Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-20 / 89. szám

1>£I<M4G%4K> iüju április 20. Szobafestést, mázolást, iffi».«» Bárkányi Testvérek KU3 841 digi működésem is, valamint az a tdny Is, hogy amikor szegődi tisztelgő látogatásaimat végertem, GlattfeJder püspök ur, Szalay főkapitány ur, Shuoy tábornok ur mellett meglátogattam Löw Immánuelt is. — Mégcsak annyit, hogy valótlan az a híresztelés, hogy a levelek a Nemzeti Szinház írógépén készültek, erről könnyen meg lehet győződni. A szakértői véleményekről pedig azt, hogy én ebben laikus vagyok és elhiszem atnif mondanak. Ha az orvos valami diagnózist állapit meg, kötelességem elhinni. Hogy egy harmadik szakértő esetleg megcáfolná az állításokat, azt nem tudom... Nem fektetek súlyt erre, nem az a fontos, hogy egy gépen irták-e a levelekel, hanem az, hogy ki irta. Ezt kell megállapítani! Én volnék a legboldogabb, ha ez a munka sikerrel járna... Csütörtökön Szegeden leszek. Irta: Dániel Mihály. Oorozsmáról a szegedi nemzet — sajnos — csak követválasztáskor, meg olyankor hall, amikor egyik-másik nyakas kun, mint nemrégiben is, rossz fát tesz a tűzre. Igaz, egy esztendővel ezelőtt másként is forgalomba jött Dorozsma neve, amikor a kultuszminiszter Nagyszeged eszméjét dobta felszinre, ez a terv azonban a dorozsmai sivó homokon csak fala morgana volt, amint jött, ugy el is tűnt. Majd talán az uj követválasztáskor újra izgulni fognak a kedélyek és megérjük egyszer, hogy DorozsnuU Szeged is fel fogja fedezni. A dorozsmaiak ezt bízvást megérdemelnék, inert Szegednek még egy olyan empóriuma, mondhatnám, fejős tehene nincsen, mint Kiskundorozsma, mióta az országnak is. Szegednek is olyan csúnyán lecsonkull a törzse. Bármerre lordul meg az ember Szegeden, hivatalokban, üzletekben, piacokon, nyilvános helyeken, korzón, mindenütt sürün látni dorozsmai embereket, a szegedi iskolák idegen tanulói között vezetnek számban a dorozsmai fiuk, a hivatalokban, gyárakban, műhelyekben mindenütt dolgoznak dorozsmaiak, dorozsmai rozsot őrölnek a szegedi malmok, a szalámigyárak dorozsmai sertéseket dolgoznak fel, a híres szegcdi paprikát dorozsmai füzérekből is őrlik, a piros szegedi papucsok jórészét dorozsmai mesterek szorgalma termeli ki, a szegedi vendéglőkben igen jó márkájuk van a dorozsmai borocskáknak, a dorozsmai gazdasszonynak, ha Dorozsmáról keres magának cselédet, a szegedi helyszerző* höz kell érte bemennie, — nem tudnék olyan helyet, vagy mesterséget megjelölni, ahová a dorozsmai ember keze el nem jut Szegeden. össze kell léhát fogni e két kéznek s nagyobb lehetőségeket teremleni egymás segítésére. Igaz, Dorozsmának nemcsak segítsége, de balvégzete is Szeged. Az a körülmény, hogy ez a nagy kun-község ilyen közel fekszik Szegedhez, sok helyzeti előnyt nyújt neki, de fejlődésének is ez az egyik hátráltatója. Már régen meg volnának Dorozsmának olyan jogos és szükséges kulturális és szociális mentsvárai, amik talán mindvégig hiányozni fognak neki, mert az a körülmény, hogy Szeged olyan közel fekszik hozzá s a dorozsmai polgár otl mindent megtalál, amit az életösztöne kiván, erősen konzervatívvá és kontemplativvá teszik a kun atyafiakat. Minek nekünk polgári iskola, mondják például, van Szegeden bőven, bejár a kölyök oda művelődni... Dorozsma igen nehezen halad előre s ennek egyik oka valóban Szeged közelsége. Jó pár év óta Szeged még közelebb jött Dorozsmához. amióta a város autóbuszaival behordja Dorozsma pénzét Szegedre. Sajnos, ez szórólszóra igy igaz. Amióta az autóbuszüzem megindult, azóta az a csekély kis kereskedelem, ami még volt Dorozsmán, az is elsatnyult s talán nincs olyan kereskedő Dorozsmán, aki, mióta az autóbuszok járnak, fizetésképtelen nem lett, olyik kétszer is. A régi jónevü iparosok, a híres dorozsmai céhmesterek mind tönkrementek az &utóbuszjáratok ideje alatt s a keserű humor elégtétellel állapitolta meg, amikor elsejével a dorozsmai járatokat megritkították: — Csakhogy mcgérlük, hogy már az autóbusznak is kezd rosszabbul menni... Az autóbusznak, mondjuk meg egyszer nyíltan, sok ellensége van Dorozsmán. Elsősorban fölötte drága közlekedési eszköz. Elvégre 1.12 pengő egy oda-visszautazásért már számbajövő összeg s emiatt az autóbuszt kizárólag a jobbmóduak használhatják, vagyis azok, akik Szegedre járnak bevásárolni, ahol ezt az utazási költséget »behozhatják«. Már a diákok negyede sem veheti igénybe az autóbuszt, a munkásokról, a szegényebb néposzlályról nem is szólva. De hogy az autóbuszoknak nincs is más céljuk, minthogy a dorozsmaiak pénzét betalicskázzák Szedegre, azt elég legyen egy példával igazolnom. Ha a dorozsmai érdekek egyáltalában szóbajöhelnének az autóbusznál, ugy elsősorban azt kellene az üzemnek tekintenie, hogy a dorozsmaiak Kiskundorozsma vasútállomásához jó autóösszekőttetést nyerjenek, miután nem mindenki utazik a szegedi gyorssal, amihez kivétel nélkül jó az autóbusz közlekedése. De semmiféle tekintettel nincs az autóüzem menetrendje a dorozsmai személyvonatok érkezésére és indulására, sőt tovább megyek, tarifális politikája egyenesen negligálja ezen érdekeket. Nevezetesen, aki Szegeden a végállomáson autóbuszra ül s Dorozsma vasútállomásánál leszáll, az 35 fillér menetdijat fizet, de aki a dorozsmai piactéren vált jegyet a dorozsmai vasútállomásig, az teljes 56 fillért kénytelen lefizetni, holott ez az ut harmada sincs a 35 filléres útvonalnak. Ezt az autóbusz-politikát igen érdekes lenne tovább boncolgatni, de nekem más a célom. Csak rá akartam mutatni arra, hogy Szeged és Dorozsma érdekei annyira közösek, hogv mielőbb rá kellene térni az egyedül helyes közlekedési eszköz, a villamosvasút kiépítésére. Olcsó, jó és biztos közlekedési eszközre van szükség Szeged és Dorozsma között s a két város a villamosban uj, fejlődési lehetőségekhez jutna. A villamos Szegedre még jobban hordaná a dorozsmai pénzeket, sokkal jobban, mint az autóbusz. Tudvalevő, hogy a villamost teher-pótkocsival is fel lehetne szerelni s az igy valósággal öntené a nyersterményeket s a különböző árukat a szegedi piacokra és magazinokba. Nehogy itt következetlenséggel vádoljanak meg esetleges dorozsmai olvasóim, megmagyarázom, miért látóin jobbnak, sőt abszolút jónak a villamosközlekedést a dorozsmai viszonyok szempontjából? A villamos fürge, olcsó közlekedési eszkö*, igazán a nép jármüve, amelyik nemesik vinne, mint az autóbuszok, hanem hozna is. Kihozná, kicsalná lakni Dorozsmára Szeged kishivalalnokait, ipari munkásságát. Dorozsmán kétségtelenül olcsóbb az élet, Szegeden egészségtelenek, vagy rémdrágák a lakások. Haa villamos meglenne, lassanként átalakulna Dorozsma lakossága, lassanként odakünn egész tisztviselő-telepek munkás-negyedek létesülnének, amelyek friss vérkeringést hoznának a község petyhüdt ereibe s olyan virágzó élet és eleven kereskedelem fejlődne ki Dorozsmán, mint aminők a budapestkörnyéki falvakon, Kispest, Újpest stb. vannak. Az autóbuszok révén még egy fillér nem folyt be Dorozsma vérkeringésébe, az autóbuszok csupán Szeged egyik szivattyútelepét képezik^ mig a villamosok, bár Szeged részére mégtöblí forgalmat jelentenének, ez a haszon nem lenne egyoldalú, mert a fentiek szerint bő kárpótlási kapna Dorozsma is, — ezért minden erőt egybe kellene fűzni a szegeddorozsmai villamosvasút létesítése érdekében. Nem térek ki annak a sokszázféle vonatkozásnak a taglalására, mely mind bizonyítaná e terv kiépilésének a szükségességét, csupán két szempontot domborítok ki. Az egyik, hogy, a villammü létesítése meglehetős munkaalkalmat jelentene, ami ezekben a szörnyű időkben kétszeres fontosságú. A másik, hogy nem szabad féltékenykednie Dorozsmának Szegedre amiatt, mert a falu minden terménye és pénze a városba fut be. Igy van ez rendjén, csak a pénzükért kérje, nek a dorozsmaiak Szegedtől egy kis kuliurát cserébe. óh, tudom, ezt a kulturát kínálja is Szeged. Az iskolái, fel az egyetemig, kórházai, könyvtárai, muzeuma, templomai, hangversenyei, fürdői, ligetei, szórakozóhelyei, színháza mind felkínálkoznak Dorozsma részére s ebből Dorozsma ki is veszi a rcszét. De Dorozsma lassanként kinő a kultura gyermekcipőiből, szükségletei növekedőben s kiszolgáltatott helyzetében áldozatot kiván Szegedtől, hogy annak kulturája könnyebben megközelíthető legyen részére. Ezt célozná elsősorban a villamos, másodsorban, az a Kolumbus-tojás, amivel végtelen csodálkozáso ura eddig még nem kísérletezett senki s amelv felbecsülhetel^ Sxegeat - 797^ ífesicmunitasoR «' termelő sxövetleexete szened, rehetesas 22. Telelőn 942 Ifészl. elsPrandii kív.ielben jutányos árban szobafestést, mázolást, butorfénvezósl. cimtestést és aranyozást. Molykár ellen rqsmaun I megőrzésre garancia mellett vállal I 1 R V I m* 9 W szőrméket és mindenféle téliruhákat moiuitáreiienTftiö intézet Retiküit pénItár£át böröndöt Szegizárdynál vegyen ¡&°4ízS:íi