Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-16 / 109. szám

SBEGED. Slcrkcsrfftíéq: Somogy! ucce 12. L em. Telefon: 13-33. « Kiadóhivatal, tölc»önkHnyvJAr «• Jegyiroda : Aradi веса S. Telefon: ЗОв. < Nyomda : t-öw t lpól ucca 19. Telefon t 16-34. TAvIrntl é» levélcím: DélmagyaroncAg Szeged. Péniek, 1930 május 16 Ara 16 fillér VI. évfolyam, !09. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-ZO Vidéken és Budapesten 3-60, kUltatdOa 6-40 pengő. - Egye» tzém Ara hétköz. nap 16, vasár- és tlnnepnap Z4 tlll. HIT" detések felvé«ele tarffa szerint. Megje­lenik hétfő kivételével naponta reggel Lesz kölcsön, vagy nem lesz kölcsön? Igazán szeretnénk már azt az embert látni, S tárgyaláson résztvett delegátusokat és a becikkelyezést javaslat előadóját sem véve ki, ski százszázalékos bizonysággal meg tudná mondani, hogy mi van a hágai egyezményben és a párisi megállapodásokban. A becikkelye­zés fölött megindult parlamenti vitának első napja ugyanis azt a tanulságot szolgáltatta, hogy az előadó is — utólagos beismerése szerint, — egyes pontokat helytelenül értel­mezett A különböző kasszák és kontrakasszák, fizetési kötelezettségek és nem fizetési nyilat­kozatok, szöveg nélküli magyarázatok és ma­gyarázat nélküli £Zőt>eg-idézetek oly sikeresen összebonyolították a lefolyt diplomáciai háború Egyes fázisait, hogy annyira nem lehet eliga­zodni bennük, mint tízegynéhány esztendő Előtt a valóságos háború Höfer-jelentéseiben. Ezekről mondta a mostanában elhunyt Stern­berg Adalbert báró az osztrák képviselőház­nak egyik ülésén, hogy Hőfer tábornok délután Bt óra tájban meg szokott jelenni a hadügy­minisztéium előcsarnokában, elolvassa az az­napi jelentést és tqpreng rajta, hogy mit Is jelentett ő tulajdonképpen a monarchia népéi­nek és néptörzseinek. De alighogy bejefeződőtt odakint a keleti jóvátételek és ezeken belül a? optánsügy vi­tája, ugyanolyan kavarodás kezdődik a sokat emlegetett külföldi kölcsön felvétele körül. Hágától kezdve egészen mostanáig állandóan azt hallottuk, hogy a megegyezésben hoztunk ugyan áldozatokat, 8e ezeknek az áldozatoknak van egy nagy ellenértékük: végleg likvidál­tuk a háborút' és Magyarország visszanyerte pénzügyi szuverénitását. Többé semmi aka­dálya sincs, egy nagy külföldi kölcsön felvé­telének, amelyre a kormánynak szüksége van közgazdasági programjának végrehajtásához és a megdermedt magyar közgazdasági élet vér­keringésének biztosításához. Félhivatalos nyi­latkozatokat hallottunk, hogy a megegyezés létrejöttének esetére a kormány az érdekelt hatalmak kormányai récéről biztató nyilatko­zatokat kapott, hogy támogatni fognak ben­nünket a kölcsön felvételében, sőt pénzügyi szaklapokban még szoknak a budapesti nagy­bankoknak képviselői is, akik bizonyára nem a kormány tudta nélkül tárgyalásokat foly­tattak a londoni Rothschild csoporttal, arról számoltak be, hogy a, kölcsön folyósításának nem lesz akadálya. Mindezek után összeül a képviselőház pénz­ügyi bizottsága, ahol az előadó felhatalmazást kér a kormány számára egy ötszáz millió pengős külföldi kölcsön felvételéhez, de egy­Den bejelenti, hogy a jelen időpont nem al­kalmas egy hosszabb lejáratú törlesztéses köl­csön felvételéhez, tehát a kormány átmeneti hitelműveletek utján csupán körülbelül husz millió dollár rövidlejáratú kölcsönt kiván igénybevenni. Megint csak félhivatalosan azt halljuk, hogy ennek a fordulatnak az van a hétterében, hogy a Young-egyezmény alapján Németországnak adandó kö'.;cjn megelőzi a miénket és a magyar kölcsön kibocsájtására legfeljebb ősszel kar ülhet sor. Aki tudja, hogy a nagy nemzetközi pénz­piacok milyen szoros politikai összeköttetés­ben állanak saját kormányaikkal, az előtt egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy az időpont nem véletlenül vált alkalmatlanná a hosszúlejáratú kölcsön felvételére. Ilyen tár­gyalásoknál, mikor a kölcsön kibócsájtását vál­laló nagybankok opciót adnak és kapnak, ki szokták kötni, hogy ajánlatuk a politikai vi­szonyoktól feltételezetten történik. Ha akár a Pothschild-csoport, akár valamely más pénz­csoport az előzetesen tájékozódó magyar bank­embereknek kedvező ígéretet tett és ma nem állja a kölcsön emisszióját, akkor nem történ­beíett más, minthogy az illető pénzcsoportot egyszerűen lefújták. Bármilyen ugyanis a hely­zet, olyan bolond pénzember nincs, aki pénzét kormányának tanácsa ellenére hajlandó volna valamely idegen kölcsönbe fektetni. Pedig mi türés-tagadás benne, ezt a kül­földi kölcsönt nagyon jól fel tudtuk volna használni. Akár barátja valaki az adósságcsi­nálásnak, akár nem, azt el kell ismerni, hogy vannak idők és helyzetek, amelyek az álla­mokra nézve is parancsoló szükség gyanánt irják elő, hogy a pangó gazdasági élet meg­segítése, a munkanélküliig megszüntetése és a szociális béke biztosifása érdekében idegen pénzt vegyenek kölcsön formájában igénybe. Ha egyebet nem nézünk, csak a pénzügyminisz­ter felsorolását, szinte gyönyörködünk benne, hogy mi mindenre lehetne e reménybeli öt­száz milliócskát felhasználni. Az államvasutak sínjeinek kicserélése, a vicinálisok pályates­tének megerősítése, motorok beszerzése, ex­portkocsik beállítása, a pénzintézeti központ megerősítése, a kisipar hitelproblémájának meg­oldása, terményértókesités, iparfejlesztés és mindezeken keresztül kereskedelmi mérlegünk egyensúlyának tartós helyreállítása. Mindéi csak volna, ha a kölcsön megvolna. Mert azt feltételezni, hogy a leromlott gazdasági viszo­nyok és ijesztően csökkenő adóbevételek mel­lett ezeket a feladatokat az állam saját költség­vetésének a terhére meg tudná oldani, igazán nem lehetc Már most mi lesz? Ideiglenesen jön egy rövidlejáratú függőkölcsőn a termésértékesités lebonyolítására és ha igen, mikor? És ha meg­van ez a rövid kölcsön, számithatunk-e utána a másik nagyobb kölcsönre, melyet a gazdasági élet szanálási kölcsönének lehetne legtalálób­ban elnevezni? Avagy pedig a kölcsön körül is hágai és párisi bizonytalanságoknak nézünk elébe, amelyeknél senki sem tudja, hogy. hánya­dán állunk? Lesz kölcsön, vagy nem lesz" köl­csön? — ez lesz a magyar gazdasági élet talá­lós kérdése. HeguQnt Magyarország pénzügyi ellenőrzése A Népszövetség tanácsülésén a pénzügyi bizottság leli Javaslatot az ellenőrzés megszüntetésére Genf május 15. A népszövetség tanácsának csü­törtök délutáni Záróülésén megtörtént a magyar­országi pénzügyi ellenőrzés megszüntetése. A nép­szövetség pénzügyi bizottsága értesített« a tanácsot arról, hogy a pénzügyi ellenőrzés megszüntetésének mi sem áll útjában. A keleti jóvátételek rendezé­sénél megteremtett agráralap intézőbizottságát & pénzügyi bizottság fogja kinevezni azzal a fentar­tással, hogy a tanács ezzel nem vállal semminemi; felelősséget az agráralap kezeléséért és felhasz­nálásáért JEIes ellen^élcf felszólalásai* a ratifikáló javaslat vitájában Ssllágyl Cafos ? A /avaslat Indokolásából иду látszik, minlba a kormány s&épl/en 1 akarná a tényleges f>elyszetet Budapest, május 15. A Ház csütörtöki ülésén folytatták a párisi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat vitáját Lukács György részletesen beszél a revízió kér­déséről, amelyről Magyarország lemondani nem fog. Hívjanak össze uj konferenciát és tísrtultabb atmoszféráhan tárgyalják le újból a magvar te­rületi kérdést. Pakots József határozati javaslatot nyújt be. amely szerint utasítsa a Ház a kormányt, hogy terie^szen e|ö részle'es és tételenkénti klmuía/ást 8iflkr<5| a követeléjpkröl és tartozásokról, ame lyeK Magyarország**' a jóvátételi köielevet'ségckeB kívül megilletik, «lelve terhelik Hibáztatja, hogy a Bethlen-kormány áilamkérdéssé tette az optáns­ügyet. Az .egyezmények is bizonyítják, hogy oe optánskérdés kapcsolatba került a jóvátétellel. A miniszterelnök ur bizonyos hűtlenséget tanúsított az ország érdekeivel szemben, de hűtlenné vált korábbi nyilatkozataival szemben is. (Zajos ellent­mondások a kormánypárton.) A miniszterelnök ur személyes érdekeltsége nvihanvaió. A javaslatot nem fogadja eL ("Bethlen miniszterelnök Pakots beszéde alatt el­hagyja az üléstermet.) Beck Lajos a következő felszólaló. A mai nem­zeti termeiés vámvédelmének' fentartásával olyan kereskedelmi politikát kell kiépíteni, amely egy­felől magasabb vámokkal védi a nemzeti ter­melést olyan országokkal szemben, amelyek a szer­ződést kötő államokkal nem állanak szorosabb kereskedelmi szövetségben, másfelől kedvezményes vámtételeket állit fel azok számára, amelyekkel szo­rosabb együttműködést biztosit. Az elkövetkező idők fogják megmutatni, hogy a párisi megálla­podások ratifikálása mennyiben alapozza meg gaz­dasági talpraállásunk lehetőségét Szilágyi Lajos amint 1921-ben nem fogadta el a trianoni békeszerződést és amiként nem foga­dott el egyetlen olyan törvényjavaslatot sem, amely a békeszerződés folyománya volt, ugy ezt a tör­vényjavaslatot sem fogadja el. Ez nem egyez­mény, hanem m^ga з hadisarc. A pénzügyi függet­lenség akkor, amikor állig felfe£y\erzett nemzetek állanak körülöttünk, mindenesetre problematikus értékű ,A tűrvéiuja\ aslat indokolásából иду. Ui

Next

/
Thumbnails
Contents