Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-12 / 35. szám

dotta, hogy ő annak idején megjósolta a Ruhr. vidék megszállását, a nemzeti szocialista párt tagjai kiabálni kezdtek: — Szép pénzt kerestek ezen az üzleten 1 Az izgalom a tetőfokra hágott és néhány nemzeti szocialistapárti képviselőt az elnök Friedricti éles beszéde a Budapest, február 11. A képviselőház mai ülésen Friedrich István volt az elsó szónok, aki azt fejtegette, hogy a kormány mindenképpen arra törekszik hogy az autonómia hegemóniáját a maga részére bizíosltsa. Közben hihetetlen ará­nyokban nótt a munka- és keresetnélküliek száma., eíproletáriásodik a társadalom, de elproietária­sodnak a lelkek is. "Az általános gazdasági krizis napról-napra kimerül, de a magyar törvényhozás, agy látszik, a fővárosi törvényiavastat tárgyalásá­ban éli ki magát. Nem orvosolni akarnak, csak adminisztrálják a nyomort. Az egyik oldalon van­nak alapok a Wenckheim- és Károlyi-palolák meg­vételére, a másik oldalon ott áll Lillafüred, de sem itt, sem ott nincs pénz az uj Rókus-kórház felépítésére. — A Talbot-centrálé elsősorban azért alakult, hogy a Máv. dunántuli vonalaihoz az eiektrifiká­iás után áramot szolgáltasson. Miért nem elektri­fikálnak a vasutaknál? Nem tartozom azok közé, akii? azt hiszik, hogy most Hága után megindul­hat korlátlanul a kölcsönök felvétele. Ha megvizs­gáljuk, hogy mi történt ezen a téren 1924. óta akkor meg kell állapitanunk, hogy a helyzel egy­általakan nein rózsás. Jelenleg a külföldi tarto­zásokból nálunk több mint 300 pengő es.k egy főre. Ezzel szemben Csehszlovákiában 141 r^ngő, Romániában 190 pengő esik egy főre. Elaclosodásl fejkvótánk tctiál nagyon kedvezőtlen. Külföldi köl­csönt csak produktív dolgokra lehet felvenni. — A főváros keservesen érzi, hogy a kormány pn*sziv figydöje gazdasági életünknek. Mikor egyes helyeken, mint részvényes, konzerveket gyári ttiint részvénytulajdonos, bizonyos szövetkezetek­ben szerepet vállal és ar. akciók egész sorozatát folytatja, nem lép fel irdnyitólag gazdasági éle­tünk kialakulásában. A pékek emeük a kenyér és sütemény árát, a malmok emelik a ÜsztúraUat. közben a búzaárak esnek. Végeredményben a pé­keknek. a malmoknak és a gyáraknak sem megy jól. Friedrich ezuIán áttért a törvényjavaslat rész­Ofy T|r«wrbrtY><7rro kénytelen volt az ülésteremből kizárni. Dr. Cartius német külügyminiszter azonnal válaszolt Huggenberg beszédére és kijelen­tette, hogy a német egységet és a szabadságot minden eszközzel meg lehet valósítani, csak éppen — Haggenberg módszereivel nem. fővárosi javaslat ellen letes bírálatára. Kifejtette, hogy a kormány a városházán hegemóniái akar magának bizoísltani és meri tudja, hogy ezt egy választási küzde­lem utjáa nem érheti el, a törvényhatósági bi­zottság egyharmadát nem választott elemekből al­kotja meg. A dolgozó társadalom nagy részét valósággal kiközösítik az autonómiából. Nem elég, hogy az országos politikában összetiport és ki­irtott bennünket, ellenzéket. Most már a város­házáról is ki akar bennünket zárni? (Nagy znj <-. balnlda'on.) Ha ez a törvényjavaslat törvény lesz, akkor minket, polgári ellenzéket arra kény­szerit rá, hogy szcmhehclyezk'.'djüük minden pörüal, amely a kormánnyal egy gyékényen áll. Erkölcsi lehetetlenség például Szilágyi Lajos, Kál­lay Tibor, Itassay Károly, vagy az én számomra, hogy a városi politikában olyan kereteken belül vegyünk részt, amely keretek érdekében c? az egész tőrvényjavaslat készül. Szilágyi Lajos: Balra kergetik az embert. Friedrich ezután a belüg3Tniniszterhez fordulva, igy folytalja: — Az őn nevéhez fűződik, miniszter ur, hogy a városházára is bevonul a politika, mert ml ellenzékiek sohasem fogjuk elfelejteni azokat az Igazsájí'alansátfo&a!, amiket a kormány ebben a javaslatban ellenünk elkövetett. Az elégül:1,(lenség, a kétségbeesés hullámai már az egész társadal­mat elnyeléssel fenyegetik. A jelen sivár, a jövő bizonytalan. A kormánytól már régen elfordult a dolgozó társadalom, attól a kormánytól, mely már csak a bürokráciára támaszkodik. A kormány az ilyen törvényekkel ki akarja semrolzni a tllkos válasz'ójogot és a tömegek akiről mcjpiyllvkmilá­sát- A törvényjavaslat eléri azt, hogy automatiku­san balfele tolódik a polgári ellenzék. W'olff Károly volt a következő felszólaló, aki azt mondja, hogy sok tekintetben egyetért Fried rich István fejtegetéseivel. Egyetlen ellenfélnek a szociáldemokrata pártot tartja, a többit nem szá­mítja elleniéinek. En csak azt nézem — mon­r^ffebmárli (0. M. T. K.) M. í pastőrözött tej­uflkiégietél naponként pontosan házhoz szál» lllJAk, ho megreedsu 15—18 telefonszámon. dotta —, hogy a keresztény városháza megmarad­jon, fennálljon továbbra is. Rassay Károly: Ezzel a kormánnyal? Wolff: Ha azt hiszi valaki, hogy uj éra kezdődik, nagyon csalatkozik. Engem nem hatalmi szem­pontok vezettek, amikor a törvényjavaslat mel­lett állást foglaltam. Én nem félek a törvényja­vaslattól, mert a polgárságnak védelmet ad a szociáldemokratákkal szemben. Hidalni fogunk utolsó lehelletünkig a keresztény Budapestért A javaslatot elfogadom. Schandl Károly után Kabófc Lajos a fővárosi üzemek szempontjából bírálta a javaslatot A kor­mány el akarja foglalni a fővárosi üzemeket és érvényesíteni akarja azokban az állami üzem­politikát. Az ülés 2 órakor végződött JI1SS Szemüvegek lagmenblzhalílUk | SondDerg nenrlknei. A mwßtkl kikötőben kigyullad! és elsiilyedt egy hajó (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Newyorkból jelentik: A Norddeutscher Lloyd 13.000 tonnás, München nevű gőzöse, ked­den délután közvetlenül Newyorkba érkezése után, kigyulladt és elsülyedt. A hajó valamennyi utasa és legénysége még idejekorán eltávozott a ha­jóról. A »tízéves« képviselők barátkoztak Budapest, február 11. A »Pannonla< különter­méén ma este baráti vacsorára ültek össze az országgyűlésnek azok a tagjai, akik tíz éve fog­lalnak helyet a képviselőházban. A kormány tagjai közül résztvett Bethlen miniszterelnök, Klebel* berg kultuszminiszter és Mayer földmivelésügyl miniszter. A miniszterelnök Gaál Gaszton mellett foglalt helyet, Klebelsberg szomszédja Rassay Ká­roly, Mayer Jánosé pedig Friedrich volt. A vacsora résztvevői a késő éjszakai órákig maradtak együtt Rassay tárgyalásai az Országos Szabadelvű Párt ügyében Budapest, február 11. A parlamenti balolda­lon még nem történtek végleges elhatározások arról, hogy kik fognak csatlakozni Rassay Károly uj pártjához, az Országos Szabadelvű Párthoz. Sándor Pál már kijelentette, hogy résztvesz az uj pártalakulásban, hasonlókép bizonyosra veszik Baracs Marcell és Hegy­megi-Kiss Pál csatlakozását is. Szilágyi Lajos nem akar résztvenni az uj alakulásban és Kun Béla csatlakozása is bizonytalan. Le­hetséges, hogy a pártonkívüli csoportból csat­lakoznak néhányan a szabadelvű párthoz. Ras­say Károly kijelentette, hogy nem a parla­menti folyosón, hanem künn" a közéletben akarja megindítani pártja szervezkedési moz­galmát. Nem repríz! Jön Mi Nem reprlil A legpazarabb c'masa^a'antfoiO mi A vérző cirkusz péntek 61 ras&rnapla a Kor/<i Moziban. A Kereskedők Szövetségének akciója a boltbérek letzállitása érdekében A keddi értekezleten megállapítottól, hogy az állami Intézmények szükségleteinek csak elenyésző részéi vásárolfák Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytaná­csa kedden este értekezletet tartott, amelyen rendkívül fontos és a kereskedőket közelről érintő kérdések kerültek megvitatásra. Varga Mihály elnök bevezető beszédében ismertette Pick Jenőnek a közgyűléshez benyújtott in­dítványát a villanyegységárak leszállítása ügyében. Az értekezlet elhatározta, hogy az indítványt figyelmébe ajáulja a törvényható­sági bizottsági tagoknak, hogy annak idején támogassák. Ezután az üzletbérek leszállítására irányuló akció ügyét tárgyalták. Dr. Landesberg Jenő ismertette a háztulajdonosok egyesületének át­iratát, amely szerint a háztulajdonosok nem hajlandók a tárgyalásokat intéző állandó bi­zottság felállításához hozzájárulni. Az értekez­let elhatározta, hogy a szövetség uj átiratot küld a háztulajdonosokhoz, amelyben felhívja őket arra, hogy amint egyes háztulajdonosok a saját iniciativájukból már leszállították az űzletbéreket, ők is tegyenek engedményeket és befolyásolják tagjaikat, hogy azok tegyék le­hetővé bérlőik további létföntartását. Danner János, Hoffman János és Fenyő Mátyás rámutatlak arra, hogy a keres­kedő a mai kiélesedett, öldöklő verseny­ben jóformán haszon nélkül árusít. Az árak lemorzsolódnak, úgyhogy a kereskedő legtöbb­ször még az önköltségi árat sem kapja meg. Különös nyomatékkal szóltak arról, hogy Sze­geden az állami intézmények, az egyetem, a katonaság stb. szükségleteiknek csak egy el­enyésző töredékét vásárol ¡dk a szegedi keres­kedőknél, Dr. Kertész Béla javasolta, hogy a szövet­ség, a kereskedelmi és iparkamarával kar­öltve forduljon a polgármesterhez és kö­zölje panaszait. Az intézményeknek erre az eljárására nincs ok, mert a szegedi kereskedő versenyképes a fővárosi kereskedővel. Vértes Miksa a minderösebben jelentkező árrombolások megakadályozására szükséges­nek tartja, hogy a kereskedők egymás között megértésre találjanak. Ma az a helyzet, hogy a delail kereskedő olcsóbban árusít, mint a nagykereskedő. Bokor Adolf és Goldgruber Árpád a túlzott kihitelezések veszélyére hivta fel a figyel­met. A fogyasztó közönség vásárló és fizetési képessége soha nem képzelt módon lerom­lott. Az értekezlet végén Varga Mihály elnök ösz­szegezte a felszólalásokat és bejelentette, hogy a legközelebbi értekezlet tárgya a kényszer­egy ess egek reformja lesz. »A kormány az Ilyen törvénnyel azt éri el, hogy a polgári ellenzék baifelé tolódik«

Next

/
Thumbnails
Contents