Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-12 / 35. szám

1930 február í2. DÉT.MA n Y A RORSZ ^(5 3 95' ,Az ul izezonban nem engédem mag az operatársulat megszervezését*3 — mondja Somogyi polgármester, aki örömmel engedné áí a szegedi operaegyüíiesl — Debrecennek (A Délmagyarország. munkatársától.') A debreceni lapok napok óla foglalkoznak azzal a Debrecen számára nagyjelentőségű kulturá­lis eseménnyel, hogy az oltani Csokonai-szín­ház, amelynek Kardos Géza a vállalkozó igaz­gatója, rövidesen műsorába illeszti hosszú idők után az első operát, még pedig Mascagni Paraszlbecsületét. A debreceni színháznak ugyanis évek óta nincs operaegyültese, bár a zenei körök és az intelligensebb közönség egyre nagyobb erővel köveleli az operaelőadá­sok állandósítását. A debreceni szinház igaz­gatója ebben az évben ünnepli meg tízéves debreceni igazgatóságának jubileumát és en­nek a jubileumnak a keretében adják majd elő, természetesen vendégművészekkel, Mascag­ni operáját. A debreceni lapok megállapilják azt is, hogy az operaelőadás jelentőségét és ünnepélyességét emeli, hogy a Parasztbecsület is most jubilál, amennyiben ebben az év­ben lesz megírásának negyvenedik évfor­dulója. Debrecenben ezzel az előzetes színházi Je­lentéssel kapcsolatban erőíelles társadalmi és hírlapi mozgalom indult meg az opera­előadások állandósításáért. A lapok oldalas cikkekben harcolnak ezért a szép célért, hivatkoznak Debrecen egyre fej­lődő zenei kulturájára, hivatkoznak arra, hogy Debrecen ma már olyan nagy város, amely nem nélkülözheti a szinház! kultúrá­nak ezt a legszebb részét sem, ezért nyiltan azt követelik Kardos Géza szín­igazgatótól, hogy jubileumát az önálló opereegyülíes meg­szervezésével tegye nevezetessé. 'A jelek szerint valószínű, hogy a mozgalom telfes sikerrel {ár és a debreceni színházba rövidesen beköltözik az állandó operatársulat is. Dr. Somogyi Szilvesz­ter állandóan azt hangoz­tatja, hogy Szegednek gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt Debrecen a legkomo­lyabb, talán az egyetlen komoly riválisa. Ezért gondoltunk arra, hogy közöljük a polgármester­rel a debreceni esemé­nyeket. de meg azért is, mert a szegedi szinház úgynevezett anyagi válsá­gával kapcsolatban va­laki kitalálta, hogy a vál­ságot csak az operatársulat feloszlatásával, az operaelőadásoknak a szinház műsorából való kioperálásával lehet megoldani, illetve enyhíteni. A jelszó azok előtt, akik nem fog­lalkoznak mélyebben, intenzivebben a város kulturáiis problémáival, nagyon hirtelen »nép­szerűvé« vált. így esett, hogy amig a rivális Debrecen közönsége lelkes harcot kezdett az operaelőadásokért, mert azoktól kulturális föllendülést, a városi közönség intelligenciá­jának gyarapodását várja, Szegeden komoly, felelős állásokat betöltő urak a* opera meg­gyilkolására készülődnek. Ezért ismertetlük a debreceni mozgalom részleteit a polgármesterrel és ezért kérdez­tük meg tőle, hogy mi a véleménye a dologról. — En kész őrömmel hajlandó vagyok arra — mondotta a pol­gármester —, hogy átengedjem a mi eaész operaegyOllesünkel Dr, Somogy! Szilveszter Debrecennek, mert a város ez­időszerint nem bírja el az opera­társulatot. Nem gondolok én arra, hogy a szegedi szín­házból végérvényesen kizárjuk az operát, ugy tervezem, hogy a kővetkező szezonra szólna csak a száműzetés. Addig, amig a vál­ságot megusszuk, amig a deficit eltűnik. Az­után ismét lehel szó arról, hogy újból meg­szervezzük a külön operaegyültest, amely igen nagy költséggel terheli meg a szinház költség­vetését. Ez természetesen csak az én elgon­dolásom. Ha a közgyűlés ugy fog határozni, hogy a házikezclést tartsuk fenn továbbra is és engem biz meg' ennek a halározatnak a végrehajtásával, én bizony az uj szezonban nem engedem iBMBRKHE (Sz acélkoporsó) Egy elsülyedí lenaeralnl/fdrd legénységének élel-Saldl 0arca i az óceán embernemi ária mély- C ségelben. «* Két vasból való férfi mérltazése ! egy perzselő szépségű asszonyért , és találkozása a szerelem buta telenetel után az acélUoporsó , átült Saláliusáiában. Az embert , Összetartás, a bajtársi érzés győ­zelme a szerelem teleit. . Premier csütörtök. Belvárost Mozi ' meg az operatársulat megszer­vezését Ennyit mondott a polgármester. Mi pedig majd fogunk még arról beszélni, hogy nem az operaelőadásoknak nincs létjogosultságuk Szegeden, hanem a házikezelés rendszere vese­tette el létjogosultságát. A város azért vette elsősorban házikezelésbe a színházat, hogy annak kultúrintézmény jellegét fentartsa. Ope­rettkultusszal pedig nem lehet, még házikezc­léses alapon sem, kulturhivatást betölteni. Ujsszegeden épiíilz fel a versenyusszoúái? A város adja a telket, az OTT megcsináltatja a medencéig a SsUE leiépiti a tribünt (A Délmagyarország munkatársától.) Hosz­szu idő óta folyik a harc Szegeden a ver­senyuszoda építése körül. Mint emlékezetes, a kérdéssel nemrégen a kultuszminiszter is foglalkozott, aki félig-meddig Ígéretet tett arra, hogy abban az esetben, ha a város megfelelő telket ad, államköltségen felépítteti az uszo­dát. Közben azután az történt, hogy a kul­tusztárca költségvetését megnyirbálták, a kul­tuszminiszternek redukálnia kellett program­ját és azokról az építkezésekről is le kellett mondania, amelyekhez a tervek már készen állottak. Ezért nem kerül sor ebben az esz­tendőben a kollégiumok felépítésére, sőt még a Tanítók Házának terve is megfeneklett. Ebben az évben csak azokat az építkezéseket folytatják, amelyek már a múlt évben meg­kezdődtek. A szegedi versenyuszoda telekproblémája egyik sulvos része volt ennek a kérdésnek. Többféle kombináció merült fel, de mindegyik ellen volt valami kifogás. Először arról volt szó, hogy a Pacsirla-uccában, az ott épülő uj elemi iskola mellett teremt a város he­lyet az uszoda számára, mivel azonban a telektömbön három lakóház is áll, amelyeket természetesen le kellett volna előbb bontani, a város elejtette ezt a kombinációt. Volt az­után arról is szó, hogy a Pulcz-uccában csi­nálnak helyet az uszoda számára, azonban ez ellen a megoldás ellen is kifogások hang­zottak el. A Szegedi Usző Egyesület most ujabb meg­oldást talált, amely az eddigiek közül a leg­alkalmasabbnak látszik. Arról van szó, hogy; Újszegeden, a hídfőtől jobbfelé, a vakok inté­zete melletti térrészen építenék fel az uszo­dát hetven méter széles és huszonöt méter hosszú medencével. Az uszodához külön, há­romszáz méter mély ártézi kutat fúrnának, amelynek huszonhatfokos vize lehetővé tenné késő ősszel és kora tavasszal is a tréningeket. Az Országos Testnevelési Tanács a testneve­lési alapból kiutalná a medenceépités és a kútfúrás költségeit, a SzUE a tribünépités költségeit vállalná magára, a várostól csak a kijelölt telek átengedését kérik, Dr. Hunyadi Vas Gergely vezetésével ked­den délelőtt a SzUE küldöttsége járt a polgár­mesternél, akivel ismertették ennek a meg­oldásnak a tervét és arra kérték, hogy a város engedje át díjtalanul a kérdéses területet. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a megoldást helyesnek, kivihetőnek tartja, jobbnak az eddig fölbukkant tervek­nél és ezért pártoló javaslattal viszi a SzUE kérését a kisgyűlés, illetve a közgyűlés elé. Szerdán délelőtt statirlills fe'résá^ össze a szegedi törvényszéken A gyújtogató vásárhelyi legény figyében tárgyal a rőgtőnitélő tanács (A Délmagyarország munkatársától.1 A szegedi törvényszéken szerdán reggel fél 10 órakor statáriális bíróság fog Ítélkezni Nagygyőrgy János 19 éves vásárhelyi legény fölött. Néhány nappal ezelőtt tőrtént, hegy Nagygyörgy Jánosék tanyáján társaság gyüil össze. A vendégek jókedvűen iddogáltak, éj­fél felé a fiatal Nagygyörgy János összeve­szett az édesatyjával. Pénzt követelt, liggy kocsmába mehessen és tovább folytathassa a mulatozást. Édesatyja megtagadta kívánságát, mire a legény haragosan eltávozott. A ven­dégek tovább mulatoztak, nem is sejtették, hogy a legény milyen bosszút forralt. Nagygyörgy János ahogy kiment a szobából, felment a padlásra és égő csóvát vetett a szalmatetőre, amitől az pillanatok alatt lángra kapott. A tanyába lévők csak akkor lettek figyelmesek, amikor valaki kívülről megko­pogtatta az ablakot és figyelmeztette őket, hogy fejük fölött ég a tető. A csendőrök még az éjjel elfogták Nagygyörgy Jánosi, aki egykedvűen vallotta be,' hogy ő gyújtotta fel a tanyát. Azt adta elő védekezésül, hogy unta már és szégyelte. az ósdi zsuppfedelcs tanyát. Többször kérlelte édesatyját, hogy építtessen uj tanyát, de az öreg erre nem volt hajlandó. Ugy gondolta, hogyha felgyújtja a tanyát, az öreg kénysze­rítve lesz az uj tanya építésére. Nagygyörgy Jánost letartóztatták és átad­ták az ügyészségnek. Mivel a szegedi tőr­vényszék elnökének még 192t-ben közzélett

Next

/
Thumbnails
Contents