Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)
1930-04-16 / 86. szám
SZEGED. Sxerke»ztO»ég: Somogyi ucco IZ. L em. Telelőn: 13—33. - Klodöhlvntol, kOlcsaakünyvtAr é* legylroda Aradi ucca S. Telefon • 30ö. ^ Nyomd« • Löw Llpói ucca 19. Telefon : 16-34. Tíivlrnll és levélcím: DíJmagyaronz&g Szeged. Szerda, 1930 április 16 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 86. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-eo, kUlfttldOn 6-40 pengő. — Egyes szAm Ara hétkOi' nap lö, vasai, és Ünnepnap 24 HU. Mlrdetések telvetele tarifa szerint. Megjelenik héllö kivételével naponta reggel A főváros a vidék ellen Budapest polgármestere a székesfőváros közigazgatási bizottságának tegnapi ülésén bejelentette, hogy a kormánytól a Budapestre történő utazások megkönnyítését kérte s azzal a javaslattal lépett a kormány elé, hogy a hét egy napján az egész éven keresztül félmenettíijjal lehessen az ország bármely részéből Budapestre s Budapestről a kiindulási állomásra utazni. A vidéki kereskedők & iparosok érdekében a Délmagyarország szólalt fel az egész országban előszór az utazási kedvezmények elfajulásának rendszere ellen. Az elmúlt év augusztus havában tettük szóvá, hogy a Szent Istváncapi ünnepségeket a budapesti kereskedelem a v^dék kereskedelme ellen milyen tervszerűen B milyen nagyméretű készülődéssel akarja kihasználni s a Szent István-nap ünnepségeiből Szent István-napi vásárt akar profanizáltü. Ez azonban mégcsak egyetlen alkalom lenne. Alig van már azonban olyan hónap, amikor legalább egy hétig ne lehetne féljegygyel Budapestre utazni. Budapesten galambkiállítást rendeznek, — féljeggyel viszik fel a Vidék népét. Budapesten megnyílik a fehéregér kiállítás^ — féljeggyel mozgósitják a jó vidéket. Megnyílik Budapesten a japán tudós poloskakiállitása, — boldog-boldogtalan kezében kedvezményes jegy váltására szolgáló igazolvány lobog. A féljeggyel utazóknak egy töredéke sem azért megy Budapestre, hogy megnézze azt a kiállítást, aminek ürügyéből kedvezményes jegyhez jutott. Ha néha mégis megkövetelik, hogy a kiállítás helyén bélyegeztessék le az igazolványokat, a legnagyobb üggyel-bajjal tesznek ennek a követelménynek eleget. Olykor hordárt küldenek ki autón, hogy felülbélyegeztesse a jegyet, a jegylebélyegeztetés költsége olykor meghaladja a kedvezmény nagyságát, — mindez azonban nem fontos. Az emberekben él valami ösztönszerű kívánság a kedvezmények igénybevételére. Vannak, akik csak azért utaznak, mert olcsóbban utazhatnak. Hogy az olcsó utazás tnibe került, az másodrendű kérdéssé válik a kedvezmény igénybevételének öröme mellett. S az embereknek azt a jól ismert tulajdonságát használja ki az élelmes s nemcsak hangos reklámmal, de emberismerettel dolgozó budapesti kereskedelem a vidéki vásárlók megszerzésére. Most már nem elég az évi tiz-tizenkétszeri alkalom a vidéki vevők tömeges felhozatalára, most már arj-a törekszenek, hogy minden héten legyen egy nap, amikor féljeggyel utazhatnak a vidéki vevők Budapestre. A fővárosi kereskedők is akarnak egy »hetipiacos« napot, fél jegyekkel csődítve fel a jó vidék vevőit a budapesti üzletekbe. Ha ennek az akciónak csak az lenne az eredménye, hogy a budapesti üzletek vevőköre bővül s a budapesti üzletek forgalma emelkedik, nem is szólanák a megvalósulás felé siető terv ellen semmit. Az igazság azonban az, hogy a fővárosi kereskedők az államvasút által nyújtott kedvezményeken keresztül a vidéki kereskedőktől szívják el a vevőket s a vidéki iparosoktól csábítják el a megrendelőket. »Ha már az ember Pesten van, használja is ki az alkalmat« — mondogatják és hiszik a kedvezményes utazásokra bukó jó vidékiek. S nemcsak azt szerzik be. amice szükségük van, hanem azt is, amií könynyelmü pillanataikban a kirakatok és hirdetések csábitó hatása alatt megkivánnak. A kedvezményes jeggyel utazók anyagilag kimerülten jönnek vissza s nemcsak azt nem szerzik be a vidéki kereskedőtől, amire szükségük volt, hanem hónapokra vásárlásra képtelenek lesznek a budapesti kirándulás következtében. Ha a vidéki kereskedők közterheit a budapesti kereskedők viselnék, akkor sem lehetne a nagy előrelátással megszervezett budapesti utaztatás rendszere ellen felszólalni. Amikor azonban látjuk azt a katasztrófái is, azt a kétségbeejtő helyzetet, aminek súlya alatt vergődnek a vidék iparosai és kereskedői, ha látjuk azt a sokszor érthető irgalma Hanságot* amivel kisajtolják belőlük az állami és községi terheket, a Társadalombiztosító járulékait, a házbért, az alkalmazottak fizetését, a kamatot s mindazt a terhet, amit tovább viselni a vidék kereskedelme és ipara már nem tud, akkor mégis csak felvetődik a kérdés: lehet-e, szabad-e egy mindannyiunk által fentartott állami üzem segítségével elpumpálni a vidék kereskedelme és ipara elől azt a vékony kis levegőt, ami ha életet nem is ad nekik, a halál ellen mégis megvédené őket? Országos mozgalommal kellene tiltakozni a vidék kereskedőire és iparosaira halálos Ítéletet hirdető terv ellen. Meg kell mozdulni a vidéknek s eréllyel és méltósággal kell tiltakozni a fogyasztók központosításának brutális terve ellen. Először központosítják a végrehajtó hatalmat, azután központosítják a fogyasztókat. Tiltakozzon a szegedi közgyűlés ez ellen a terv ellen s hivja fel csatlakozásra a vidéki törvényhatóságokat. Ha a vidékről nem akar senkisem gondoskodni, ébredjen fel a vidék és kezdje meg az önmagáról való gondoskodás életmentő munkáját! Köztársasági államformát követel Zanorra volt spanyol miniszterelnök »A monarchia lehetetlenné tette magát« — mondotta Zanorra fBudapesti tudósítónk telefonjelentésr Madridból jelentik: Zanorra volt liberális miniszterelnök feltűnést keltő beszédet mondott, amelyben rendkívül élesen támadta Berenguer tábornok diktatórikus kormányzatát. Beszédében, melyet Barcelonában tartott, a monarchia intézményét is támadla. — A monarchia lehetetlenné tette magát — mondotta a volt miniszterelnök — és önként át kell adnia helyét a mérsékelt köztársaságnak. Zanorra felszólította valamennyi volt minisztertársát, hogy támogassák ezt a célt Zanorra "beszédével egyidőben jelent meg Alfonz spanyol király második amnesztiarendelete, amelyben mindazoknak a politikai foglyoknak megkegyelmez, akik az első amnesztiával még nem kaptak kegyelmet. A kormányzó díszsátorát kedden délután összedöntötte a szélvihar A kormányzó kíséretéből senki sem sérült meg (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Kedden délután a kormányzó jelenlétében helyezték el a külső ferencvárosi tisztviselőtelep református missziói egyháza uj templomának alapkövét Az ünnepséget egy kellemetlen, de szerencsés kimenetelű baleset zavarta meg. A kormányzó megérkezése után a díszsátorba ment, ahol helyet foglalt. Alig helyezkedett el a kormányzó és a kíséretében volt előkelőségek, amidőn a kitörő vihar egy heves szélrohama a .iiszsótort Ccdőníöf-te. A széthulló ponyvák magukkal rántották a kormányzó körül állókat. A kormányzó hátrafordult s a balesetnek hozzá legközelebb eső áldozatát, Molnár századost, egyetlen mozdulattal talpra állította, Bezzegh-Huszágh Miklós főkapitány és Ruszw-urm Rezső mentőfőorvos pedig Ravasz püspöknek, Németh főgondnoknak és Tólh államtitkárnak sietett segítségére. Kiderült, egészen jelentéktelen horzsolá9okon kivül senkinek sem történt baja. A kormányzó ezután kilépett a sátor csupaszon álló oszlopai közül s a megeredt, vadul csapbodő záporesőben hajadonfővel hallgatta végig az ünnepi beszédeket Véres ¿zavargások (Budapesti tudósítónk lelefonjeleniése.') Londonból jelentik: A kalkuttai zavargások folyamán egy európai rendőraltiszt tüzelt, hogv sebesült bajtársát kimentse a zavargók kezéből. A zavargók közül kettőt súlyosan megsebesített. Az egyik tüzoltótiszt a tömeg által felgyújtott villamoskocsi oltása közben ! kődobástól koponyalörést szenvedett. Kalkutta történetében ez volt az első eset, hogy tűzoltókat bántalmaztak. A tüntetők eltörték a villamoskocsik áramszedőit és forgalmi torlaszokat emeltek. Végül is a rendőrség szórta szét őket és több zavargót letartóztatott. A Kutfepov-tlgy nyomozásáról nyilatkozik a francia belügyminisztérium (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: A belügyminisztérium kedden délelőtt érdekes kommünikét tett közzé. amelyet a jelek szerint a szovjet nyomására adtak ki. Dovgaiewsky párisi szovjetkővet már többizben tiltakozott az ellen, hogy a francia sajtó