Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-20 / 89. szám

1930 április 20. r>fcT,M4GV4TínilS7AG len értéket jelentene s amely Szeged és Dorozsma között úgyszólván elszakíthatatlan lelki kapcsolatot teremtene egyrészt, másrészt Szegednek ujabb annyagi előnyöket biztositana, Dorozsmai pedig kulturaílag jóidőre ellátná és kielégítené. Arra gondolok, hogy Dorozsma annyira ízinházéhes község, hogy bármilyen csepűrágók jönnek a faluba, a színjátszó terem úgyszólván mindig megtelik a nemzet sokszor jobb sorsra nem is érdemes napszámosainak tapsolására. Dorozsma népe valósággal éhes * szinház után s ezt megfelelő formában Szegeden nem kapja meg, mert az éjszakázás igen költséges és fáradságos mulatság. Dorozsma népe ma leginkább a szc-ibati cs vasárnap, délutáni előadásokra megy be Szegedre. ' Nagyon csodálom, hogy a házikezeiésrs és deficites színházi érában a torony alatt gondoltak alsóianyai kirándulásra s hónapokig tárgyaltak Makóról, de az nem jutott senkinek ez eszébe, mit lehetne a színházzal produkálni és profilírozni Dorozsma n? Thespis kordéját most uj művezető veszi kezébe s hátha ez is olyan uj seprő lesz, amelyik jól seper s ha a torony alatt is ugy tudják: jobb későn, mint soha, a jövő színházi évadban már meg is lehetne .valósítani ezt az igen életrevaló ötletet. Játsszon Szeged kamaraszinháMt Dorozsmán s játsszon miuden rizikó nélkül. Ugy gondolom, hogy hetenkint kétszer, mondjuk szerdán és vasárnap kimenne a Szegcdi Városi Szinház Dorozsmára, természetesen uj és értékes darabokkal. Szinte merném vállalni a felelősséget, hogy ez a vállalkozás sikerrel járna anyagilag is, az, erkölcsi siker pedig egyenesen felmérhetetlen lenne. A vasárnapi előadásokról nem is szólok; Dorozsmán Ripacséknál is életveszélyes szokott lenni a vasárnapi túlzsúfolt nézőtér. Egyébként is ugy képzelném el az előadások meghirdetését, hogyha az előtte vájó nap estéjéig a jegyek el nem keltek — amelyeknek az árusítására bizonyá-a szivesen akadna vállalkozó Dorozsmán — ugy az előadás elmaradna. Ugyebár nem kockázatos vállalkozás, valóságos Kolumbus-tojás s olyan kézenfekvő dolog, hogy szinte csodálom, hogy mindeddig erről szó sem esett. Milyen könnyű sokszor missziót teljesíteni s milyen sokszor elmulasztják azt a hivatottak?! Milyen egyszerű dolog lenne Dorozsmának állandó és elsőrendű színházhoz jutniaf És csak a kezdet nehéz, a szinház után jönnének a Szegeddel kapcsolatos egyéb lehetőségek. Dorozsma ma még fejlődésének valóban a kezdetén áll. Elődei az utolsó negyedszázadban nem teltek egyebet, mint lapátolták a homokot hol jobbra, hol balra. Egyetlen érdemes alkotásra mutathat rá a község az utóbbi évekből, a villanyvilágításra, de ezt is »idejgen«, -jött-ment« verekedte ki a részére. Ne nézzünk azonban hátra, csak előre. Az előrelátásnak egyéb lehetőségeivel majd legközelebb foglalkozom. l^iivrt mellíaríók haskötők orvosi rendelte szerint legmodernebb, legolcsóbb ÍM Stetnernénál, Kölcsey ucca 12. sz. IsZAnAlT^M^UCAT megszerez értékesít Aron és Molnár szabadalmi iroda Budapest, VIII. ker. R^k'czi ut 15. szám. Felvilágosítás díjtalan. m. 42 Megérkeztek a CSEPEL kerékpárok, gyárt árban 165 P-ért részletre nálam kaphatók Sumlk, íierelekck részletre 1»! Szántó Lajos gépraktAra Rfiform&lus palota. Városi sSzItlrdAvel szembea. SZEGED KELEMEN U.12 1930. évi tavaszi divatujdonságok! Lack pánfos cipő ,14" Drapp, mogyoró uldonságok jflj».50 16 Antilop cipők dirMszinekben ,.50 Férfi ssvro cipő .50 16 Női trottör cipők pír Férfi bagaria dpö i.50 18 Tekintse meg bevásárlás előtt áros hlroholalnhot. Magyar Qusvéí 1930-ban Irta: Lájer Uczsö , a szegedi szociáldemokrata párt titkára Amikor ennek a cikknek megírásához kezdek, önkéntelenül az 1919-es luisvét jut eszembe. Akkor is ünnep volt húsvét. A megfeszített és ellemclcll Jézus akkor is feltámadott, de t mégsem volt ünnepi hangulat, mert a magyar közéletet általános bizonytalanság és elnyomott elégedetlenség tartolta hatalmában. Sűrűn hallottam akkor is a vágyat, amely abban jutott kifejezésre, hogy bárcsak buknék már meg ez a rendszer, mindegy akárki, vagy akármi fogja követni, hiszen rosszabb már úgysem jöhet. A vágy beteljesedett. A proletárdiktatúra elbukott. Jött a Peidl-kormány, mely csak azért alakult, hogy koncentrációs kormány megalakítását készítse elő. De a román megszállás védelme alatt kicsavarták a kezéből n dolgozó magyar nép sorsának józan intézését. Győzött az ellenforradalom és ezzel elindították a magyar nép sorsát az ujabb végzet felé. A bosszúállás jegyében jött ellenforradalomnak sikerült a »keresztény és nemzeti« jelszóval a tapasztalatlan és jóhiszemű tömeget megtéveszteni. Ma megint hallom: bárcsak bukna már el a mai rendszer, jöjjön bárki és bármilyen, hiszen a mostaninál rosszabb úgysem jöhet. íme, 10 esztendő ulán ugyanaz a vágy. • Egyedül a szociáldemokratapárt és a szer vezett munkásság szállt szembe első naptól az »ellenforradalommal«. Egyedül ismerte fel azokat a veszedelmeket, amelyeket a dolgozó magyar népre nézve az »ellenforradalom« magában rejtett. Egyedül vivta harcát ellene, pedig viselnie kellett a bukott forradalomnak minden terhét is. A felülre kerekedett ellenforradalmi reakció ezért teljes erejével a szociáldemokratapártra vctelte magát és nem kevesebbet akart, mint teljesen megsemmisíteni. Ebben a harcban mérhetetlen áldozatokat hozott a párt és a szervezett munkásság. Somogyi Béla, Bacsó Béla, Cservenka Miklós és sokan életüket, még többen szabadságukat áldozták fel, mások az ország elhagyására kényszerültek. Hiába volt a megfélelmlilés és üldözés minden eszköze harcbavetve ellene, a szociáldemokratajíárt állta a harcot és folytalja rendületlenül ma is, a legtöbbször magára hagyatva. És ma, az ellenforradalom lí-ik husvétjén is itt áll töretlen erővel, sziklaszilárdan, erkölcsi tisztaságban és a magyar dolgozók bizalmának birtokában, mert mindaz, amit 10 esztendőn át hirdetelt, amiért áldozatteljes harcokat folytatott, mártírjait áldozta, ma már tisztán és könnyen felismerhető igazsággá acólosodott. • És hogy áll az ellenforradalmi reakció rendszer? Még áll, de hol van az a tömeg, amelyre támaszkodhatik? Elfordult tőle. Maga a szülőapja, Friedrich István és hivei is ellene fordultak és távozását követelik. Milyen elégtétel ez számunkra! Mennyire igazol ez bennünket, igazolja állandó és következetes harcainkat. El kellett ennek is következnie. Mert mii váltott be az ellenforradalmi reakciós rendszer a dolgozó népnek tett Ígéreteiből? Mit köszönhet neki a nép? Külpolitikai elszigeteltségünket, kudarcok sorozatát. Belső su-