romániának, Jugoszláviának és Magyarországnak közös értékesítési blokkot kellene létesíteni. Mind a három országnak közös agrár­érdekei vannak, éppen ezért kéri a kormányt, hogy tegye meg e tekintetben a megfelelő intéz­kedéseket. Sándor Pál hangoztatta ezután, hogy az export megszervezése a kereskedelmi miniszter hatáskö­rébe tartozik, mert a földművelésügyi miniszter nem ismerheti a külföldi kereskedelmi szokáso­kat. A gabonakereskedők el vannak keseredve és be fogják zárni a tőzsdét, ha tovább 1« kirekesz­tik őket az értékesítésből. Krúdy Ferenc: Ott van a betegség, hogy na­gyon nagy az árdifferencia a termelői és a fo­gyasztói árak közt. Sándor Pál: Ha a kereskedők nyernék meg a «Tiinnbözetpt, akkor nem volnának sorozatos bu­kások! A kormány a cukorgyárakon 24 óra alatt tudott segíteni, mikor arra szükség volt A mező­gazdaság által kért vámreviziót azonban már két éve halogatják. Hatánozati javaslatot nyújt be a •W«v. díjszabásának átcsopor!os|1ásáröl, vámíarlfa­lanács felállításáról és a vámtarlfarevlziós bizott­ság összehívásáról. ' Kehandi Károly szerint a kormány adott eset­ben fel tud lépni a kartellek ellen karteltörvény nélkül is. Az amerikai gabonaértékesítés szervezett­ségével szemben az európai államoknak össze kell fogniok. Helyesli Briand eszméjét az államok gaz­daságpolitikai közeledéséről. A szövetkezeti érté­kesítés a gabonakereskedelemben mindössze 3 szá­zalékkal szerepel, nem veszi el tehát a levegőt szerinte a gabonakereskedők elől. A szövetkezeti értékesítés csak ott működjék, ahol nincs magán­kereskedelem. A baj az — mondotta ezután Schandl —, hogy kétszer-háromszor annyi a keres­kedő. mint békében volt. A költségvetést elfogadta. Miután a házszabályok csak egy napot engedé­lyeznek az általános vitára, az elnök a vitát be­zárta. A határozati javaslatokat elvetették. Ezután Temesváry Imre beterjesztette a kül­ügyi és pénzügyi bizottság jelentését a ratifiká­ciós törvényjavaslatról s kérte a tárgyalásra a sür­gősség kimondását Kt elnök napirendi javaslatot tett, mely sze­rint a legközelebbi ülést kedden tartják és azon a párisi egyezmény ratifikálásáról szóló törvény­javaslatot tárgyalják, majd a költségvetés tárgya­lását folytatják. Az ülés fél 7 órakor ért véget (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Londonból jelenük: A pénteki nap némi megnyugvást hozott Indiában a csütörtöki véres események után. Solapurban a hatóságok ismét urai a helyzetnek. A katonaság visszafoglalta a középületeket. A városban az izgalmak még nem csillapodtak le^ az uccákon állandóan katonasággal Budapest, május 9. Ismeretesek azok az események, amelyek a parlament külügyi bi­zottságában lejátszódtak a párisi egyezmény körül. Nagy. Emil és a miniszterelnök között éles jelenet is lejátszódott, amikor Nagy Emil indítványozta, hogy az optánsok összegét 25 százalékos vagyonadóval sújtsák. Az ügyben az egységespárt szükségesnek tartotta, hogy a nyilvánosság előtt állástfogl aljon és ezért pénteken délután a képviselőház miniszter­tanácsi termében rögtönzött pártértekezletet tartott. Kenéz Béla tette szóvá a miniszterelnök el­len intézett támadást és többek között a követ­kezőket mondotU — Politikai pályádon megszokhattad, ke­gyelmes uram, hogy támadások érnek, hiszen egy közéleti férfiú nem kerülheti el, legfeljebb» a középszerűség biztosiihat valakit ellene. Az a támadás, amely ért, nemcsak pártod tag­jainak tiszteletét és szeretetét tette — ha még fokozásról egyáltalán szó lehet — mélyebbé és bensőségesebbé, de még zártabb sorokban tömöritette mögéd az ország közvéleményét, mondhatnám: a magyar egység frontját is. Arra kérünk, hogy ne szegje kedvedet az ilyen támadások, ne vedd komolyan őket, hi­szen a gáncsnak, a gyűlöletnek és a politikai szenvedélynek nyilai visszapattannak az igaz­ság vértjéről, amelyet önzetlen munkád ön­tudata kovácsol. Vezess bennünket tovább az ország boldogulásának utján, amelyen törhe­tetlen hűséggel követünk. Bethlen állott fel ezután és nagyobb be­szédben válaszolt. — A hágai és a párisi egyezmény kritikáját a párt és az országgyűlés részéről nyugod­tan várom — mondotta —, mert meggyőző­désem, hogy ezek az erkölcsi világrend tisz­teletbentartása mellett és erőfesziléseink maxi­mumával jöttek létre. Cseppet sem érint az, hogy ebből az alkalomból egyesek ellenem személyes támadást intéztek. Hozzá vagyok szokva. Gróf Apponyi Albert verte vissza eze­ket a támadásokat, mint imparciális harmadik faktor kiállította a bizonyítványt nekem és azok részére, akik e harcban résztvettünk, ar­(A Délmagijarország munkatársától.) A mult évi dorozsmai képviselőválasztások ulán számos be­csületsértési pór keletkezett. A szegedi járásbíró­ság már több alkalommal tárgyalt ilyen póröket amelyekben a felperes hol Steuer György em­berei, hol Dénes István kortesei voltak. Pénteken Dénes István állította bíróság elé Steuer György egyik kortesét becsületsértés miatt. A választások alalt hatalmas plakátok jelentek meg Dorozsma uccáin. Az egyik plakát becsület­sértő kifejezéseket tartalmazott Dénes István ellen A plakát szövege ez volt: »Dénesiu István oláh származású ember, oláh érdekekért küzdi Vigyáz­zatok magyar testvérek!* A plakátokat Steuer emberei szétvitték a községben és mioden feltűnő helyen kiragasztották. Dénes István becsületsértés miatt feljelentést tett Busa Dánier — községi kéz­besitó ellen, aki szintén ragasztotta a plakátokat és rendőrökkel megrakott teherautók száguldanak, minden sarkon gépfegyvereket állítottak fel. Afganisztán határvidékén lakó benszülött törzsek megfélemlítésére-4« bombavelő repülőgépet külil­lek. A légi flotta hosszabb időn keresztül tüntető repülést végzett a vidék felett A beaszülöttek há­zaikba vonultak vissza. ról, hogy elkövettünk mindent, ami elkövet­hető volt, azért, hogy megfelelő eredményt érjünk el. Elmondta a véleményét arról a támadásról is, amely odairányult, hogy én bizonyos érdekeknek szolgálatában állottam volna akkor, amikor Hágában ezi a harcot megvívtam. Éveken keresztül tartózkodtam at­tól, hogy az optánskérdés tárgyalásában részt­vegyek. Hiszen Genfben számtalanszor volt alkalma a magyar kormánynak ezt a kérdést tárgyalni. Gróf Apponyi Albert volt az, akt a haroot vivta ebben a kérdésben, én ma­gam és minisztertársaim, akik esetleg érde­kelve voltak e harcban, sohasem vettünk részt a tanácskozásokban, amikor erról a kér­désről volt szó. — Amikor a hágai tárgyalások elé mentünk, igye­keztem távoltartani ezt a kérdést attól az anyagtól* ;afriely ott tárgyalásra került mert abban a meg­győződésben éltünk, hogy ennek semmi köze sincs azokhoz a kérdésekhez, amelyek ott megoldásra várnak. Nem mi vetettük fel ezt a kérdést, hanem felvetődött a túlsó oldalról olyan formában, hogy ennek a kérdésnek az elintézése nélkül az ország érdekei szempontjából nagyjelentőségű egyéb kér­dések nem voltak megindithatók. Akkor számot kellett vetnem magammal arról, hogy résztve­szek-e ezekben a tárgyalásokban, vagy sem és rájöttem ugyanazokra, majdnem ugyanazokkal a szavakkal élve lelkemben, amelyeknek Apponyi tegnap kifejezést adott — Abban a meggyőződéiben éltem, hogy annak tudatában, hogy ezért utólag támadások érnek, mégis erkölcsi gyávaság lenne részemről, ha ezek­től a támadásoktól való félelmemből nem vennék részt e tárgyalásokban. Saját lelkiismeretemmel kerültem volna ellentétbe, ha e támadástól félvo nem tettem volna meg kellő időben a magam köte­lességét. Nyugodtan vártam a magam biráit, az országgyűlés, a pártok és az ország ítéletét és várom nyugodtan a jövőben is. Lelkiismereten* tiszta, tudatában vagyok annak, hogy kötelessé­gemet teljesítettem és semmi egyebet Épp ezért ezek a támadások egyáltalán nem érintenek'. Az egységes párt tagjai sokáig tapsolták a mi­niszterelnököt, majd Rubinek István a párt ha­! lározatakép kije'entette, hogy változatlan bizalom­mal és ragaszkodó odaadással viseltetnek a mi­niszterelnök ir^nt és felháborodással utasítják visz­sza azt a méltatlan támadást, amely a minisz­terelnököt a külügyi bizottság ülésén érte. A pénteki tárgyaláson a kézbesítő tagadta, hogy ragasztotta volna a plakátokat. Védekezéséül elő­adta, hogy azt meg sem tehette, mert mint hiva­talos közeg nem korteskedhet. Különben sem lá­tott senkit, hogy ilyen plakátokat ragasztott volnaj Kevés ilyen plakát volt Dorozsma uccáin, mert a Dénes-pártiak sorra leszaggatták ezeket A bíróság több tanút hallgatott ki, akik azonban csupán lényegtelen vallomást tettek. Dénes Ist­ván jogi képviselője kérte Busa Dániel megbün­tetését A biróság azonban a községi kézbesítőt felmentette a becsületsértés vádja alól, mert nem látta beigazoltnak. hogy valóban Busa volt-e az, aki a plakátokat Dorozsma uccáin elhelyezte. Aí ítéletben Dénes jogi képviselője megnvusodott Nytxi nöi kolopu)don»aqok megerkezteü Steiner Sománénál 36 firőt Apponyi Alberl (Isiiola) ucca 21. »«Am. Teleion 15—55. Bethlen az egységespárt parlamenti értekezletén válaszolt Nagy Emil támadására A dorozsmai képviselőválasztás után felmentették a községi kézbesítőt Dénes István vádja alól

Next

/
Thumbnails
Contents