Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-26 / 93. szám

OfcLMAGYARORSZAl. 1930 április 2fiA Hunyady-uccai gyilkos öngyilkos leíi, a Zugligetit elfogták Budapest, április 25. Tegnap — mint ismeretes — két gyilkosság történt Budapesten. Mind a két merénylő bullával végzett áldozatával. A rendőrség órák leforgása alatt kinyomozta a tetteseket, akik közül az egyiket menekülés közben elfogták, a másik pedig öngyilkosságot követett cl. Az első gyilkosság a Hunyady-uccában tőrtént, ahol Nagy Endre órássegéd baltával leíVfiüe szállásadóját, Dürner Vilmos 55 éves szabómestert. Nagyról megállapította a rendőrség, hogy életunt, elkeseredett ember volt, aki ötven pengővel larlozoU Dürnernek. A szabómester nem akarta elengedni albérlőjét, amig adósságát ki nem fizeti és ezért tegnap délben heves összetűzés támadt kettejük között. Nagy Endre ballal ragadott *s a konyhában lefitö'te Dürnert, azután pedig elmeneküli. Ma hajnalban a kőbányai vasúti sinek mellett, a Népliget közelében, egy elgázolt férfi holttestét találták meg. A rendőri bizottság az Írásokból megállapította, hogy 1 hslo't Nagy Endre MMMgM, A másik véres tragédia a Zugligetben történt egy szanatórium kertjének tövében. A Bemete-ulon lévő Gyógypedagógiai gyermekszanatóriumban volt alkalmazásban Farka» Gyula háziszolga. Egészen primitív ember, aki soha nem árult el magáró' semmiféle rejtett indulatokat. Ennek az embernek és a többi Alkalmazottnak is főnöknője volt Bállw Lajosné. Tegnap Bálintné valami munkát kifogásolt Farkas Gyulánál, aki emiatt módfelett elkeseredett. Farkas tudta, hogy Bálintné este a városból magányosan tér haza. Baltávul rp.s|»eál|l H kertié* tövében és amikor a házvezet nő vtosxaé keze i, a sötétben rátámadt és megölíe. Hajnalban a Jánoshegjen körcirkálást végző két rendőrőrmester egy gyanús férfit pillantott meg, aki sompolyogva haladt a bokros réten fel a hegycsúcs felé. Utána futottak és csakhamar el is fog ták. A férfi beismerte a rendőrök előtt, hogy ő a Bemete uti szanatórium háziszolgája. Farkas apatikusan beismerte, hogy ö a gyilkos. Végtelenül haragudott a szigorú házvezetőnőre, aki nagyon megszidta őt és ezért bosszul álll rajta. Előzetes letartóztatásba hclvezték. 9 ffitSárga lilioma Clfve Brook ^ BIHie Dowe., I I és a Nyugati pokol Richárd Barlhelmes-sei héircn és kedden a Korzó Moziban [ A minisztertanács dönt a Dorozsma—algyői árvizmentesitő csatorna ügyéről A város 330.000 pengő államsegély! és ugyanannyi óllamkölcsönl kér a nagyszabású munkához (A DM magyaron zúg munkatársától.) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester és Papp József, a Szegedi Armentesilő Társulat főmérnöke csütörtökön, mint ismeretes, Budapestre utazott, hogy a földmivelésügyi miniszternél a Dorozsma—algyői ármentesilő főgyűjtőcsatorna építéséhez felajánlott államsegély felemelését kérje. A polgármester csütörtökön éjjel érkezett vissza Budapestről és pénteken megjelent hivatalában, ahol pesti útjáról a következőket mondotta el a Délmagyarország munkatársának: — Az ármentesitő társulat legutóbbi közgyűlésének határozatát vittük föl Mayer földmivelésügyi miniszterhez. A határozat részletesen foglalkozik a főgyűjtőcsatorna ügyével. Kimutatja, hogy a tizenkilenc kilométer hoszszuságu csatorna körülbelül háromszázezer katasztrális holdat mentesítene a vadvizektől, tehát mezőgazdasági szempontból igen nagy jelentősége lenne. Ebbe a területbe tartozik Pestmegye és Csongrádmegye vadvizjárta területe is, tehát a csatorna kiépítése nem speciálisan szegedi érdek. A csatorna kiépítésénél munkát kapnának a szegedi és szegedvidéki földmunkásokon, hivatásos kubikosokon kivül a dorozsmai, mindszenti, algyői szegvári, sándorfalvai munkanélküli földmunkások is. — A csatorna kiépítéséhez a földmivelésügyi miniszter százötvenezer pengő államsegélyt és kétszázötvenezer pengő államkölcsönt ajánlott fel. Az ármentesitő társulat megállapította, hogy a csatornát csakis akkor építheti ki, ha a miniszter az államsegélyt háromszázezer, a kölcsönt szintén háromszázezer pengőre emelné fel. A még hiányzó százezer pengőt a társulat fektetné a munkába. Ennél nagyobb terhet azonban nem vállalhat magára, mivel a körzetébe tartozó földek megterhelése már most is makszimális. Még igy is lizenhét éven keresztül évi harmincötezer pengő ujabb terhet vállal a társulat, ami igen számottevő összeg, tekintettel arra, hogy évi költségvetése kétszázezer pengő körül váltakozik. — Mayer János földmivelésügyi miniszter, akivel személyesen tárgyaltunk, bekérette magához a szakértőket, majd előterjesztésünk után kijelentette, hogy a kért összegei rendelkezésünkre bocsájtja, ha arra a pénzügyminiszter fedezetet nyújt. — Ezután a pénzügyminisztériumba mentünk el, ahol Jakab Oszkár államtitkárral tárgyaltunk. Valószínűleg a minisztertanács elé kerül a dolog, ha ugyan a pénzügyminiszter Jakab Oszkár referálása alapján elő'.erjeszti. Elmondotta még a polgármester, hogy abban az eselben, ha nem kapja meg a társulat a kért összegeket, kénytelen lesz elejteni a csatornaépítési tervét. Délmagyai ország Jegyit oda Mta jlnclaty ária- és dalesi. M o x i. óra. Szegedi Ipari Rt. ecetgyára 2 és »zeszdcnaluráló telepe Szeded, Petőfi Sándor sagárut 57—61. ASINGER WRÓGÉPEK m*» A LEGJOBBAK ! • •"¿_-._l.Z__I._a S raaHffl-képet, csoport kípel, F d H W Ss ff* !T ** Sf flt I ™ lovoloifilftpokat legoh«lbbin IGEIfl\G|iGI\Gly SIMONYI fényképésznél, Széchenyi lér 8 lerney-házban. Korzó Mozival szemben. Leszállított árak: 39 IÓ főbb legjobb KÁVÉ Hlrschl Testvéreknél. Szakismerettel megrendezett k&vF-kiraka'nnk kitüntetést nyeri. KAreink minősegéről a fogyasztók elismeréssel nyilatkoznak. „CSEPEL; kere*oérok, ffjárl árban 165 P-ért részletre nálam kaphatók Gumik, szerelékek rílzletre 1 s ! Szántó LajOS geprokiara Református palota. Városi oőzíUrdővel szemben FotoripoVt Szegedről A városi színház. 1 A tűzoltólaktanya. Asz olvasó rovata Igen tiszteli Szerkesztő ur! Itt állok több, mint félszázados múltra visszatekintő üzlettel, kétségbeesve, mert az üzletbéremet, amely a jobb gazdasági viszonyok alatt « igen magas volt, házigazdám nem akarja leszállítani Az állam is méltányolja már a nehéz viszonyokat és a fényűzési adómból, melyet átalányban fizetek, engedett. Mindenüttt engednek a régebben megszabott árakból, csak a házigazdám nem, akinek az elve az, ha nem akarom fizetni a bért, akkor mondjak fél. Teljesen tisztában van azonban azzal, hogy az üzletbe befektetett berendezés kényszerit arra, hogy ha nem akarom elveszíteni a berendezésbe fektetett összeget, maradjak itt és fizessem, ha mindjárt tönkre is megyek bele, a magas boltbért. Azt hiszem, hogy lehetne még ezen segíteni, ha máskép nem, talán ugy, hogy a Kereskedők Szövetsége is tartsa ezt az ügyet állandóan napirenden és segítse a kereskedőket, kik ma olyan nehéz helyzetben vannak, hogy nincs az országnak egyetlen olyan társadalmi osztálya, amely ugy küzdjön és ngy tengődjön, mint a kereskedő. Meg kellene védeni az ilyen háziurak ellen a kereskedőket, akik a mai nehéz helyzetet nem akarják méltányolni és arra az álláspontra helyezkednek, hogy mondjon fel az, aki nem akarja megfizetni a magas bérekef. össze kellene fogni és igy állást foglalni ebben az ügyben, mert a házi urak azt hiszik, hogy a kereskedők sem akarjak fizetni a magas boltbéreket Meg kellene magyarázni nekik, hogy ez, sajnos, nem az akarattól függ. Tisztelettel: lAhuráSj