Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-10 / 104. szám

1930 május 10. DÉLMAÍÍVAFOKSZAG Dumas regénye: DIANA KARBNNA A királynő nyakéke I MÍ> 10n SIlls éj• Betiy Compson^drMrl RENNA-<al hétfő, kedd a BeWér.-sIban | Könnyek 6S komédiák és a Submarine hétfs, kedd a Korréban | fl szegedi kereskedelmi és iparkamara elvileg a nyolcórás munkanap mellett foglalt állást, de egyes szakmákat a pénteki értekezlet ki akar kapcsolni a javaslatból fA Délmagyarország munkatársától.) ± szegedi kereskedelmi és iparkamara jövő heti. teljes ülésének tárgysorozatán szerepel a nyolcórás munkalap törvénybeiktatásának ügye is. A kamara vezetősége a kérdés megbeszélésére pénteken bizottságot hivott össze, amely behatóan foglakozott a népjóléti minisztériumban készülő törvén ftervezettel. Wimmer Fülöp elnök nyitotta meg az ülést, majd ár. Tonelli Sándor ismertette azokat a kérdőpontokat, amelyekre a népjóléti minisziérium a kamarák válaszát kéri. A kamara a kérdőiveket sokszorosította és a területén lévő válklatok és érdekeltek közül negyvennek szétküldött azzal, hogy adjanak véleményt a 8 órás n: unkanap Cgyében. — A vállalatok közül — mondotta dr Tonelli Sándor — legelőször a textilgyárak kü dték be véleményeiket, amelyek nem képesek a mai viszonyok kőzött alkalmazni a nyolcórai munkaidőt A Irt irják a gyárak, hogy ez nagy terhet jelentene 11 termelési költség szempontjából is. A meginduló vitában Varosán Emil voll az első felszólaló — aki írásban is beadta véleményét. Nemzetgazdasági, ipari és szociális szempontból a nyolcórás munkanap bevezetését kívánja. Szerinte * nyolcórás munkanap enghitené a munbmélküli»éget és emelné a tömegek fogyasztóképes.tégét. Wimmer Fülöp azonnal válaszolt Marosán Emileek és azt mondotta, hogyha a szépen fejlődő magyar textiliparban le akarják szorítani a munkaidőt, ez nagy károkat fog okozni ebben a szakmában. Az, hogy a textilmunkások ma többet dolgoztok nyolc óránál, nem jár megerőltető fizikai munkával, mert tulajdonképen csak a gép munkáját ellenőrzik. - i 1 — Értesülésem szerint — mondotta WlmmeF —, I minisztériumban az az álláspont, hogy t nyolcürás munkanap törvénybeiktatását nem általánost ják, hanem egyes iparágaknál kivételekit tesznek Elvben tehát az volna a kamarának is a javaslata, hogy elfogadja a nyolcórás munkanap 'őTcénybeiklatásál azzal, hogy egyes speciális munkaidőt Igénylő szakmákat kiveszik a javaslatból Winter Emil megjegyezte, hogy Ieghelyefebb az lenne, ha egyfolytában a 3x8 órás munkanapot lehetne behozni, mert a 12—11 órás munkaidő Malmára van a munkásoknak. Körmendy Mátyás a nyolcórás munkanap'törvénybeiktatása mellett foglalt állást A technika egyre több embert zár ki a munkából. Ott, ahol 12 óra a munkaidő, foglalkoztassanak két hatórás portot. ! Marosán Emil Wimmer Fülöppel polemltált & szt mondta, hogy a gépek mellett nyolc óránál tovább dolgozó munkások fizikuma kimeri. Mindig szónokolnak a nagy fajvédelemről és humanizmusról — mondotta —, miért nem alkalmazzák most a fajvédelmet, amikor a munkásoknál van szó. Állítja, hogy ha a nyolcórai időt rendesen kihasználják, akkor nem lehet az ipar hátrányáról beszélni. Kis Géza hive ugyan a nyolcórás mtmkaUőnek, de a husipari szakmában teljes lehetetlenig be. hozni. Wimmer Fülöp azt kérdezte Körmendy Mátyástői, hogyan akarja felosztani a nyolc óránál többet dolgozók munkaidejét, hiszen legfeljebb e;ak 9 és félórás munkaidőről van sző. ""Körmendy: A mÍDden megszorítás nélkül tö:*vénybeiktatott nyolcórás munkanapnak vagyok a híve. Sem tartom helyesnek, hogy a gyárakat kitegyék a törvény alól, mert a gyáripar így még jobban el fogja nyomni a kisipart, de ezt az állásjiontot nem tartom szociálisnak sem. Gábor György Wimmer Fülöp álláspontját tette magáévá. Elhamarkodott és elhibázott dolognak tartja, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzanak. Nincs meg a nyolcórás munkanap .a többi köriyező államokban sem... Dr. Tonelli Sándor: Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Görögországban már életbeléptették, Ausztria rövidesen aláírja az egyezményt, Gábor György: Ha volna annyi munka, hogy 16 órát lehetne dolgozni, akkor meg lehetne csinálni a két nyolcórás turnust. A mai körülmények között azonban, ha több embert dolgoztatnának, ez csak a munkabér redukciójára vezetne, Bauer József szerint a szállítási és fuvarozási szakmában lehetetlen a nyolcórás munkanap bevezetése. Kertész Józset a nöiszaJbó Iparban nem tartja lehetségesnek a nyolcórai munkaödőt Bár annak a híve, ha nyolc órán tul dolgozik a munkás, azokat a túlórákat fizessék meg. Marosán Emil felszólalása után Wimmer Fülöp azzal zárta be az értekezletet, hogy a teljes ülés elé azt a javaslatot terjesztik, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamara elvileg a nyolcórás man. kanap alapján áll, azzal, hogy egyes iparok szerint, tehát kivételekkel, iktassák azt törvénybe4 Pénteken csak tiz percig tartolt a közgyűlés A HlggőkOlcsönCk ügyéi levették a napirendről, mert a bankokkal még nem sikerült a megegyezés (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatósági bizottság közgyűlését — mint ismeretes — szerdán délután az indítványok letárgyalása után félbeszakította a polgármester és folytatását péntek délutánra tűzte ki. A közgyűlés félbeszakítására azért volt szükség, mert a napirend hátralévő pontjai még nem értek meg az elintézésre. A napirendből szerdán a két utolsó pont maradt letárgyalatlanul, az első az üzemek számára rnegujitandó egymilliópengős függőkölcsön ügye, a második a kélmilliópengős városi függőkölcsön. Mindkét kölcsön felvételéhez, illetve megújításához csak néhány nappal ezelőtt érkezett le a belügyminiszter engedélye "és a polgármester annak alapján azonnal ajánlattételre hívta fel a szegedi pénzintézeteket. Arra számított, hogy két napon belül sikerül valamilyen megállapodást létesítenie és azt a pénteki közgyűlés szankcionálhatja. Az uj közigazgatási törvény értelmében ugyanis a közgyűlést negyvennyolc óránál hosszabb időre nem lehet félbeszakítani. Pénteken délután igen gyönge érdeklődés nyilvánult meg a két kölcsön ügy elintézése Iránt A közgyűlési teremben a tisztviselőkőn kivül alig volt tizenőt-husz városatya, amikor a polgármester félőt felé megnyitotta az ülést Már az ülés megnyitása előtt tudták a megjelentek, hogy a napirend letárgyalására nem kerül a sor, mert a két kólesönügy még mindig elintézetlen. A szerdai ülés jegyzőkönyvét mutatta bei először dr. Tóth Béla főjegyző, majd a polgármester bejelentette, hogy a közgyűlés a napirenden maradt két pontot érdemben nem tárgyalhatja le, mivel a felszólított pénzintézetek még nem nyújtották be ajánlataikat, illetve nem sikerült eddig velük megállapodást létesíteni. Ézért ezt a két kisgyülési előterjesztést leveszi a napirendről. Mivel a dolog nem is sürgős, majd a juniusl rendes közgyűlés elé terjeszti ismét, vagy, — ha esetleg időközben sürgőssé válna a kölcsönök felvétele —, akkor rendkívüli közgyűlést hivnak össze és annak napirendjére tü?ik a? előterjesztéseket. . . Ezzel a pénteki közgyűlés és vele együtt a májusi ülés Is alig tiz perccel a megnyitás után véget ért "-v 1 Be akarják szüntetni a budapesti esti gyorsvonat mozgópostáját 4 kamara felterjesztésben tiltakozik a szegedi kereskedelem afabb sérelme ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Az élethalál haroot folytató szegedi kereskedelmet ismét súlyos sérelem fenyegeti. Ezúttal arról van szó, hogy 15-től kezdve a posta be akarja szüntetni az esti félnyolcórás budapesti gyorsvonattal járó mozgóposta-közlekedést. Ha ezt az intézkedést keresztülviszik, akkor a szegedi kereskedők nem tudják kellő időben és kellő gyorsasággal elszállítani Szegedről árucsomagjaikat Az ujabb fenyegető sérelem ellen a kereskedelmi és iparkamara azonnal akciót kezdett és már a mai napon felterjesztéssel fordalt a kereskedelmi miniszterhez. A felterjesztés a következőket mondia: »Ugy értesültünk, hogy a 701. számú gyorsvonatban Szeged és Budapest kőzött közlekedő 76. számú mozgópostát Nagyméltóságod május 15-évei beszüntetni szándékozik és ezt a vonatot csupán csak kész levélzárlatok közvetítésére óhajtja felhasználni A régi vevőkörétől megfosztott és határvárossá lett Szegednek, az ország második városának iparát és kereskedelmét ez az intézkedés rendkívül károsan érintené, mert megfosztaná annak a lehetőségétől, hogy a paprika, szalámitarhonya és egyéb speciális terményekre és t érmétekre vonatkozóan a délutáni órákban beérkezeti megrendeléseket Budapesten és a rajta bj« fekvő helyeken a megszokott gyorsasággal futtathassák el vevgfthee. Közismert dolog, hogy az iparos és kereskedő a postán továbbítandó küldemények zöméi a késő délutáni órákban tudja csak feladásra előkésziteni. Ha már most ezek a csomagok az eddigi 76. számú mozgóposta helyett csak a Szeged—Budapest 3. számú mozgópostával lesznek elszállíthatok, arra való tekintettel, hogy ez utóbbi mozgóposta esak a következő nap reggel fi éra 35 perckor érkezik be B*iapestre és akkor is csak a Nyugatipályaudvarra, ahonnan azokat át kell szállítani a Keleti-pályaudvaron levő kézbesítő postahivatalba: — délelőtt már nem volnának kézbesíthetők, illetve az átmenők a Keleti- és Déli-pályaudvarról induló vonatokkal az eddig megszokott gyorsasággal nem lennének továbbithatók. Hogy ez a megrendelők tekintélyes részének elvesztésével járó késedelem mit jelent, azt nem kell Nagyméltóságod előtt bővebben kifejteni. A tervezett intézkedések a mai gyorsaság korszakában, amikor a gépjármüveknek és repülőgépeknek a gazdasági élet szolgálatába való beállításával is hathatósan törekszünk a távolságok minél erősebb megrövidítésére, a merész szárnyalással előretörő magyar posta visszafejlődésére vezetne és így az érdekeltségre háramló káros következményeken kivül magára a postára is kellemetlen hatást gyakorolna. Amikor a kereskedelmi és ipari érdekeltség a postai díjtételek mérséklése érdekében ajaon megokolással fordult Nagyméltóságodhoz, hogy a rendkívül válságos gazdasági helyzet nem alkalmas a posta üzleti eredményének megduzzasztására, Nagyméltóságod a kérelmet nem tartotta teljesíthetőnek, de kilátásba helyezte, hogy M tarifa leszállítása helye« as üzleti felesleget • szétiltási, Járati, kézbesítést szolgálat Javítására, általában a posta fejless- 1 tésére fogja felhasználni. Ezen helyes elvek hangoztatása után igazán nagyon kellemetlen meglepetésként és váratlanul érintett bennünket az említett mozgóposta beszüntetésének híre, ami megvalósulás esetén megakasztani a fejlődésre, a haladásra irányuló törekvés érvénvesülését I " Készséggé! ettsmerjük, Kogy minden vonak» t»< karékoskodni kelL Helyeslünk is minden olyan intézkedést^ amely a felesleges és nélkülözhető kiadások m^züatetfeét Aflttjza, TJjs véljük azoaj