Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-21 / 43. szám

1930 február 23. 3 Pünkösdkor tízembe helyezik a fogadalmi templom hatalmas orgonáfát Csütörtökön a sajió képviselőinek bemutatták a világ egyik legnagyobb orgonáját (A Délmagyarország munkatársától.) A fogadalmi templom monstreorgonáját csü­törtök délután mutatták be a sajtó képviselői­nek. A hatalmas templomban nagy sürgés­forgás és távolról, mintha az égből jönne, zugó zenei hangok kisérik a szerelők kopácsolását. Csütörtökön érkezett meg az impozánsan nagy­méretű hangszer klaviatúrája és vele jöttek a kitűnő tervező, Geyer József és a mesteri orgonakészitő. a pécsi Angster-cég jelenlegi vezetője, Angster Emil, hogy átadják és be­mutassák az orgonát, amelyhez fogható — terjedelemben, modernségben — tizenkettő van Európában. Geyer József, aki Geyer Stefinek, a hegedü­müvésznőnek bályja, a Zeneművészeti Főiskola tanára, az ország első orgonaszakértője, szen­zációs francia, német, olasz előadásai és köny­vel révén internacionális kapacitás, rendkívül vonzó előadást tartott a saját konstrukciójú szegedi orgonáról. Valóságos technikai labirintus a váza, emel­tyűk, félméter átmérőjű levegőládák, elektro­mos kamrák: valami kivételesen impozáns szerkezet az egész. És mindez, a fúvós, ének, vonóskoncert valamennyi hangszere utánzásá­nak és egyesítésének lehetősége a művészet­nek és produkciónak olyan perspektíváit ál­lítja Szeged elé, aminőtől a zeneművész! élet fellendülését az »eseményt nagyszerűségével várhatjuk. Az orgona a templom egész szélességét el­foglalja. 7300 sípja, 450 regisztere, 15 szél­ládája van. 70 méter hosszú kábel vezet a ku­polában elhelyezett úgynevezett »égi regisz­ter<-hez, amelynek működése a költői inter­pretálásoknak szinte határtalan teret biztosit. VituáUs crescendo- és decrescendo-szekrénnyel szabályozza az orgonista a hangok mennyisé­gének és erejének csodálatosan misztikus hangvegy ülettel aláfestett egész komplekszu­mát. Az egész szerícezetet öt lóerős motor hajtja, teljesen zajtalanul. Hogy némileg fogalmat adjunk arTól, mi­lyen hatalmas arányú a fogadalmi templom orgonája, kis viszonylatot állítunk fel Euró­pa nagy székesegyházainak orgonávial. A leg­nagyobb, a St.-Michaelis székesegyház orgo­nája 109, a passauié 107, a bambergié 102, a párisi St.-Sulpioe székesegyházé 100, a sze­gedi fogadalmi templomé 101 játéku. A világ legnagyobb orgonája az amerikai Denwer vá­rosában van és 240 játékkal van felsze­relve. Magyarországi orgonákkal párhuzamo­sítva még nagyobb a szegedi jelentősége. A váci székesegyház orgonája csak 48, a ka­locsaié 50, a pécsié 48, a nagyszebenié 79, a pesti Bazilikáé 65, a Zeneakadémiáé 70 já­téku. A szened! oraona tehát oly nagy­szabású. hooy az egyházi zene terén, ha megfelelő orgonames­terek lesznek, vezető szerepe lesz Szegednek. Amíg azon*\m az orgona működésbe lép­Beivarosi Moai Kebraár 21, 2S, 23-in Péntek, «mabat, vasárnap Líl öanéver é3 Hans Sfiive gyönyörű magyar tárgyú filmje: Maros vize folyik csemtasen. Magyar levegő, magyar miliő, édes-bus magyar nóta, magyar huszár, becsillat és szerelem 9 felvonásban. Azonkivül: A legszebb expedíciós film: Sziám, a feíiér elefántok országa. E15ad4*ok kezdete 6, 7, 9, v«et"- is ünnepnap 8, 5, 7, 9 Arator *\Of só Atoxi Február 21, 22, 23-An, péntektől vasárnapig A tuiviSáoI hírnök I dráma Warner O and es Jaque ine Lesen {Szereplésével. I Azonkívül: PABDftV MADAME vígjáték Sandra Milovanoltal. I ElSadfisok keidet« 5, 7, 9, vasár- ée ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakör het, még néhány hónap fog ellelni. A nyers hangoknak hónapokig tartó hangoláson, fino­mításon, a templom akkusztikájához merten erősítésen vagy gvöngitésen kell átmenni. Geyer tanár kilátásba helyezte, hogy pünkösd finnepére megszólal Szegeden a világ egyik legszebb és legnagyobb orgonája s a pünkösdi harangok nemcsak a hit ájtatos felemelkedéséhez, hanem a miívcszet titáni szépségéhez is fegják hivni Szeged népét.. Uj internacionális kapcsolatba is bevonul váro­sunk orgonája révén. Még ebben az évben less a világ orgonistáinak kongresszusa és a résztvevők — lesznek vagy nyolcszázán — különvonattal le­főnnek Szegedre. Ez alkalommal minden ország orgonistája or­szágának legszebb és legreprezentatívabb or­gonaművét fogja bemutatni. Hogy azonban a* egyházi zenének művelése állandósuljon, a fogadalmi templomban minden hónap bizo­nyos napján, országos nevű orgonisták köz­reműködésével hangverseny lesz. Amit a világi és színházi zene művelésében nagyrészt hatósági hiba folytán hiába keres­tünk, megkapjuk majd talán az egyháziban. A Hélmagyarorsssúg uf regénye: Slep§an Zweig: Fouc§é Napoleon rendörminiszlerének izgalmasan érdekes portréja A Délmagyarország szombaton az uj iro­dalom egyik legremekebb, legszenzációsabb al­kotásának, Síephan Zweig: Fouché cimü munkájának közlését kezdi meg. Stephan Zweig megajándékozta már a világot néhánv örökéletü portréval és tanulmánnyal, ame­lyekben olyan uj szempontokra mutatott rá és olyan momentumokat világított meg, ame­lyek egészen uj utakat nyitottak meg a köz­vélemény előtt, Napoleon rendőrminlszleréről, Fouché Józsefről irt könyve is ezek közé tar­tozik. Fouchét a hivatalos történelem e'ha­nyagolta, ami érthető is, mert szerény, erő­szakoltan jelentéktelen, szürke alakja szinte beleveszett abba a fényözönbe, ami Napoleon körül keletkezeti. Stephan Zweig eltemetett ok­mányokból, titkos levéltárak féltve őrzőit tit­kaiból rekonstruálta könyvében -> a sötét­lelkű történelmi figurának megdöbbentően ér­dekes és izgalmas portréját. Zweig nyomról-nyomra, adatról-adatra ki­mutatja, hogy Fouché titokban, a kulisszák mögül valósággal irányította az eseményeket, ő volt az, aki Barrast megbuktatta, aki előse­gítette Napoleon államcsinyjének sikerét és titkos adattárában olyan titkokat gyűjtött ösz­sze, amelynek segítségével mindent elérhetett, a legsötétebb céljait is megvalósíthatta. Zweig könyve a legsötétebb jellemtelenség klasszikus szobrát mintázza meg ércnél mara­dandóbban, fényképnél hűbben. A bámulatot művészettel megirt könyv minden lapja, min­den sora izgalmas szenzáció, külön élménye Az életrajz körül végigviharzik az egész nagyi francia forradalom, Stephan Zweig nagyszerű írását szombat reg* geltöl kezdve naponta bö folytatásokban —« magyar nyelven először — közli a Délmagyary ország. A gazdag felsőtanyai gazda meggyilkolásának ügyében letartóztatták három mostohagyermekét és — (eleségét (A Délmagyarország munkatársától.) Felső­tanyát sokáig izgalomban tartotta az a gyil­kosság, amelyet november 25-én követett el Rácz István gazdálkodó. Lengyel Ferenc jómódú főldnávesnek ki­lenc gyermeke volt, akik háromféle nevet viseltek, mi síel Lengyel Ferenc háromszor nő­sült és mind a három asszony gyereket ho­zott a házhoz. A családnak nagy gondot oko­zott az örökség kérdése, amely éppen a csa­lád sokfélesége miatt, egyik-másik gyerekre nézve veszélyben forgott. A mostohagyerekek tartottak attól, hogy az öreg olyan végrende­letet fog csinálni halála előtt, amelyben őket kirekeszti az örökségből. Emiatt érlelődött meg Bácz Istvánban az a gondoiat, hogy mielőtt az bekövetkezhetnék, elteszi láb alól az öre­get. 25-én délután elliivta a saját tanyájára Lengyel Ferencet, jól tartotta, aztán estefelé kocsin hazavitte. Az öreg megérkezése után szobájába ment, a család pedig a nyári kony­hába vonult vacsorázni. Rácz István boosont az öreghez és amikor megbizonyosodott arról, hogy alszik, leakasztotta a falról a vadász­fegyvert és agyonlőtte. A nyomozó rendőröknek a család azt a fel­világosítást adta, hogy Lengyel Ferenc ön­gyilkosságot kövelett el. Csakhamar kiderült azonban minden, Rácz Istvánt elfogták és be­szállították a szegedi ügyészség fogházába. Pár nap múlva fordulat történt az ügyben. A rend­őrség letartóztatta Lengyel Ferenc mostoha­leányát, Rácz István mostohát estvérét, aki tu­dott a tervszerűen előkészített gyilkosságról. Ezt a letartóztatást rövidesen egy másik is kö­vette. A nyomozás megállapította, hogy Tóth József nevü gyermeke is benne van az ügy­ben. öt is letartóztatták, később mindhár­mukat vizsgálati fogságba helyezték. Szerdán aztán ismét fordulat történt ebben az egyre jobban komplikálódó ügyben. Ez az ujabb fordulat bebizonyította, hogy az öreg Lengyel ellen valóságos maffiát szőttek csa­ládjának tagjai. Dr. Tompa Gyula ügyész néhány nappal ez­előtt, a Lengyel-féle akták tanulmányozása után ujabb nyomozást rendelt el. Az állam­rendőrségtől két detektív: Posztós Mihály cso­portvezető és Gyólai László mentek ki a ta­nyák közé a nyomozást lefolytatni. Ötnapi nyomozás után olyan dolgok jutottak tudomá­sára a detektíveknek, hogy ötödik napon le­tartóztatták Lengyel Ferencnét, a meggyilkolt gazdálkodó feleségét. A nyomozás adatai szerint a gazdálkodó fe­lesége nemcsak hogy tudott előre a gyilkosság­ról, hanem egyenesen 0 beszélte rá Rácz Istvánt, hogy végezzen apjával. Lengyel Ferencnét a detektívek szerdán est« beszállították a szegedi ügyészség fogházába. Lengyel Ferencné sorsa fölött a vizsgálóbíró előtti kihallgatás után fognak dönteni.

Next

/
Thumbnails
Contents