Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-16 / 109. szám

2 1930 május 16. «zik, mintha a kormány szépíteni akarni a tény­leges helyzetei. Ilyen ellenfelekkel szembenállva Bem szégyen bevallani, hogy ermek a törvényj-.vas­lalnak súlyosan hú'rányos részei is varrnak. Györki Imre azzal kezdi beszédét, hogy Szi­lágyi Laios ellentmondásba keveredett, amikor a benyújtott határozati javaslatokat nem fogadta el. Pészletesen beszélt Magyarország külpolitikai hely­zetéről. Azt a kijelentést teszi hogy Magyar­ország az egész demokratikus világ megvetésével «njtoU Olaszországgal feóíött bará/sági szerződést. A későbbi diplomáciai tárgyalásokon felül fog ke­rekedni az az álláspont, hogy ha egy országnak van pénze komphajókra, belügyi vigadóra, ha nyo­morúságos újságokat milliókkal tud támogatni, akkor jut pénz a súlyos terhek fizetésére is. A magyar adófizetőknek tulajdouképen hálásaknak kell lenniök a nagyhatalmakkal szemben, hogy ezek leszállították az optlnsok túlzó igényeit. Bethlen lakllkai ügyességeit csak tthon tá/jub, ahol szuronyokra láma^zkodhatík, de sehol nem láttuk, amikor Tituiesru'al és Ber.essel állott szem­ben. A miniszlerrlnök ur miért csak akkor helyez­kedik ti magántulajdon elvi álláspontjára, amikor B saját érdekeiről és a i optánsok érdekeiről van szó? Milyen katasztrófa származott volna az or szagra abból, ha Bethlen István, vagy kebelbarátja. Teleki Pál gróf ottmaradt violna Erdélyben és ott képviselte volna a magyar érdekeket? Hogy a románok örülnek-e ennek, nem tudom, de hogy a magyar nép tömege örült volna, az kétségtelen. Amikor arról volt szó, hogy gróf Bánffy Miklós­nak meg kell védenie birtokait, zokszó nélkül itthagyott minket és átment Romániába. Elisme­rem, hogy magyar érdeket képvisel, de azt aka­rom, hogy a többi optáns is ott védje az ország érdekeit Sokkal szive»ebben látnám, ha Bci'h'.en István a bukaresti parlamentben véde/ié a magyar érdekeket. (Zaj a Ház minden oldalán.) A zálogjog továbbra is fennmarad, mint eddig és a 25Ö." pa­ragrafusnak a jövőben nincs semmiféle jelentősége. Ezután igy folytatja: Minek is felvetni az ösz­szeférhetetlenségi kérdést és az összeférhetetlen­ség revízióját, amikor á miniszterelnök az egyez­ménnyel kapcsolatban maga mutat rá arra, bogy Itt nincs morális összeférhetetlenség. Puky Endre elnök erre a kijelentésre megvonja a szót Györki Imrétől. Ezzel az aktussal ért véget negyedháromkor az ütés. Orstea Mária megfialt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből 1 mérgezés tünetei között szállították a kórházba. jeWmtik: Orska Mária, a. híres drámai színésznő, csütörtökön éjfél féltizcnkettfikor meghalt. Mint ismeretes Orska Máriát szerdán ájultan ta­lálták lakásán, honnan s művésznőt súlyos veronál­Orska Mária a harminchat órája tarló ájulásából nem tért magához és csütörtökön éjjel a tragikus sorsú művésznő kiszenvedett Felmentenék a füszerkereskedőt, akit volt vadházastársa azzal vádolt, hogy felgyújtotta saját házát (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Ilábermann-tanácsa ér­dekes ügyet tárgyalt csütörtökön. Egy eszten­dővel ezelőtt kigyulladt Lakatos Géza nagy­bánhegyesi füszerkereskedő háza és porrá égett. Lakatos és vadházastársa, Drágán Ág­nes a tüz kitörésekor, este féltiz óra táján, moziban voltak. A lakásban a cselédlányon kivül Drágán Ágnes két gyermeke és Lakatos Gézának Drágán Ágnestől származó kisfia tar­tózkodtak. A gyermekeket csak nagy üggyel­bajjal lehetett az égő házból kimenteni. A tüz után a csendőrség vizsgálatot indított de nem sikerült megállapítani, hogy a padláson ke­letkezett tüzet mi okozta. A biztosító társaság ezután kifizette a bárt. Lakatos Géza a tüz után még hat hónapig együtt élt Drágán Ágnessel. Hat hónap múlva összevesztek és szétköltőztek. Pár nap múlva a csendőrség a hat hónappal ezelőtti tüz ügyében uj nyomozást kezdett. Lakatos Gézát, mint gyanúsítottat hallgatták ki. Rövidesen tanuk is akadtak arra, hogy a házat Lakatos Géza gyújtotta fel. A tanuk: Drágán Ágnes, anyja és atyja voltak, akik azzal vádolták a fűszerest, hogy ő gyújtotta fel a gyermekek feje fölött a házal csak azért, hogy a bizto­sítási összeget megkaphassa. A tanúvallomások alapján Lakatos Géz3 ellen gyújtogatás és biztosítási csalás miatt indult nieg az eljárás. A csütörtöki tárgyalá­son Lakatos Géza tagadta, hogy ő gyújtotta volna fel a házat. A feljelentést ellene Drágán Ágnes bosszúból tette meg. Amióta különvál­tak, közte és a Drágán család között állandó az ellenségeskedés. Elmondta, hogy a tüz ki­törésekor moziban volt Drágán Ágnessel együtt 8 órakor mentek a moziba, a tüz pe­dig féltiz órakor kezdődött, ugy, hogy seta­mikép sem lehetett ő a gyújtogató. A bíróság ezután kihallgatta Drágán Ág­nest, aki tiltakozott az ellen, hogy ő tett volna följelentést a fűszeres ellen. Határozottan-tud­ja azonban, hogy a házat Lakatos gyújtotta fel. Régóta emlegette, hogy fel fogja gyújtani a házat, hogy a biztosítási összeget meg­kapja: Azon az estén utazásból betegén ér­kezett haza. Feltűnt neki, hogy Lakatos erő­vel elvitte a moziba. Most már tudja, hogy azért vitte el Lakatos, nehogy a tűznél valami baja történjék. Lakatos Drágán Ágnes vallomására megje­gyezte, hogy ha már erről van szó, inkább a gyermekéi vitte volna el, mini öt. Az idős Drágán házaspár is terhelően vallott Lakatos ellen. Az asszony elmondta, hogy amikor a tüz után felkereste Lakatost, az bal kezével a jobbat veregette és azt hajtogatta: — Áldott az a kéz, amelyik ezt a tüzet okozta... A bíróság Lakatos Gézát az ellene emelt vád alól felmentette. A törvényszék megálla­pítása szerint semmiféle tárgyi bizonyíték nem merült fel Lakatos bűnössége mellett. Drágán Ágnes és családja vallomására, még ha szolgáltattak is volna bizonyítékot La­katos ellen, nem lehet it él étet hozni, mert haragos viszonyban vannak a fűszeressel. Az Ítélet jogerős. Hozzászólások nélkül fogadta el a közigazgatási bizottság a hivatalok Jelentéseit (A Délmagyarország munkatársától.) A közigazgatási bizottság csütörtökön délután tartotta meg májusi ülését dr. Somogyi Szil­veszter polgármester elnökletével. A polgár­mester, a főjegyző és az árvaszéki elnök je­lentése után a főorvosi jelentés következett. A jelentés szerint a raqályo» megbeleaedések száma csökkent, csak a difteritiszes megbe­tegedéseké nem .Feltűnően sok volt az öngyil­kosság. A születések száma 296, a halálozá­soké 215 volt, a szaporodás tehát 81. Dr. Buócz Béla rendőrfőkapttányhelyettes a rendőrség Jelentéséi terjesztette elő. A jelentés érdekesebb adatai: Az áprilisban tartott gépjármüvizsgálatok eredménveképen 2 személj'-, 1 tehergépko­csira és 6 motorkerékpárra adtak ki forgalmi engedélyt. A forgalomból kivontak 7 személy-, 5 tehergépkocsit, 1 autóbuszt és 1 motorkerék­párt. Tulajdonosváltozás 28, kerületváltozás 13 történt. A bérautók jelenlegi száma Sze­geden 80, az autóbuszoké 18. Gépjárműve­zetői vizsgálatra 60-an jelentkeztek, akik kő­iül egyet utasítottak ismétlői vizsgára. A kö­zönség rendelkezésére 53 egyfogatú és 14 két­fogatú bérkocsi áll. Az uccai forgalom és uccai árusok ellenőrzése az őrszemélyzet ut­ján az elmúlt hónapban is rendszeresen meg­történt. Közlekedési baleset 23 fordult elő, amelyek közül 1 súlyosabb, 11 könnyebb sé­rüléssel végződött, 11 pedig sérülés nélküli baleset volt. Táncmulatságokra, hangverse­nyekre és egyéb nyilvános szórakozásokra 76 engedélyt adtak ki. Zárórameghosszabbi­tást 61 esetben engedélyeztek. A kapitányság bejelentő hivatalánál 2996 belföldi és 438 kül­földi jelentette he magát. Viszont eltávozását 3117 és 520 külföldi jelentette. — A közbiztonsági állapot áprilisban is kielégítő volt — folytatja a jelentés. Na­gyobb bűncselekmény nem fordult elő. Elő­fordult 248 bűncselekmény, amelyek közül a nyomozás eredményes voít 142 esetben, ered­ménytelen 33 esetben és még folyamatban van 73 esetben. Az ember élete és testi épsége ellen 15 bűncselekmény irányult, azonban ha­lálos kimenetelű egy sem volt A vagyon elleni bűncselekmények száma 219, amelyek közül lopás 147 volt. öngyilkosság 16, eltűnés 16, baleset 109 fordult' elő, azonban halálos kimenetelű egy sem volt. Az előfordult bűn­cselekményekkel kapcsolatban a bejelentett kár összege 19.850 pengő 50 fillér, amelynek nagy része a nyomozás során megtérült. Kom­munista irányú mozgalom a röpcédulák ter­jesztésén kivül nem fordult elő, úgyszintén sztrájk sem volt Bejelentettek 29 gyűlést, amelyek közül kettőt különböző közbizton­eági és kőzrendészeti szempontból nem en­gedélyeztek. A bejelentett gyűlések közül ötöt nem tartottak meg. Politikai jellegű gyűlés kettő volt. Dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató a pénz­ügyigazgatóság működéséről számolt be. 'A' jelentés szerint az állami adóhivatalban kezelt adóknál a hátralék 2,577.000 pengőre emelkedett, a befizetés pedig 45.000 pengő visszaesést mutat a mult én májusával szemben. Dr. Zobag Ferenc ügyészségi elnök a* ügyészség, dr. Eördőgh Lajos a tanfelügyelő­ség, Oravetz Győző műszaki főtanácsos az államépitészeti hivatal működéséről számolt be, majd a polgármester kérdésére elmon­dotta, hogy a kereskedelmi miniszter elren­delte 8 kilométeres útszakasz terveinek el­készítését, mivel azonban a költség sok lesz, valószínűleg csak hat kilométert építhetnek ki. A költséget fokozza a kisvasút szállítási tarifájának magassága és az átrakási költsé­gek. Ha ez a hat kilométer kiépül, akkon marad még kiépítetlen hét kilométer. Klekner Géza állategészségügyi felügyelő lerjesztette végül elő jelentését. A jelentési szerint 13 ebmarás fordult elő, a vágóhídon 5162 állatot vágtak le. Bacon céliára 1300 sertést vágtak le. A jelentéseket a "közigazgatási bizottság egyetlen hozzászólás nélkül vette tudomásul1. Egy szegedi diáklány győzelme a tehetségversenyen Budapest, május 15. A kereskedelmi iskolai ta­nulók lehetségversenyének eredményeit csütörtö­kön délután hirdették ki az Országos Kereske­delmi és Iparszövetségben. A versenyen a fővárosi és a vidéki iskolák növendékei közül 91 vett részt Az első dijat néme'böl Klrchleehner Margit (Sza­ged) nyerte. Orák,ékszerek 6 havi részletre Dlpakka evőszerek 12 99 99 371 I • A#h K*l"»«y 1.T.4 7. Nagy ,j»TitAqíüMy t T«rt I Q»I1 arany, nzilat, régi pénz bevált&n. A.B.O. btmzené*. '

Next

/
Thumbnails
Contents