Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-16 / 109. szám

1930 május 16. DÉLMAtVr^ORSZAr, 3 Fontos kereskedői és ipar! kérdések a vasárnapi Rassay~beszámoló programján '(A Délmagyarország munkatársától.) Rassay Károly, a szabadelvű ellenzék vezérének a május 18-án, vasárnap megtartandó beszá­molója messze kiemelkedik a szokásos kép­viselői beszámolók közül. Az ellenzék vezére és a kíséretében Szegedre érkező ellenzéki vezérférfiak felszólalásaikban nem csupán az általános politikai helyzet ismertetésével kí­vánnak foglalkozni, hanem a szegedi beszá­moló alkalom lesz arra is, hogy részletesen vázolják megbénult gazdasági életünk képét, megismertessék a gazdasági bajok rugóit és megtárgyalják a kereskedelem és ipar összes sérelmeit. A beszámoló alkalmat fog adni Rassay Károlynak arra is, hogy a hágai és párisi egyezményekre rávilágítson és meg­szabhassa azokat a célokat, amelyekre egye­dül szabad a felveendő nagy állami kölcsönt fordítani, " Sándor Pál, a kereskedőtársadalom egyik vezére minden bizonnyal a kereskedők pa­naszait fogja szóvá tenni és hangot fog adni a kereskedelem jogos kívánságainak, vonat­kozzanak ezek akár az elviselhetetlen köz­terhek enyhítésére, az illegitim szövetkeze­tek versenyére, akár pedig a forgalmat bénító korlátozások megszűntetésére. Az iparostár­sadalom panaszaival Kun Béla, Hódmezővá­sárhely követe fog foglalkozni. Az iparos­társadalom a közel egy évtized óta ismét­lődő kormányigéretekben ma már nem nyug­szik meg és a parlamenti ellenzék vezetőitől várja, hogy elviselhetetlen helyzetében vitális érdekeinek szószólói lesznek. Nagy érdeklő­déssel várják az egész politikai életben gróf Sigray, Hegymegi-Kiss Pál, Baracs Marcel és a többiek felszólalásait is. Mire költi a város a 160,000 dolláros és a 100,000 pengős filggőkőlcsőnl Htteltallépések, kisa|átiídsok, rálátás, kultuszminisztert kölcsön, Templom-tér! kö­vezés, szükségmunka — „") foggökölcsön felvételért! szö sem lehet többé" — mondotta a kisgyűlés ülésén dr, Szivessy Lehel f'Á Délmagyarország munkatársától.) A kisgyűlés csütörtökön délben készítette elő a szombatra összehívott rendkivülí közgyűlés mindössze két pontból álló napirendjét: a város 160.000 dolláros és külön százezerpen­gős függőkólcsönére beérkezett ajánlatokat A pénzügyi bizottság, mint ismeretes, az Angol­Magyar Bank ajánlatának elfogadására tett javaslatot Mivel a pénzügyi bizottság zárt ajtók mögött ülésezett és az ajánlatok részle­teiről nem tájékoztatták a nyilvánosságot csak a kisgyülésen vájtak .ismeretesekké az érdekes részletek. Az előterjesztéseket Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismertette. Elmondotta, hogy a száz­hatvanezerdolláros kölcsön különböző kiadá­sokfedezéséreszükséges. Ebből az összegből kí­vánja fedezni a város az iparostanonciskola építésénél előállott 26.000 pengős hiteltullé­pést, a királyhalmi templom építésénél mu­tatkozó 15.000 pengős, hiteltullépést (a temp­lom ezenkívül százezer pengőjébe került a városnak), a Petőfi Sándor-sugárut 28. és 30. számú házainak kisajátítási költségeit — eze­ket az épületeket a város a Klebelsberg-féle rálátás megteremtése céljából vásárolja meg 91.000 pengőért —, a fogadalmi templom előtti térrész kövezési és aszfaltozási munkálaati­nak 275.000 pengős költségét, a szükségman­kálatokra elköltött 125.000 pengőből 100.000 pengőt mert a többit a különböző városi üzemek költségvetésének keretében számol­ják el és ebből a 160.000 dolláros kölcsön­ből ad kölcsön a város a kultuszminiszter­nek M0.000 pengőt, hogy belőle átalakíttassa a Leszámoló-palotát és megépíttesse a hozzá­tervezett auditóriumot. Ennek a négyszázezer­pengős kölcsönrésznek a kamatait a kultusz­miniszter fizeti. Külön százezerpengős függőkölcsőnt kíván felvenni a város a belvárosi leányiskola épí­téséhez még szükséges összeg fedezetére. A két fuggőkölcsönre — mint megírtuk — a város két-két ajánlatot kapott Az egyik ajánlatot a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tette, a másikat az Angol-Magyar Bank. A pénzügyi bizottság az utóbbit találta kedve­zőbbnek. A kedvezőbb ajánlat szerint a vá­ros ugy a száhatvanezerdolláros, mint a százezerpengös függőkölcsönt egy esztendőre kapná, félévenkint megújítandó váltókra. A dollárkői csőnért a bank éri nyolc, a százezer­pengős kölcsönért nyolc és félszázalékot szá­mit Ezzel szemben a Csongrádi Takarék­pénztár kilenc, illetve kilenc és félszázalck kamatot kíván és háromhónaponkint meg­újítandó váltókat. A Csongrádi Takarékpénz­tárnak ezenkívül egy technikai föltétele is van, még pedig az, hogy a közgyűlés határo­zatához a városnak a közgyűlés napjától szá­mított tizenhat napon belül meg kell szerez­nie a kormányhatósági jóváhagyást, mert a bank tovább nem tartja ajánlatát. Mivel a közgyűlési határozatok' felebbezési határideje tizenöt nap, ez a feltétel szinte kivihetetlen. Rack Lipót ezután szintén az Angol-Magyar Bank ajánlatának elfogadását javasolta. A javaslathoz elsőnek Wimmer Fülöp szó­lalt fel és kifogásolta, hogy a város külföldi valutában kívánja felvenni a kölcsönt inert tudomása szerint az ilyen kölcsönökhöz a kor­mányhatósági hozzájárulás sokkal nehezeb­ben szerezhető meg. A polgármester azzal nyugtatta meg a fel­szólalót, hogy maga a belügyminiszter eszkö­zölt ki legutóbb a városnak svájci frank­kölcsönt tehát az aggodalom alaptalan. Dr. Szivessy Lehel a függőkölcsönők elsza­porodásának esetleges kellemetlen következ­ményeire hívta fel a város hatóságának figyel­mét Kívánatosnak tartja, hogy a város minél előbb konvertálja a meglévő függőkőlcső­nöket. , — Minthogy, adott helyzettel állunk' szem­ben — mondotta beszédében —, kénytelen vagyok a polgármester ur előterjesztését el­fogadni és a javaslatát megszavazni. Tiltakozó szavamat azonban felemelem a függőkölcsö­nők állandó felvétele ellen. Féltem a város hitelképességét Függőkölcsönökkel való állan­dó gazdálkodás luxusát senki sem engedheti meg magának. Nem produktív célokat szol­gál a mostani függőkölcsőn sem. — A városnak 1913-ban összadóssága 19 millió aranykorona volt, 1922 óta ugy eladó­sodtunk, hogy a most felveendő függőkölcsön­nel együtt 21 és félmillió pengő adósságunk lesz. De békében csak átlag 5 és félszázalékot fizettünk, míg most átlag 10 százalékba kerül a tartozásunk. Ez egy évben cirka 2,100.000 pengő lesz. Ha ezzel szembe állítom, hogy a bér­földekből tényleg cirka 1,400.000 pengő, a bérházakból cirka 380.000 pengő folyt be, ak­kor majdnem 300.000 pengővel fizetünk több kamatot, mint amennyi fundált vagyonunk bevétele. Én tehát függőkőlcsön megszavazása ellen volnék jövőben kénytelen szavazni, ha csak nem produktív, haszonhajtó beruhá­zásra kér a polgármester ur felhatalmazást. — Az eljárás módját is helytelenítenem kelL Ugy nem lehet kölcsönt felvenni, hogy egyes intézeteket priviligizálunk. De azért most már nem tudom ajánlani, hogy az An­gol-Magyar Bank ajánlatát mellőzzük. Lénye­gében kedvező ajánlatról van szó. De ha köl­csönfelvételről van szó, akkor itt van meg a , mm. - . m\v, lELIDA SHAM POOi a haj természetes hu llámait megőrzi, \ az oniolálást tartósabbá teszi. többi nagy országos intézet is. Jövőben fel­tétlenül szükséges, hogy ha a konverzió ideje elérkezik', a kölcsönök felvételét illetékes he­lyeken a polgármester előkészítse és letár-' gvalja. Uj függőkölcsőn felvételéről azonban szó sem lehet többé. A polgármester válaszában elmondotta, hogy már régebben megindultak a tárgyalások a ré­gebben fölvett külföldi kölcsönök konvertá­lása érdekében. Legutóbb a városok kongresz­szusa kereste meg ebben az ügyben a kor­mányt Elismeri, hogy a legnagyobb takaré­kossággal kell eljárni, mert különben a várost komoly pénzügyi nehézségek fenyegethetik. Dr. Kovács József felszólalásában a Csong­rádi-sugárut kikövezését sürgette, A kisgyűlés ezután ugy határozott hogy aj Angol-Magyar Bank' ajánlatának elfogadását javasolja a közgyűlésnek". Szombaton tartják meg a Délvidéki fleró Klub alakuló közgyűlését (A Délmagyarország munkatársától.) Sznm> baton délelőtt 11 órakor tartja alakuló köz­gyűlését az ipartestületi székház dísztermé­ben, dr. Aigner Károly főispán elnöklete alatt. a Délvidéki Aeró Klub. Az alakuló közgyű­lésen megjelennek' József Ferenc főherceg, a Magyar Aeró Szövetség elnöke, a szövetség kiküldöttei, valamint a délvidék vármegyéinek és nagyobb városainak reprezentánsai is. A főherceg a délelőtti gyorssal érkezik Szegedre. Vonata élé tisztelgő repülőraj repül Szaty­ra azig. Az alakuló közgyűlés tárgysorozata: 1. Aig­ner Károly főispán elnöki megnyitója, 2. Jó­zsef Ferenc főherceg beszéde," 3. dr. Koguto= witz Károly beszámolója az előkészítő bizott­ság működéséről, 4. dr. Vinczy Károly az alapszabályokat ismerteti, 5. választások. A közgyűlés alatt propaganda bemutató raj­repülések lesznek a város fölött az egyesület; saját »Hungária» tipusu repülőgépeivel, ame­lyek nemrégen kerültek ki a Weiss Manfréd­gyárból. n A megalakulás után a Délvidéki Aeró Klub megkezdi működését. Célja, hogy az aviatika elméleti és gyakorlati müvelése által az avia­tikát mindenki számára hozzáférhetővé te« gye. Már ma délben a sportrepülőknek három' gépből álló raja röpcédulákat szór és fel­kéri Szeged közönségét a klubba való be­lépésre. Junlus 2-án tárgyalja a szegedi törvényszékFeuerLajosbünügyét 0 bíróság Szentesre száll ki, ahol a városháza közgyűlési teremben tartja meg a monstre-pttr tárgyalását (A Délmagyarország munkatársától) Tdbb mint félesztendeig tartó munkát adott a szegedi ügyészségnek és törvényszéknek az ismere­tes Feuer-ügy előkészitése. A munka most elké. szült és az ügy iratait a törvényszék Gömőry­tanácsának osztották ki GAmöry tanácselnök a fő­tárgyalást június 2-ára tűzte ki. Az előreláthatólag 8—10 napig tartó tárgyalást nem az eredeti ter­veknek megfelelően, Szegeden, hanem Szrntfsea tar'jáfe meg. Ez az intézkedés azért tőrtént, mert az ügyben h&romszáinál több sértettel kell a bí­róságnak kihallgatnia. A károsultak és a tanuk' nagy számára való tekintettel, a bíróság intézke­dett, hogy megfelelő nagyságú terem álljon ren­delkezésre. A választás a szeutesi városháza kö*« gyűlési termére esett ' "

Next

/
Thumbnails
Contents