Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-18 / 111. szám

1930 mifns 13. Kevésnek tartja azt az összeget, amit a pol­gármester a munkanélküliség enyhítésére el­költött Nem hiszi, hogy lenne a közgyűlés­nek egyetlen olyan tagja is, aki kifogásolna kétszár-háromszor akkora összeg elköltését a mai viszonyok közöt* A város olyan berunázásokra vegyen föl ¿ölesönt, amelyek visszatérítik a befektetett összegeket Építsen közmüveket a külváro­sokba, épitsen munkáslakásokat az olcsó külföldi módszerek szerint, de az inproduktiv kölcsönök {elvételét, véare be kell már szün­tetni. Dr. Kertész Béla szólal fel ezután. A javaslatot lelki kényszerhelyzetben szavazza meg, azzal a feltétellel, ha garanciát kap a város, hogy a miniszter megfizeti a számára felveendő összeget és annak kamatait. Nincs tudomása arról, hogy a miniszter formális megbízást adott volna a városnak a kölcsön felvételére, mert különben, kultuszminiszter­változás esetén a város nem kapja meg a pénzét soha. Olejnyik József aránytalannak tartja, hogy a város ugyanannyit költsön rálátásra, mint amennyit a munkanélküliség enyhítésére költött. Ha a közgyűlés elfogadja a javas­latot, akkor indítványozza, hogy a kisajátí­tandó és lebontandó házak anyagából mun­káslakásokat épitsen és azokat olcsó bérért adja ki munkáscsaládoknak. A lukszus-kiadá­tokat be kell szüntetni. A közgyűlés minden összeget megszavaz a produktiv beruházá­sokra. Dr. Eisner Manó kifogásolja, hogy a köz­gyűlésen nem érvényesül a takarékoskodás szelleme. Nem tudja megérteni, hogy miért van halaszthatatlan szükség a rálátásra, ami­kor a mai viszonyok között ez alkalmas nyug­talanság keltésére. Nem szenvedne sérelmet a kultura érdeke, ha ezt a munkát egy-két esztendővel elhalasztaná a város. Ha egy ke­reskedő erején felül költ, eljárás indul el­lene. A város sem költhet többet, mint ameny­nyit elbir. Nem lehet örökké Potemkin-fal­irakat építeni, produktiv munkára van szük­ség. A közgyűlés most nem is hozhat hatá­rozatot, mert az előterjesztést kellőképen nem készítették elő. Csatlakozik Pásztor indítvá­nyához azért is, mert ez után a kölcsön után njabb függőkölcsönt, amelyből a piackérdést kellene megoldani, esetleg nem is vehetne föl. Dr. Tőrök Béla szólal fél, kijelenti, hogy a miniszternek a 400.000 pengő nemcsak az auditórium építésére kell, hanem a Leszá­moló-palota átalakítására, erre pedig azért van szükség, hogy a reálgimnázium végre visszakapja régi épületét Pick Jenő elfogadja a javaslatot azzal a mó­dosítással, ha a kultuszminiszter okirattal biz­tosítja a kölcsön visszafizetését. A város hi­tele szempontjából helyteleníti, hogy a költ­ségvetésben a város vagyonát irreális össze­gekkel dokumentálták. Petrik Antal a város rég! kőlcsőneiről be­szél, »a maga és párthívei nevében« meg­szavazza a javaslatot, de kijelenti, hogy több kölcsönt nem szava* meg, amig a külváro­sokat nem rendezik'. — Revolvert — szől közbe Pick Jenő. Dr. Hunyadi-Vasi Gergely hozzájárul Pick Jenő indítványához a költségvetés és a va­gyonleltár összeállítását illetőleg. A polgármester reflektál a felszólalásokra. A kérdést életbevágóan fontosnak tartja. A rálátást elhatározta a közgyűlés, a város ki­sajátította az épületeket, ha most nem fizetne, bíróilag hajtanák végre. A kultuszminiszter 400.000 pengője csak előleg, amelyet a mi­niszter a jövő évi költségvetés egyetemi költ­ségeiből térit majd vissza. Ezenkívül a mi­niszter kötelezvényt is ad a városnak. Kéri * közgyűlést, hogy fogadja el a javaslatot Pálfy József elrendeli a névszerinti sza­vazást — Kezdjük a »Vc betűvel — kiáltja as idő előrehaladottságára való tekintettel nagyi derültséget keltve Wimmer. A közgyűlés megszavazta a javaslatot. Ünnepélyes külsőségek között megalakult a Délvidéki Aeró Klub (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton délelőtt megalakult Szegéden a Dél­vidéki Aeró Klub, amely célul tűzte ki a magyar sportrepülés fejlesztését Az alakuló közgyűlésen nagy közönség jelent meg. A Magyar Aeró Szövetség részéről dr. József Ferenc főherceg elnök jelent meg, akinek kíséretében voltak Farkas Kálmán, a szö­vetség alelnöke, Kara Jenő, a szövetség ügy­vezető alelnöke. A Légügyi Hivatal Bisits Tibor, vitéz Csicsery Gyula és Szírmay Ala­dár századossal képviseltette magát a Mű­egyetemi Sportrepülő Egyesület részéről Kal­tenbach Henrik főtitkár jelent meg. Kitűnően szolgálta a propaganda ügyét az a repülőgépraj, amely hosszú ideig keringett a város felett. Nagy Lajos köszöntötte József Ferenc fő­herceget. Dr. Aigner Károly főispán mon­dotta a megnyitó beszédet. Az egyesűlet.prog­ramjáról azt mondta, hogy azt egy mondat­ban lehet kifejezni: élni akarunkl — Ehez az élethez nekünk éppen olyan jogunk van — mondotta —, mint a többi nemzetnek és ha valaki élni akar, akkor levegőre van szüksége. Nekünk is a levegőt kell meghódítani, nehogy a nagy világver­senyben hátra maradjunk. Az élet jogát ki fogjuk verekedni és az egyesületnek ez a célja. A nagy tapssal fogadott beszéd után József Ferenc főherceg emelkedett szólásra: — Én már őt éve vagyok az Aeró Szövetség elnöke — mondotta — és ez alatt az idő alatt sok szépet és sok keserveset tapasztal­tam. Nem volt semmink, pénzünk se, csak éppen a hitünk volt meg és a bizalmunk. Ma már jobb a helyzet a vidék is kezdi meg­alakítani az aviatikai egyesületeket Ennek így is kell lenni, mert a repülés védi meg a magyar föld termését ~ . . — A »Szebb jövőt*, ami ennek a teremnek a falára van írva, nem tudom másképen el­képzelni, mint ha repülünk. De ma még nincsen repülés, ezzel ne is áltassuk magun­kat Repülés akkor lesz, ha majd az aviati­kában is ott tartunk, ahol a motorbiciklinél és az autónál. Most még le vagyunk ma­radva a nemzetek versenyében, de bátran merem állítani, hogy ez csak handicap, amit gyorsan be fogunk hozni. Dr. Kogutowitz Károly egyetemi tanár ax egyesület céljairól és az ifjúságnak a repülésre* való neveléséről beszélt — Akár békés uton, akár fegyverrel lehet elintézni Magyarország sorsát — mondotta a professzor — a magyar ifjúságnak a repülő­munkában részt kell venni. Adatokat sorolt fel a különböző országok hivatalosan beismert repülőgépállományáról. Franciaországnak 4350, az Egyesült Államok­nak 2250, Olaszországnak 1800, Angliának 1660 repülőgépe van. Bejelentette ezután, hogy az alakuló egyesületnek a szövetség jóvoltából már három sportrepűlőgépe van és ha a nagy­közönség is támogatja az aviatikát, akkor rö­videsen repülőgéptaxikat tud majd az egye* sülét beállítani, a környező városokban pe­dig repülőnapot rendeznek. Dr. Vinczy Károly felolvasta ezután a* alapszabályokat majd megejtették a választá­sokat A tisztikar a következő: Elnök dr. Aigner Károly, ügyvezető elnök dr. Kogutowitz Károly, társelnökök: dr. So­mogyi Szilveszter, dr. vitéz Shvoy Kálmán, dr. Mokcsay Zoltán, dr. Farkas Béla, dr. Feilits Berchtold, dr. Burgly Emil, dr. Balku Gyula, főtitkár dr. Bodnár Béla, titkár Hor­váth Péter, gazda Rácz Antal, könyvtárt« dr. Szécsényi Sándor, pénztáros Horváth Já­nos, ellenőr vitéz Vékes Zoltán, ügyész dr. Csermák Ernő. MagyaronzAa legjobb hlmevd órátcége BR4USWETTER JÁNOS 2 Gről Appnnyl Albert (l«kol») ucca 23. »l*m.

Next

/
Thumbnails
Contents