Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-09 / 57. szám

OK»/»« Vr. most pedig tenoristának szerződött le a luzerni színházhoz... Szegény Főidényi Lacin operációt hajtottak végre a héten, szerencsére sikerült és a kitűnő szinész rövidesen ismét fellép a Magyar Színházban... És hogy mégyegy Pest-szegedi hírrel szolgáljunk: csütörtökön valóságos szegedi est volt a budapesti Fészek ragyogó klubjában, — ott volt Aigner főispán, Tarnay Ernő,.sőt Klebelsberg kultuszminiszter is... Tarnay direktor egyébként most már szinte véglegesen megállapodott a Vigszinház igazgatóságával, amely szerint a két szinház a jövőben színészeket kölcsönöz egymásnak. Ez talán azt jelenti, hogy a Vigszinház elismert együttesének néhány tagjához szerencsénk lesz a jövőben a szegedi színpadon, ugyanekkor azonban a szegedi színészek közül a kiválasztottak vendégszerepelni mennének Pestre egy-egy darabra, egy-egy szerepre. Az igen érdekes terv a véglegezés előtt áll, Roboz Imre dolgozza ki a megállapodás részleteit és Jáb Dániellel már a közeljövőben lejön Szegedre, hogy itt Páljg intendánssal ls megbeszéljék a részleteket így tehát a közeljövőben a szegedi szinház valószínűleg szoros nexusba lép s Vígszínházzal... Élénkül a festők szegedi frontja is. Zádor István Kiállítása után látogat Szegedre a modern piktúra egyik legtehetségesebb képviselője: Cselé ngi-Walleshausen Zsigmond. Ez lesz az első eset, hogy Szegeden kiállítást rendez a Kut köré csoportosult Tiatal festőgárda egyik tagja... Csütörtökön a reggeli gyorsvonaton együtt utaíott a szegedi és a kecskeméti főispán. Természetesen városi ügyekről folyt az szó, mire a kecskeméti főispán aggódva mesélte, hogy Kecskeméten olyan állapotok vannak, hogy legutóbb a törvényhatóság két napos közgyűlést tartott. Dr. Aigner Károly mosolyogva válaszolt: — Nálatok két napos közgyűlést tartottatok? Nálunk egy hrte megállásnélkül tart a közgyűlési — Miért nem rendeztek be a városatyáknak büffét, mint a képviselőházban? — kérdezte erre a kecskeméti főispán. — Hogyisne — válaszolt mosolyogva Aigner Károly —, hogy még nagyobb kedvük legyen a «zónoklásrat... Végül azonban megegyeztek abban, hogy az uj választások mégis csak elevenebb városházi életet hoztak A Bástya—Ferencváros-mérkőzés előtt tréningre mentek ki Újszegedre a Bástya legényei. Ilyenkor induláskor rendszerint Herczeg Vili —a szinház és a Bástya horogkeresztes vitéze — látja el őket hasznos tanácsokkal. Most is megszólalt és nem feledve a vasárnapi Budai 11—Bástya debacle eseményeit, a következő oktatásban részesítette a piros-fekete legényeket: — Gyerekek, menjetek át Újszegedre, készüljetek a Ferencváros ellen, — dc csak a második /HidBt tanul ¡átok.... Szolgálhatnék még egy sporthírrel is, de ennek < sak fele játszódott le a futbattpályán, a második fele egy iskolában. Tőrtént ugyanis, hogy a keddi tréningen jelentkezett a vezetőségnél egy fiatal legényke dagadó izmokkal és törhetetlen ambíciókkal. Bástya-játékos szeretnék lenni! — mondta szelíden és óriási kedvvel kezdte rúgni a labdát. Játéka megtetszett a vezetőknek, vallatóra fogták a legényt. így derűit ki, hogy a legújabb szegedi profijelölt tegnap előtt még — reményes diákja volt az egyik szegedi iskolának, de tegnap hirtelen el kelteit távozni az Iskolapadból bizonyos lovagi, sőt apai ügyek miatt... El kellett hagyni .«z Iskolát, kiment Újszegedre: fut'jsl'.istán.ik... Az egyik előadáson történt, hogy a direktor J>gy színházi ügynökkel nézte a darabot Az ügynök állandóan dicsérte az uj darab szellemét és 919 — Nagyságos Asszonyom, — nagyban függ az emésztéstől. Ezt legkedvezőbben befolyásolja egy csésze mokka, a mi viiághirü keverékeinkből. Meinl Gyula r. t. kávébe!ioza<a!a. 19-10 március 9. ötletét, mindenáron el akarta adni Szeged számára. Minden egyes tapsnál diadalmasan Fölkiáltott: »Na ugy-e mondtam: remek!« A direktor nem nyilatkozott, azt mondta: »majd a végén meglátjuk!« Az ügynök pedig óriási agitációt fejtett ki, — dicsérte a zenét, a darabot, az irót, a színházat, mindenkit. Az előadás végén pedig nagy sugárzó diadallal mondta: — Na ugy-e, bombasiker 1 remek darab!... A direktor még nem felejtette el az »Egy, kettő, három« Norrison bankárját és így felelt az aggódó ügynöknek: — Marhaság!... — megvesszük!... A tfcoldratlcéía Az embernek már régi vágya, hogy az ismeretlen, titokzatos világegyetemmel és különösen a földhöz hasonló többi bolygókkal valahogyan megismerkedhessen és ezekkel összeköttetést taláijon Különösen a hozzánk legközelebb eső égitest, a hold az, mely leginkább izgatja az ember fantáziáját. Noha a holdnak távolsága, anyaga, alakja és sok tulajdonsága már nem ismeretlen, mindamellett rajta még senki sem járt és a holdra repülést illetőleg az onnan való visszatérést még a modern technika seni oldotta meg E vágy elérésére számtalan eszme és terv látott már napvilágot, azonban a kivitelezésig egy sem ment el, vagy ha el is ment, az első kísérletezéseknél már "megcáfolta a hozzá fűzött reményeket Verne Gyula »Utazás a holdba« cimü regényének hatása alatt a holdra való repülésnek volt egy eszméje, hogy az e célra szánt löveget a földről ágyuszerüen lőjjék ki. E probléma kivitele természetesen sohasem sikerült. Egvrészt azért mert a löveg tömegének oly nagy mozgási energiát kellene adni már itt a föld fel.szir.ér., amely az emelkedéskor a nehézségi erő munkájával egyenlő addig a távolságig, amelynél a föld és a hold egyenlően vonzaná a lövedéket E mozgásnak oly óriási sebességet kellene adni (10.000—12.000 m/ ínásodpercenkint), amelyet csőből való kilövés utján le hetetlen előállítani, másodsorban, ha elő is tudnánk ily óriási kezdősebességet állítani, a tehetetlenségi erők oly nagyok, hogy azt nemesak hogy emberi lény, de még gyok, hogy azt nemcsak hogv emberi lény, de még az ismeretes legnagyobb szilárdságú anyagok srm bírják kí Harmadsorban, ha siker"ilne is oly anyagot találni, addig, amig a kilőtt löveg - fenti sebességgel haladva —, átütné a földet körülvevő légréteget, a nagy légellenállás és levegő súrlódása folytán, olyan magas hőfok keletkeznék a löveg anyagában, hogy az megolvadna bármily anyagból is készítenénk. Hiszen a hulló meteorok is legnagyobb részben elégnek, mikor a föld légkörébe tévednek. E vágyat szolgálja a legutóbbi kísérlet is, — magyar ké/îmunkauisé j kedvexményes fiőlizetéséi március l\ó 30~lg amellyel a német OPEL-müvek kísérleteznek —t az iir, vagy rakéta-mo'on>*-haJÓ. A rakéta motor hajtószerkezeténck elve már ré* gen ismeretes a tűzijátékoknál, amelyeknél ugyanezen hajtószerkezeti elv adja a rakéták mozgását. Maga az ily hajtószerkezettel működő motor azonban a legújabb technika alkotása. Fizikai alap^ elve és működésmódja az, hogy a hajtóanyagból felszabadított hőenergiát expanzió utján, rendszorint magának a gázalakú égési anyagoknak erejét használjuk fel tömegeknek a gyorsítására oly módon, hogy az égési gázokat csövön át kilőjük, el-„ lenkező irányban a kivánt menetiránnyal. A kilövésnél előálló óriási sebesség, mely a kilőtt gáztömegekben létrejön, tehetetlenségénél fogva ellen» nyomást gyakorol a kilövő szerkezet tömegére. Azaz hajtja, mozgatja azt a gázkiáramlással ellentétes irányban. Minthogy a rakéta-motoroki>ál — takarékossági szempontból — a kiáramló gáztömegeknek kicsinyeknek szabad lenni, a megfelelő nagy tehetetlenségi erőket azáltal érjük el, hogy a kiáramlást óriási sebességre fokozzuk (több Í0Ö0 tn/ rnásodpercenkint.) Az ftr-hBjó fényege és működésének alapelvei teljesen eltérőek a földet körülvevő légréteg már ismert közlekedő eszközeinek működésmódjától (léggömb, repülőgép.) A már ismert légi közlekedő eszközök, a repülő test és a levegő k81esönhn'ásnimíl fellépő dinamikus és statikus (áramlási és nvugalmi) erőkön alapulnak. Az űrhajó célja ezzel szemben légmentes térben, a földet kii ü'veiíí lé?rpleg fiílötíi haladása. Az űr-hajó megvalósításánál négyféle fődolgot kell szem előtt tartani: az űr-hajó felemelkedése a földről, a földet körülvevő levegőrétegen való áthatolása, a légmentes világürbeni haladása és s földre való visszatérése. Az ür-hajó motorjának főképpen a nehézségi erő legyőzéséhez szükséges munkát kell kifejtenie, amelyre nagyobb mérvben hat ez ezen erő, mint repülőgépekre vagy léghajókra, mert mig a repülőgépeknél és léghajóknál a vonzóerő okozta visszaesést a levegő ellenállása is csökkenti, addig az űr-hajónál légüres térben ez nincs meg és a föld vonzóereje ellenállás nélkül hat rá. Tehát, ha el akarjuk érni azt a célt, hogy a holdal vagy bármelyik égitesttel összeköttetést létesítsünk, ugy azt csakis n r'ké'a-mntorral hajtott ür-hajóval sikerülhet talán elérni. Hiszen a probléma elméletileg már meg volna oldva. A gyakorlati megvalósításnál főleg arra kell törekedni, hogy olyan csekély sulvu anyagokat sikerüljön előállítani, amelvekl ő! nagy energi::mennviségoket szabadithassunk fel. A rakéta-motor hajtással ujabban földi jármüveknél is kísérleteznek, amely felülmulta a hozzá fűzött reményeket. Különösen verseny-automobilok hajtására fog beválni. És ma már nemcsak, mint űrben való hajtóeszközt, hanem mint földi hajlósszközt is igyekeznek felhasználni. Természetesen e bajtóe'.7,kőz igen nagy költségénél fogva, egyelőre még csak kísérleteknél szerepel. Azonban, ha a megfelelő nagy felszabadító energiával biró hajtóanyagokat a kémiai tudomány olcsón elő fogja tudni állítani és azokból az energia nagy hatásfok mellett (kevés veszteséggel) lesz hasznosítható — rohamos léptekkel fejlődhet a ma még kevéssé ismert, de a jövő közlekedési eszköze, a rakéta-motoros hajtás.' Szönyi György, oki. technikus. lel veszi: Fischer Izsó kézimunkaháza Szeged« Kölcsey ucca lO. szám*