Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-09 / 57. szám

1030 márrtus 9. llfM ír » rr « í'nncy Rotary Irla: Tonelli Sándor, w A rotary a fogaskerék, amely forog és forgásközben fogai belekapcsolódnak a másik kerékbe. A Rotary Club, vagy bármely rolary club egyik kereke egy nemzetközi jellegű szervezetnek, amely már körülbelül az ejész civilizált világra kiterjed. Az első Rotary Club alapítását egy Paul P. Harris nevü ügyvéd kezdeményezte Chicagóban. Az alapgondolat, amelyből kiindult, nagyon egyszerű volt. Mindnyájan, akik egy vagy más formában a közéletben működünk és a közügyek szolgálatában állunk, a dolog természetéi <31 folyőan hajlunk az egyoldalúság felé. Az ügyvéd, aki csak ügyvedekkel érintkezik, hajlandó a maga jogi szemüvegén keresztül lá!ni a világot. A mérnök, aki csak a technikai létesítményt látja a lelki szemei előtt, esetleg nem tulajdonit kellő fontosságot a pénzügyi megvalósítás problémáinak. A kereskedő gondolkozása idegen a tisztviselő és tanár sajátos világnézletélői. Minél inkább cserélődnek ki a különböző foglalkozású eml«rek nézetei, annál inkább lehel a közre üdvös felfogás kialakulására számítani. Hogy helyes-e minden tekintetben ez a felfogás, arról kár volna nekem e helyütt vitáznom. A tény az, hogy Harris ügyvéd ezelőtt huszonöt esztendővel azon az alapon kezdeményezte az első Rotary Club mega'anilását Chicagóban, hogy benne minden foglalkozási ágnak csak egy képviselője foglalhat helyet. A gondolat tetszett és a chicagói Rotary Club mintájára egymásután alakultak rotary clubok először Amerikában, azután a földkerekség többi részén is. A jelen pillanatban negyvennégy országban a Rotary Clubok száma meg. haladja a háromezret, a tagok száma pedig közel jnáíTnfc nr/ezer. A cluboknak központi irodája Chicagóban székel, az európai clubok pedig Zürichben tartanak fenn közös irodát. •^Magyarországon jtgffj Rotary Club működik, * Budanesten, Debrecenben, Pécsett is. Szegedeiy Awt&^WjU*., trrTry&^jÁ JlwtkéCíl11* kérdésnek nyilvánította, ami azt jeJenti ' < ' Khnrtv minrtnniüt a mnm-mi ITínícrlrtr h?r«5! ¡.n az első Rotary Club Ahogy én megítéli alapitóinak a puszta összejövetelek rendezésén kivül egy egészen speciális, az amerikai viszonyok alapján könnyen megérthető cél lebegett a szemük elölt. Ez a cél, amely kifejezésre jut a nem. el közi Rotary-szövetség minden nyomtatványában, lényegében etikai természetű. Az első Rotary Club céljául tűzte ki, hogy a teljesen individualisztikus jelleg« amerikai éleibe belevigye a köz szolgálatának gondolatát és megértesse, hogy az ember feladata nem merülhet ki saját érdekeinek müveléséhen, a dollárok hajszolásában és halmozásában, hanem tartozó kötelességei vannak embertársaival és a közülettel szemben is, amelyben él. A service, a köznek érdek nélküli és önzetlen szolgálata, ez az a tétel, amelyet mindegyik Rolary Club erkölcsi norma gyanánt tagjainak figyelmébe ajánl. Közérdekű kérdéseknek fesz.!e!en, szabad formában való megbeszélése, ellenlé'es szempontok meghallgatása és ellenkező vélemények kicserélése, ez az a mód, melynek segítségével a Roiary Club céljait megközelíteni törekszik. Az egész Rolary-mozgalomnak nem volna azonban célja és értelme, ha az egy-egy országban csak néhány clubnak kevésszámú tagjaira terjedne ki. Éppen ezért a Rotary gondolatával a legszélesebbkörü nyilvánosság véleményére és hozzájárulására appellál. A Rotary Club nem titkos társaság és a Rotary Clubok nemzetkőzi szövetsége nem titkos szervezet. A Rotary Clubok tagjai jelvényüket, — ha tetszik, — a sportklubok mintájára nyíltan, a gomblyukban viselik. A Rolary Clubok összejövetelei nyilvánosak, azon meghívott vendégek bármikor megjelenhetnek. A magyarországi Rotary Cluboí;/kz év-február (ián tartól^ városközi összejövetele éppen az én indítványomra fogadott el egy olyan értelmű határozatot, hogy az összejövetelekre az egyes klubok minél több nem tagot hívjanak meg vendégül. A Rotary Clubok alapszabályait bárki megkaphatja, — a magyar alapszabályokon még a belügyminiszteri is elolvas hatja, — a Rolary-lapokat és folyóiratokat bárki megszerezheti és azokra elől'ize liet, még a nemzetközi Rotary-cimlár se tilók s ha ezt a szövetség nem adja od.i akárkinek, annak az egyetlen oka az, hogy illetéktelenek se magán-üzleli célokra, se pedig kéregetésre fel ne használhassák. Még tovább megyek. A nemzetközi Rotary azt ajánlja a kötelékébe tartozó kluboknak, hogy a közvélemény tájékoztatására és működésük ismertetésére használják fel a napilapok nyilvánosságát. Aki ezek ulán még azt állítja, hogy a Rotary Club titkos szervezet, az vagy ferdít, vagy összetéveszti a. karbonárit a karmonádlival. A Rotary a közérdek szolgálatában össze akarja hozni a legkülönbözőbb embereket, akik a maguk szakmájában vezető pozíciót foglalnak el. Éppen ezért a Rolary se napi politikával, se vallási kérdésekkel nem foglalkozik. Ostobaság volna azonban ebből arra következtetni, hogy a Rotary akár nemzet-, vagy1 vallásellenes volna. Ellenkezőleg. Aki az amerikai és angol viszonyokat ismeri, ha nekem nem hinné is el, rögtön megállapíthatja, hogy olyan szervezet, amely nemzetellenes, vagy vallástalan, ebben a két országban huszonnégy óráig sem állhatna fenn. Nem a belügyminiszter oszlatná fel, hanem elsöpörné a társada'om felháborodása. Honnan keletkezett akkor az a dajkamese, hogy katolikus ember a Rotarynak tagja nem lehet. Mikor az első Rolary Clubokat az angolszász országokon kivül szervezni kezd! ék, a toledoi érsek, bizonyos lokális körül ményekre való utalással jelentést tett a szentszéknek és utasítást kért a követendő magatartásra vonatkozólag. A szentszék, mely egyházi szempontból bizonyára igen helyesen, minden uj alakulással szemben megfigyelő álláspontot szokott elfoglalni, a papok belépését megtiltotta, egyébként pedig a Rolary-mozgalmaí dioceziá Ázlaiáshoz Mosáshoz hogy mindenütt a megyei főpásztor birália el, mint minden más egyesületnél, hogy egyházi szempontból merülje fel ok a kifogásra, vagy sem. Marad mindezek után egy kérdés, ami szintén mindennél fontosabb, szükség volt-e arra, hogy mi is bekapcsolódjunk a Rotary-mozgalomba és Magyarországon is alapítsunk Rotary-clubokat? A felelet nagyon egyszerű. A Rotary.mozgalom gyökerei az angolszász országokba nyúlnak vissza, a kontinentális Európában pedig a Rolary Olaszországban a legerősebb, tehát abban a két közületben, ahol a mi szerencsétlen megnyomorított országunkkal szemben a legtöbb szimpátia nyilatkozik meg. Bűn, sőt a bűnnél is több, hiba volna, ha azt a nagy erkölcsi erőt, amit háromezer klub és kedzOlTCÍiezer fellétlenül intelligens ember vé.eménye jelent, könnyelműen eldob' nánk magunktól. A Rotary, mint szervezet nem politizál, de tárgyilagosan ismerni akarja a különböző országok viszonyait. És állapítsa meg minden elfogulatlan és józanul ité'.ő olvasóm, hogy, volt-« jelentősége, ha a budapesti klub Mapyprnrs-/4gnt inmr^elff füzete alapján közel kétezer angol nyelvű klubban tartottak tavaly ismcrleső előadást Magyarországról? Állapítsa meg mindenki, ér-e valamrt ha külföldi útjaik alkalmával a magyar klubok tagjai Európának, vagy\Amerikának minden számottevő városában talajnak olyan emberekre, akikhez bizalommal foroujhatnak s akik előtt a gomb. ia vioolt foganlicrelt a legjobb ajin-16És mondja meg akárki, txzn-e erkölcsi jelentőséije a szegedi Fiotary Club asztalán a kél sége a szegedi Rotary Clu basztalán a két amerikai zászlónak, amellyel az amerikai rotariánusok kifejezték Magyarország iránti szimpátiájukat? Ez a Rotary. Ezek után mondja meg akárki, helyes-e, okos-e, célszerü-e, ha különben elfoglalt emberek minden hónapban kéthárom estéjüket odaadják a Rotary-gondolatnak, hogy azon keresztül országuknak tegyenek szolgálattá? NEM KÁPfiAZTAT, NEM PtSZKDLODIK, 5ZEP.0LCSÖ "11 1 . ... ^ _ . • ...i-. Szegedi 797 termelő m ,, U S M sxövellcexete TW^m ^Inifl VWWf* >&tff9 Sieúea, reheleses u. 22. Telefon 942 ;fés?tl elsürentiíl k:v?feiaan liiianyss firkán szirtestéit. irázolSsf, hu'orfánvezés!, clm'eslést is aranyozást.