Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-18 / 111. szám

1930 május 18. Btíéz ar. retkóczy ¿ajo* Vitéz dr. Petkéczy Lafos rendőr tanácsost Csongrádra helyezték fi csongrádi kapitányság vezetőjévé nevezték k! (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy feltűnést keltett Szegeden egy váratlanul érkezett rendői-Hr.zti áthelyezés hire. A belügyiminiszter ugyanis vitéz dr: Petkóczy Lajos rendőrtanácsost, aki Szegeden a rendőrkapitányság kihágási bíróságának volt a vezetője, Csongrádra helyezte át és az oltani rendőrkapitányság vezetésével biztá meg. Az ismert rendőrfőtisztviselő távozása érzékenyen érinti a szegedi kapitányságot, amely vitéz dr. Petkóczy Lajosban egyik legértékesebb tagját veszti el. A tanácsost szimpatikus és előzékeny modoráért mindenütt szerették és becsülték. Mint rendőrbiró is a legteljesebb megelégedésre működött, aki a törvénykönyv merev paragrafusai között is sokszor meghallatta a humanitás hangját Vitéz dr. Petkóczy Lajos 1920-ban került a Szegedi kapitánysághoz Nagykikindáról, ahonnan a szerbek elől menekülni volt kénytelen. A kitűnően képzett rendőrtiszt tudását és képességeit hamar felismerték, gyorsan haladt a ranglétrán. Mint fogalmazó kezdte szegedi pályafutását, 1924-ben már rendőrtanácsos volt. Csongrádra most Krisztinkovics Gyula rendőrtanácsos helyébe kerül, akit Gyulára helyeztek, át Vitéz dr. Petkóczy Lajos az áthelyezésről szóló rendelkezést már megkapta. Május 20-án kell átadnia hivatalát junius 1-én pedig elfoglalja uj állomáshelyét Utódjáról, a kihágási biróság élén, még nem történt intézkedés. antik ékszerek, ezüst Sár gijak, arünij percverós zsebórák, fali zenélő ára, régiségek, gyémánt, brll Iláns ékszerek Igen olcsón kerülnek eladásra Fiicíi^r Testvérek ékszerész-mtlórá» Szeged, Kárán ucca 10. sz. Telefon ÍO—©3. 723 HegY£feire keresek antik Órákat ékszereket ezüst tálcákat. Németh Pál uriszabéságát rs^ áthelyezte Gizella lér 3. sz. alá. El'érendU klu'lelben készít angol és ftazní szítveiből öltönyöket. felöllöHel éa fazonmunhat 811 Hölgyeim I Archáinlasztók, kézápoló preparátumokból, azonkívül Sí.eplők, májfoltok, pattanások száraz arcbőr ránoopeágra hajlamos börhibáknak szavatosság melletti megszüntetésére a közismert „Modea" kozmetikus szerekből lerakatot SSÍ. "PBRFÜMERIE GEORGETTE" Elsőrangú készítményei, parfümök, kölni vizei kimért és lezárt üvegekben, zománopnderok, fog- és szájápolási cikkei ismét kaphatók. Kozmetikai tanácsoKka! diita'anuí szolgálunk forduljanak bizalommal minden ez ügyben Belvárosi Illatszertár Iieged, Kis ucca 3, céghez. 394 DÉLMAGYAHOWSZAG Mint a virágfakadás.: amellyel a tavasz ékesiti magái, oly tiszta lesz fehérneműje a RadiooióL Dörzsölés és kefe nélkül tisztul a ruha, mert egymaga mos! Élas ellenzék! faSnélaiások után megszavazta a közgyűlés a rálátás ffüggőkölcsöviét A felszólalók tiltakoztak az Inproduktlv kölcsönök felvétele ellea T (A Délmagyarország munkatársától.') Dr. Pálfy József tizenkettő után néhány perccel nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést amelynek napirendjén a 160.000 dolláros és a 100.000 pengős függőkólcsön felvétele szerepelt. A kisgyűlés előterjesztését Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismertette. Amikor arról beszélt hogy a rálátás kedvéért ki kell sajátítani 90 000 pengőért két Petőfi Sándor-sugáruti házat, a baloldalon nagy zaj támadt — Ez a legsürgősebb, erre kell a pénz! — kiáltották gúnyosan az előadó felé, aki arra hivatkozott hogy ezt a kisajátítást a közgyűlés már jogerősen elhatározta. Felhatalmazást kért Rack Lipót még további 520.000 pengő függőkőlcsőn felvételére, amiből az iparostanonciskola belső berendezésére, a felsőközponti gazdasági iskolára és a földhaszonbéreknél előállott hiány fedezésére. Pásztor József szólal fel elsőnek. A javaslatot nem fogadja el. Szavazza meg a közgyűlés a szükségmunkára elköltött 100.000, a fogadalmi Templom-tér kövezésére szükséges 275.000 pengőt de ne szavazza meg a 400.000 pengőt a kultuszminiszternek adandó kölcsön cimén és ne szavazza meg a rálátásra kért 90.000 pengőt. így csak 80 ezer dollár felvételére lesz szükség. Kifogásolja a kölcsön letárgyalásának formaságait és ezek a formaságok a jelen esetben nagyon közelről érintik a lényeget. Felvilágosítást kér, hogy a polgármester miért kért csak két pénzintézettől ajánlatot, miért nem kértek több nagyobb pénzintézettől is ajánlatot így esetleg kedvezőbb feltételeket kaphatott volna a város. A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank, a Hitelbank, a Hazai Takarékpénztár, a Leszámitoló Bank és a Moktár mind alkalmas lett volna arra, hogy ajánlattételre szólítsa fel a város. Mi az oka annak, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a város felhívására nem is reagált, viszont az Angol—Magyar Bank, amelytől ajánlatot sem kért a város, hirtelen megjelent ajáplgtával a színen? Tiltakozik ez ellen a pénzügyi gazdálkodás ellen. Ha az előadó nem tudna megnyugtató felvilágosítást adni, akkor azt indítványozza, hogy a közgyűlés az egész kölcsön javaslat fölött térjen napirendre. A város közeledik az eladósodásnak ahhoz a mértékéhez, amely a háború előtt megvolt, de a kamatteher most kétszeres! A kamatteher és a tisztviselők fizetése fölemészti a város jövedelmének S0 százalékát. Produktív befektetésre nem jut pénz. A városi költségvetés ma már semmi más, mint a kultuszminisztérium fiókköltségvetése. Tiltakozik a városszépítés mai rendszere és aránya ellen. Ez a rendszer a város egyetlen részével törődik. A Mars-tér kikövezését« nem jut pénz ugyanakkor, amikor rálátásra van. (Helyeslés.) Minden anyagi erőnket esztétikai szempontok kielégítésére vesszük igénybe, de nem tudunk piacteret, vagy vásárcsarnokot építeni. Nézze meg a hatóság a külvárosrészeket, vizsgálja meg ott a közegészségi viszonyokat a vízellátást (Helyeslés.), nézze meg a nedves lakásokat, gondoljon a kövezés és csatornázás hiányára. Minderre nincs pénze a városnak, pedig ezeknek a problémáknak sürgős rendezése lenne az elsőrendű városépítési feladat. A város nyolcvanezer pengős kölcsönt adott a Társadalombiztositónak, amikor az építkezni akart A »gazdag« város adott kölcsönt a »szegény« Társadalombiztositónak. Most ugyanez történik. A város ad kölcsön a kultuszminiszternek, aki, ugy látszik, nem tud az állami költségvetés keretében elég pénzt szerezni tervei megvalósításához. A város nem nyújthat kölcsönöket állami hatóságoknak. Végül pedig felvilágosítást kér arra nézve is, van-e a hatóság kezei között a í00 ezer pengőről jogilag megnyugtató biztosifék? ^ Wimmer Fülöp szólal fel, a kisgyűlés indítványát kénytelen elfogadni, bár Pásztor felszólalásának sok részletével egyetért. Tiltakozik az ellen, hogy a város költségvetést hiányait kölcsönből fedezze. A kölcsönt azért kell mégis megszavazni, mert a pénz korín ányhatóságilag jóváhagyott közgyűlési határozatok végrehajtására kell. A miniszter számára felveendő 100.000 pengős kölcsön a várost egyetlen fillérrel sem terheli meg. Somogyi Szilveszter Wimmer beszéde közben érkezik a közgyűlési terembe és egyenesen a »vitatkozó-székbe« ül. Wimmer ezután arról beszél, hogy miért nem kért ajánlatot a város más pénzintézetektől és miért tett ajánlatot p. fel sem hívott Angol—Magyar Eank Megtudta a város szándékát és ónként tette meg — élelmességből — kedvezőbb ajánlatát. Lájer Dezső szólal fel ezután. Szjvessynelí a kisgyülésen tett kijelentése ragadta meg leginkább a figyelmét. Ha a város folytatja mostani pénzügyi politikáját, félő, hogy ko moly bajok állanak elő. A város kamatterhei növekednek, jövedelme állandóan csökken* már maholnap a kölcsöntőkék törlesztésére sem jut pénz, csak a kamatokat fiz theli a város, Függőkölcsőnökre szükség van, de a függőköb csönöket egészen más célra kellene felvennié a városnak. A város fordított sorrendben ruházott be, nem a szociális és közérdekű igények kielégítésén kezdte, hanem kulturális célokra költött Ez ellen a munkásságnak nincs kifogása, de el kell ismerni, hogy első1 sorban mégis csak a kenyerei kell biztosítani