Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-18 / 111. szám

1930 május 18. OÉLM AGY AHORSZ AG A régi szegedi családok Elhatároztam ,hogy a régi szegedi családok történetéből azt, amit még tudni lehet, összei'om és közzéteszem. Hasonló munkát Magyarországon,. tudtommal még nem végzett senki. Egyes vármegyék és egyes városok nemesi családairól irtak már könyveket, de a városi polgárság múltja családtörténeti szempontból még eddig nem érdekelte a magyar történetírókat. Nem képzelem én sem, hogy az ilyen kísérlet, mint az enyém, valami nevezetes anyaggal gazdagitaná a hazai történelmet. De én ezt a sok kötetre terjedő munkát nem is a hazai történelemnek irom, hanem szülővárosom társadalmának, melynek múltja ugyancsak elhanyagolt. A felvidéki megyék számtalan apró dsentrije mit szenvedett és mit tett a magyarságért Szeged népének szenvedéseihez és áldozataihoz képest? Hányszor vált e város népe földönfutóvá a századok folyamán! De mindig visszatért ide a Tisza mellé, bármeddig kellett is várakoznia a visszatérésre, s élte a maga egyszerű életét, armálisokról, donációkról, hivatalokról nem is álmodva, — de mindenféle idegen népet, németet, rácot, stbit feltétlenül és kivétel nélkül jó magyarrá változtatva. Csak a Teremtő adott több embert a magyarságnak, mint Szeged városa. Akik az elmúlt századokat végigszenvedték és végigküzdötték, azok megérdemlik, hogy emlékezetük egybefoglalóan meg legyen örökitve valahol, — ha másutt nem, egy könyvben, még akkor is, ha már nincsenek élő maradékaik. De hogy vannak-e, vagy nincsenek, azt sohasem iehet teljes bizonyossággal tudni. Lehet, hogy a régiek ivadékai élnek, szétszóródva az országban. Lehet, hogy az ivadékok élnek, itthon a városban vagy künn a tanyákon, csak nem beszél róluk senki, — mint ahogyan hallgatunk az őseinkről. "Lehet, sőt bizonyos, hogy sok régi család elváltoztatta nevét. A régi Négyökrü familia számos tagja ma is él, de már csak az ökrös nevet viseli. De hogy hova lett a Szépenjáró, Tanácshirdetö, Gyermekszőrü, stbi sok régi hires szegedi familia, azt ma már senki sem tudja. De amit még tudni lehet, azt össze kell irni és ki kell adni, mert minden esztendővel többet és többet felejtünk és amit ma még tudunk, abból nagyon sok dolog tiz év múlva már az enyészeté. Nekem több, mint kétezer régi szegedi családról van több-kevesebb adatom, de ez az adat még nagyon bővülne, ha a régi szegedi családok értelmesebb és finomabbérzésü tagjai nagy munkámban segítségemre lennének. Mielőtt erre vonatkozó kérésemet közölném, megmondom, hogy mit értek régi szegedi család alatt? Szerintem az a régi szegedi család, amelynek legalább egy tagja már az 1879-iki árviz előtt is itt lakott a város területén. Urak és polgárok, sőt zsellérek, magyarok, németek, rácok, görögök, keresztények és zsidók — mind beletartóztak a város társadalmába, ha itt laktak és a multjukra és jelenükre vonatkozó adatok mind helyet kapnak az én gyűjteményemben. Aki tehát ugy tudja, hogy az ő családja f-már a viz előtt is itt volt«, állítsa össze a családja múltjára vonatkozó adatokat, ilyen formán: Nevem:,.. Születésem éve és napja... Me- , !yik házban születtem?... Vallásom... Mai foglalkozásom ... Az apám neve.. . Apám születési helye, éve és napja... Foglalkozása.., Az anyám neve.. . születési helye és éve... Apai nagyapám neve... szülétési helye és éve... Apai nagyanyám neve... születési helye és éve... Anyai nagyapám neve.. . születési helye és éve... Anyai nagyanyám neve.... születési helye és éve..• Mit tudok az ezeknél, még régebbi elődeimről? Mikor jött a családom Szegedre és honnan? Testvéreim neve és születési éve, és mai foglalkozásuk. Apám testvéreinek neve, születési éve és foglallalkozása.. . Gyermekeik neve. születési éve és foglalkozása. Anyám testvéreinek neve, születési éve és foglalkozása... Gyermekeik neve, születési éve és foglalkozása. Kik tartoznak még a rokonságomhoz és milyen cimen? \ Házastársam neve, születési éve. Gyermekeim neve, születési éve, foglalkozása. Vőm, menyem neve, foglalkozása. Unokáim neve, születési éve. Az elhaltak halálozási éve mindenütt megjelölendő! Van-e ingatlanom a város területén? Ha igen, hol? Elődeimnek volt-e háza vagy földje? Ha igen, hol volt? Visel t-e valaki az elődök közül közhivatalt? Az elődökre vonatkozólag milyen okirat van a család birtokában? Ne sajnálja senki ezeket az adatokat összeírni és cimemre (Dr. Szabó László, Rákóczi at 54., Budapest,) hozzám elküldeni, — lehetőleg két héten belül. Akinek kérdezni valója oan, bizalommal forduljon hozzám; biztositom, hogy 48 órán belül választ kap. Az egé?z munka, bármilyen nagy lesz Is a terjedelme, 1931 őszén megjelenik. Benne lesznek azok is, akik az efféle munkát fölényes mosolysással lekicsinylik és benne lesznek azok is, akik semmi érdemet nem szereztek arra, hogy nevüket megörökítsék. Benne lesznek nemcsak azok, akiket mint boszorkányokat megégettek, hanem azok iSj akik megégették őket Benne lesz mindenki, aki tagja vagy leszármazottja Szeged régi társadalmának. A magam példájából tudom, hogy a már elhalt elődünk' nyomait kutatva, mily érdekes, soha nem is sejtert adatokra bukkanhat az ember! Bizalommal kérem tehát Szeged régi családainak szíves érdeklődését és támogatását e sok időt és sok fáradságot követelő munka számára, abban a hitben, hogy az e-edmény meg fogja érni az időben és fáradságban hozott áldozatokat. Gondolják meg, hogy lekicsinyelni e munka miatt nem önöket fogják, hanem csak engem, — én pedig már eléggé edzett vagyok, hogy ezt is elbírjam. Dr. Szabó László. - ^ >r .. // y ozott a verseny ben: a fogak épentartásábas és szépségük megőrzésében a hűséges fogyasztók milliói által 40 esztendő óta kedvelt ¿8 keresett fogkrém SARG KALO DONT GOLDMARK Részletek Lengyel Vilma felolvasásából, amelyet a Dolgozó N6k Csoportjának centenáris emlékünnepélyén tartott Goldmark Károly 1830-ban, május 18-án született Keszthelyen Tizenkét élő testvére volt és a nagy családi áljás piellett apjának, a szegény falusi kántornak és jegyzőnek 200 forint évi jövedelemből kellett megélnie. Goldmark gverekévei, amikor a szellem első döntő impresszióit raktározza el és a lélek ezeknek az impresszióknak reliefjét kapja, mégis boldogok voltak. Tizenkét éves koráig csak játszott és járta az erdőket. Fák és kék ég, virágillat, zümmögő méhek, trillázó pacsirták, az erdők szent pompája keltették fel és fejlesztették benne az élet erényeit, a költői meglátást és megérzést Nuiiikyi tehetiige vé!eHe«S! feuk.= kant fel, Egy esküvő ebédjén az asztalon visszamaradt, félig telt borospoharakkal játszadozott Kipróbálta a poharak sokféle hangját és néhány perc múlva csinos kis dallamokat kalapált ki rajtuk. Németkereszturon egy Sopron mellett fekvő falucskában laktak ekkor a szülei, akik látva a zenei hajlam jeleit, átadták a fiúcskát egy ottani szegény muzsikusnak, aki meg is tanította hegedülni, de csak kontrázni. Ebből persze Goldmark még nem álmodhatta meg, hogy a muzsika lesz számára az a mese, amely az ifjúnak pótolni fogja az ifjúság örömeit, a férfinak a szerelmet az aggastyánnak pedig útjába szórt babérokkal nyitja meg a Pantheon kapuit i Egy szép nyári napon a fiúcska ott heverészett kedves erdejében, amikor messziről megszólalt a falusi templom harangja. Utána méltóságteljesen felbúgott az orgona hangja. A kis Goldmark. akinek füléhez akkor először julott orgonaszó, csak hallgatta-hallgatta és borzongás járta át A reázuduló hangok áhítatos árja hatalmába kerítette, ujjongás és könnyek között elkezdett futni a hang felé és akkor érezte először, hogy " * • 9 musslka örök Jegyese less« Ezzel a ¡egyességgel indult göröngyös sorsa felé. 12 éves korában kezdett Sopronban hozzáértő mestertől hegedülni tanulni. 13 éves korában már nyilvános hangversenyen játszott Ezen a hangversenyen hallott először zongorázni s a gyermek ellenállhatatlan vonzódást érzett most már a zongora iránt Egy év múlva Bécsbe került medikus bátyjához, Józsefhez, hogy Bőhmnél, az akkor hires mesternél tanuljon. A kis gyermek cselédmunkákat végzett bátyjánál és vele egy vitt éhezett Milyen veszedelem szakadt azonban Károlyra, amikor József tanulmányai során a klinikára került és a gyermekmuzsikus külön szobát volt kénytelen bérelni Az apa a hegedűóra költségeit is nagy* keservesen tudta csak fedezni, lakásra, kosztra már nem telt Az anyja hetenként egyszer küldött neki egy kis zacskó száraz rántást egy veknit és mosott ruhát De jaj volt, ha a küldemény egyszer elmaradt ha a libás ember, aki az elemózsiát a szekerén szívességből behozta, nem jött be Bécsbe, ami nyáron bizony gyakran megesett Sokat ékeseit a kis Goldmark később is. Életének ez a korszaka volt mégis a legrémesebb. És hozzá másféléves tanulás után a hegedüórákat is abba "kellett hacvnia. mert szegény apjának már erre se fu-