Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-03 / 75. szám

lin, • zulról, nem tűnt fel hozzátartozóinak, hogy Agi utolsót kősiőnt a szülői házban. A késő esti órákban már aggódva kereste édesapja. Tűvé tette érle a várost, a meddő kutatások után elsietett a rendőrségre és bejelentette leánya eltűnését. „Hallom kis fekete bogarak zümmögését" A többire magyarázatot nyújtanak a levelek. Négy levél. Egy a szülőkhöz, egy a rendőrséghez, egy jó barátnőjéhez, Békéi Mártához cimezve és egy negyedik levél cimezetlcnül, tele egy összeomló élet keserű fájdalmaival: »Fekszem egy szénaboglya tövében — kezdődik a négyrét összehajtott irás — és hallom a fekete bogarak zümmögését.* Még több ilyen kép következik, majd polemizál Bölschével, megállapítja, hogy fenmaradása nem érdeke a fajnak. Később igy folytatja: »Kicsúszott a talaj a lábam alól. Félév óla egyebet sem csinálok, mint talajt keresek. Most már tudom, hogy soha nem fogok Palesztinába jutni... Hosszú, feszült kötéltánc után most érzek először jóleső nyugalmat, érzem és hallom az uj friss életet,..* A szülőkhöz bocsánatkérő levél. »Ne haragudjatok rám, hogy öngyilkos lettem. Vágyaim voltak, szárnyaim. Fellázadtam. mert szárnyaimat levágták.€ A rendőrséghez kérő sorok: »Ne kutassák, miért lettem öngyilkos, ne boncoljanak fel.* Barátnőjéhez férjhezmenési tanácsok és kérelem, bogy folytassa a megkezdett munkát. Valamennyi levél — rendes, tiszta betűkkel in>a — a Bölsche-kőnyvben feküdt. „Nem Is ebbe a világba való volt" FLscher Ágnes tragédiájának hire percek alatt elterjedt a városban. Belső megdöbbenéssel értesültek a borzalmas öngyilkosságról és nagy részvéttel beszéltek a szcrencscllon tirileányról, akinek semmi gondja nem volt, csak az, hogy nem követhette lelkének röpülő vágyalt. A fiatalság, baráti köre, szemükben könnyekkel beszélnek Ágiról: — Ideális lélek volt, nem is ebbe a idlágba való. Hogy szerettük és hogy szeretett ő bennünket... Áginak nem kellett volna ezt a rettentően nagy szomorúságot ránk hozni... Megrendítő, hogy Fischer Áginak éde>anyja könnyekkel beszél Ágiról: nem tartózkodik Szegeden. Nagybecskerekre utazott idős édesanyjának temetésére, majdnem abban az órában, amikor a rajongó fiatal leány szétroncsolt holttestét megtalálták a dorozsmai sínek között. Ahogy elindult vele a vonat édesanyjának temetésére, az apa megtudta a megdöbbentő valót. Csütörtökön délután 5 órakor kisérték el utolsó útjára a rajongásában összeomlott fiatal Fischer Agí holttestét, mielőtt még édesanyja hazaérkezhetne a becskereki temetésről — leányának temetésére. Művészi csillárok selyem és üvegernyó» olcsó, verscnymeaíes árakon Fonyó Soma^14" ai,e,Éb*n ííjoO ai»rilis 3. Kfllc«er ncca 4. m Férfi kalapok a lequiahb lormákban rendhlvttll olcsó órahon Pollák Testvéreknél. jn« Esíélyre, színházba stb. a finomszálú Százszorszéi harisnyát ajánljuk GaRRNTÁLT BEMBERGSELYEM arany .. •• ezüst .. .. P 5.2.0 P 4-30 Délelőttre, délutánra ZERJö! a kipróbált strapaharisnya GARANTÁLT BEMBERGSELYEM arany ezüst - .. P 5-50 P 4-50 az egyedüli magyar gyártmány Bembergselyem harisnya minden létező divatszinben. Gyári lerakat Pollák Testvéreknél Csekonics ucca és Széchenyi tér. Vigyázat! óvakodjunk az értéktelen utánzatoktól! az olcsó, de tartós reklámharisnya 324 6ARANTALT BEMBERGSELYEM ezüst P 3'80 Lferékpár Igazolványba Ks fényképet 1r 20 a.^r 2«2T SIMONVI ftajiiKon« Mórira! •rembrn (Jeraey-hAi.) GAZGYONGY az erősszáUi, siirüszövésii tavaszi harisnya GARANTÁL!' BEMBERGSELYEM arany P 6"—> A budapesti ruhaOgynöktfk és a helyi ipar Mélyen tisztelt Szerkesziőség! Egy olyan réssel vagyok bátor ezúttal ismét felkeresni b'J lapjukat, amely már mielőttünlc, szegedi iparosok és kereskedők előtt éppenséggel nem újszerű. Dacára a sok munkást foglalkoztató helybeli szabóiparosság kifogástalan munkájának, mindun-' talan felüti városunkban tanyáját néhány pesti cég megbízottja, aki megrendeléseket gyűjt és viszi el magával a ritka szegedi garast és növeli a* itteni munkanélküliséget. Hogy aztán miként szol-j gálják ki hiszékeny vevőkörüket — ez mellékkérdés. A szegedi szabóiparosoknak legfeljebb annyi jut, hogy az elrontott öltönyöket néhány pengő könyöradományért megigazíthatják. És mégis akad mindig uj és uj rendelő. Mintha csak esküdt e^ lenségeik volnának a szegedi iparosok! A mult héten történt, hogy a szegedi kereslek delmi és iparkamarát egy helybeli cég azzal a panasszal kereste föl, hogy a szegedi városházán és a bérház feljáróján elhelyezett öles nagysága plakát egy budapesti vállalat támogatására hivja tel a tisztviselőket és a közönséget. Ugy látszik eljárt ebben az ügyben a kamara, mert erről a helyről eltávolították a plakátot. De cz a phlkát még ma is ott van az adóhivatal feljárójánál és ki tudja még hány más hivatalban. Nem lenne lehetséges generális intézkedéssel megtiltani a külföldi plakátoknak, felhívásoknak hivatalos épületekben, vagy helyiségekben való elhelyezését. Ahogy megkívánandó a magyarhoni Ipartermékek támogatása, helyi vonatkozásban legalább anynyira létérdek a helyi ipar és kereskedelem megvédése és támogatása is. De hogy visszatérjünk a szabóiparra, Szegeden! — sajnos — nagyon sok budapesti cég űzheti lil^ tolt üzérkedéseit anélkül, hogy minden esetbe« méltó elbánásban részesülne. Jár le például egy| nagy budapesti vállalkozás több ügynöke, akikj mint a légügyi hivatal szállítói, jogosan jutnak be a város falai közé. ,Itt azután általuk cimezett meghívókat kapnak az illető hivataltól és a megállapítás szerint nem kevesebb, mint 428 öltönyrendelést vettek fel. Megjelennek a kendergyárban s egyéb nagyobb vállalatoknál; a pénzügy* igazgatóságnál, egyetemen és a többi hivatalok^ ban. A szegedi légszeszgyárnál egy tisztviselő bemondása szerint löbb mint 30 öltönyrendelést vettek fel. Kérdezem: ugyan mit szólna a szegedi villamtelep, ha mi, szegedi iparosok Budapestről hozatnánk az itteni 8 filléres villany helyett a 3.6 filléres budapesti villanyt?! Eltekintve ennek aí retorziónak keresztülvihetetlenségétől, az öltöny-^ áraknál nincs meg ez az árkülómbözét. Sőt egyj helybeli cég minden igyekezetével jobban szolgálja ki az általa személyesen is ismert vevőt. Mostl még csak annyit legyen szabad itt kérnem, hog; szíveskedjék helyet adni b. lapjukban e sorokna" hátha elolvassák ezt az arra illetékesek, akik a tiltott és városunkra káros üzérkedést megszül tethetik. Es szabadjon kérni városunk vásárló k zönségét, hogy ne idegenkedjék pártfogásába venni ennek a szűkre szabott határú végvárosnak becsületes és dolgozni akaró — munkát és kenyerei adó — iparosait és kereskedőit. Tisztelettel: Egy szegedi munkaadó cég. Megrágalmazta a bíróságot, mert elvesztette a porét (A Délmngyarország munkatársától.) A mult ¡5» őszén Vigh János szegvári gazdálkodó házánál megjelent a bírósági végrehajtó egy ügyvéd kíséretében. Vigh János egy polgári pórt vesztet el a szegvári járásbíróság előtt és ebből kifolyód lag vezették ellene a végrehajtást Amikor Vigh) János megpillantotta a végrehajtót és az >i¡midet, szitkolózni kezdett és kijelentette, hogy nem engedi be őket a lakásba. Majd egy nagy konyhaj kést kapott fel és azzal állta él utjukat 'A végrehajtó csendőrért ment, csak igy sikerült a végrehajtást foganatosított. Közben,amíg a végrehajtás folyt, Vigh tovább szidalmazta a végrehajtót és az ügyvédet Azt mondotta, hogy azért vesztett» el a pórt, mert az ügyvédek összejátszottak aj bírósággal. Szerdán tárgyalta az ügyét á szegedi törvényszék! V/M-tanácsa. Vigh János töredelmesen beismert! mindent és kijelentette, hogy nem volt szándé-, kában sem a brósigőt megrágalmazni, sem * végrehajtót sértegetni. A törvényszék a nagyszámú enyhítő körülmények figyelembevételével, dr. Martús Sándor védőbeszéde után, 14 napi fogházra itéltej Vigh Jánost Az ítélet jogerős.