Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)
1930-05-18 / 111. szám
1930 mifns 13. Kevésnek tartja azt az összeget, amit a polgármester a munkanélküliség enyhítésére elköltött Nem hiszi, hogy lenne a közgyűlésnek egyetlen olyan tagja is, aki kifogásolna kétszár-háromszor akkora összeg elköltését a mai viszonyok közöt* A város olyan berunázásokra vegyen föl ¿ölesönt, amelyek visszatérítik a befektetett összegeket Építsen közmüveket a külvárosokba, épitsen munkáslakásokat az olcsó külföldi módszerek szerint, de az inproduktiv kölcsönök {elvételét, véare be kell már szüntetni. Dr. Kertész Béla szólal fel ezután. A javaslatot lelki kényszerhelyzetben szavazza meg, azzal a feltétellel, ha garanciát kap a város, hogy a miniszter megfizeti a számára felveendő összeget és annak kamatait. Nincs tudomása arról, hogy a miniszter formális megbízást adott volna a városnak a kölcsön felvételére, mert különben, kultuszminiszterváltozás esetén a város nem kapja meg a pénzét soha. Olejnyik József aránytalannak tartja, hogy a város ugyanannyit költsön rálátásra, mint amennyit a munkanélküliség enyhítésére költött. Ha a közgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor indítványozza, hogy a kisajátítandó és lebontandó házak anyagából munkáslakásokat épitsen és azokat olcsó bérért adja ki munkáscsaládoknak. A lukszus-kiadátokat be kell szüntetni. A közgyűlés minden összeget megszavaz a produktiv beruházásokra. Dr. Eisner Manó kifogásolja, hogy a közgyűlésen nem érvényesül a takarékoskodás szelleme. Nem tudja megérteni, hogy miért van halaszthatatlan szükség a rálátásra, amikor a mai viszonyok között ez alkalmas nyugtalanság keltésére. Nem szenvedne sérelmet a kultura érdeke, ha ezt a munkát egy-két esztendővel elhalasztaná a város. Ha egy kereskedő erején felül költ, eljárás indul ellene. A város sem költhet többet, mint amenynyit elbir. Nem lehet örökké Potemkin-falirakat építeni, produktiv munkára van szükség. A közgyűlés most nem is hozhat határozatot, mert az előterjesztést kellőképen nem készítették elő. Csatlakozik Pásztor indítványához azért is, mert ez után a kölcsön után njabb függőkölcsönt, amelyből a piackérdést kellene megoldani, esetleg nem is vehetne föl. Dr. Tőrök Béla szólal fél, kijelenti, hogy a miniszternek a 400.000 pengő nemcsak az auditórium építésére kell, hanem a Leszámoló-palota átalakítására, erre pedig azért van szükség, hogy a reálgimnázium végre visszakapja régi épületét Pick Jenő elfogadja a javaslatot azzal a módosítással, ha a kultuszminiszter okirattal biztosítja a kölcsön visszafizetését. A város hitele szempontjából helyteleníti, hogy a költségvetésben a város vagyonát irreális összegekkel dokumentálták. Petrik Antal a város rég! kőlcsőneiről beszél, »a maga és párthívei nevében« megszavazza a javaslatot, de kijelenti, hogy több kölcsönt nem szava* meg, amig a külvárosokat nem rendezik'. — Revolvert — szől közbe Pick Jenő. Dr. Hunyadi-Vasi Gergely hozzájárul Pick Jenő indítványához a költségvetés és a vagyonleltár összeállítását illetőleg. A polgármester reflektál a felszólalásokra. A kérdést életbevágóan fontosnak tartja. A rálátást elhatározta a közgyűlés, a város kisajátította az épületeket, ha most nem fizetne, bíróilag hajtanák végre. A kultuszminiszter 400.000 pengője csak előleg, amelyet a miniszter a jövő évi költségvetés egyetemi költségeiből térit majd vissza. Ezenkívül a miniszter kötelezvényt is ad a városnak. Kéri * közgyűlést, hogy fogadja el a javaslatot Pálfy József elrendeli a névszerinti szavazást — Kezdjük a »Vc betűvel — kiáltja as idő előrehaladottságára való tekintettel nagyi derültséget keltve Wimmer. A közgyűlés megszavazta a javaslatot. Ünnepélyes külsőségek között megalakult a Délvidéki Aeró Klub (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délelőtt megalakult Szegéden a Délvidéki Aeró Klub, amely célul tűzte ki a magyar sportrepülés fejlesztését Az alakuló közgyűlésen nagy közönség jelent meg. A Magyar Aeró Szövetség részéről dr. József Ferenc főherceg elnök jelent meg, akinek kíséretében voltak Farkas Kálmán, a szövetség alelnöke, Kara Jenő, a szövetség ügyvezető alelnöke. A Légügyi Hivatal Bisits Tibor, vitéz Csicsery Gyula és Szírmay Aladár századossal képviseltette magát a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület részéről Kaltenbach Henrik főtitkár jelent meg. Kitűnően szolgálta a propaganda ügyét az a repülőgépraj, amely hosszú ideig keringett a város felett. Nagy Lajos köszöntötte József Ferenc főherceget. Dr. Aigner Károly főispán mondotta a megnyitó beszédet. Az egyesűlet.programjáról azt mondta, hogy azt egy mondatban lehet kifejezni: élni akarunkl — Ehez az élethez nekünk éppen olyan jogunk van — mondotta —, mint a többi nemzetnek és ha valaki élni akar, akkor levegőre van szüksége. Nekünk is a levegőt kell meghódítani, nehogy a nagy világversenyben hátra maradjunk. Az élet jogát ki fogjuk verekedni és az egyesületnek ez a célja. A nagy tapssal fogadott beszéd után József Ferenc főherceg emelkedett szólásra: — Én már őt éve vagyok az Aeró Szövetség elnöke — mondotta — és ez alatt az idő alatt sok szépet és sok keserveset tapasztaltam. Nem volt semmink, pénzünk se, csak éppen a hitünk volt meg és a bizalmunk. Ma már jobb a helyzet a vidék is kezdi megalakítani az aviatikai egyesületeket Ennek így is kell lenni, mert a repülés védi meg a magyar föld termését ~ . . — A »Szebb jövőt*, ami ennek a teremnek a falára van írva, nem tudom másképen elképzelni, mint ha repülünk. De ma még nincsen repülés, ezzel ne is áltassuk magunkat Repülés akkor lesz, ha majd az aviatikában is ott tartunk, ahol a motorbiciklinél és az autónál. Most még le vagyunk maradva a nemzetek versenyében, de bátran merem állítani, hogy ez csak handicap, amit gyorsan be fogunk hozni. Dr. Kogutowitz Károly egyetemi tanár ax egyesület céljairól és az ifjúságnak a repülésre* való neveléséről beszélt — Akár békés uton, akár fegyverrel lehet elintézni Magyarország sorsát — mondotta a professzor — a magyar ifjúságnak a repülőmunkában részt kell venni. Adatokat sorolt fel a különböző országok hivatalosan beismert repülőgépállományáról. Franciaországnak 4350, az Egyesült Államoknak 2250, Olaszországnak 1800, Angliának 1660 repülőgépe van. Bejelentette ezután, hogy az alakuló egyesületnek a szövetség jóvoltából már három sportrepűlőgépe van és ha a nagyközönség is támogatja az aviatikát, akkor rövidesen repülőgéptaxikat tud majd az egye* sülét beállítani, a környező városokban pedig repülőnapot rendeznek. Dr. Vinczy Károly felolvasta ezután a* alapszabályokat majd megejtették a választásokat A tisztikar a következő: Elnök dr. Aigner Károly, ügyvezető elnök dr. Kogutowitz Károly, társelnökök: dr. Somogyi Szilveszter, dr. vitéz Shvoy Kálmán, dr. Mokcsay Zoltán, dr. Farkas Béla, dr. Feilits Berchtold, dr. Burgly Emil, dr. Balku Gyula, főtitkár dr. Bodnár Béla, titkár Horváth Péter, gazda Rácz Antal, könyvtárt« dr. Szécsényi Sándor, pénztáros Horváth János, ellenőr vitéz Vékes Zoltán, ügyész dr. Csermák Ernő. MagyaronzAa legjobb hlmevd órátcége BR4USWETTER JÁNOS 2 Gről Appnnyl Albert (l«kol») ucca 23. »l*m.