Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-02 / 27. szám

igyelni! készpénzdrbsn. bb, becsült^ sságában. c, ami — u®' Ietesek szcfflíssti tisztaságot iban nem repkevés a bigyászszegélyes ndez ebből « tenni főispánt belőle, mer' ;i terheivel. 0 lyzetben, hogy stést, méltánf Ina Szeged vánagy baszni iluságának, ^ mondást a tö nben a szeg'' :ak már. ezen súlyosabb fe>" jnnak mind*" vezesse a ke*' ül minden W" : a hozzá kap' ényszerü mefr itt Baár JedO ágosságára, * érzékenykedő nd marad. * szakértőt k«' idelés Körül ál idszet/ tény, [—6 órátt íget. hogy m ft i""1 legnultoin B Manó legiö*. . I 1AZ 2S/e 1930 február nfcLM\ÍSKAim.RS3MG ÜLé* ara VASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim is Uraim, lezajlott hát a házikezelés •lső eredeti drámai bemutatója. Ez volt a színházi hét eseménye, mert mégsem utolsó dolog az, ka a szegedi színpadon teret, levegőt és kulisszát kap egy fiatal és szegedi költő. Fiatalság és tehet'ég: az élet legnagyobb kincse, — lehetőséget kell nyújtani hozzá, hogy e muló és ritka adottságok kitermeljék a maguk kincsét, — még akkor is, ha a tehetség nem mindig és azonnal jár együtt * színpadi rutinié technikai ügyességeivel... Pénteken alig lehetett izgatottabb embert találni Szegeden, mint a fiatal poétát, Berceli Anzflm Károlyt A költő legnagyobb eseménye: színpadra kerülni... Délelőtt megszerezte a kárpit előtt hajfc longó szerzők ominozus frakkját, de délután már °lyan izgatott volt, hogy nem tudott otthon maradni és — elment a moziba... Este aztán boldog örömmel hajlongott a tapsokban és gyöngyöző homlokkal mosolyogta: Ugy-e mondtam, nem is huktam olyan nagyot.. De a premier lázas eseményén tul volt még <gy határtalan öröme ennek az emlékes napnak. Az Istent színjáték bemutatójára megjött a hir: a fiatal kőlt6 megkapta a kultuszminisztérium 800 Penyős ösztöndíját, amivel (és a tantiémpkkel) «1 lehet indulni Berlin és Páris szédítő szépségei felé Piseatort nézni és Tairoffot hallgatniTarnay direktor Pester járt a hjSten és megszerezte színháza számára A biarritzi Vénusz, a Sisters, » Matgika színésznő akar lenni és a Juliusi éjszaka •lőadárf jogát. A két uj operett primadonnaszerepét Harmath Hilda fogja játszani, akinek szerződését meghosszabbították.Ellenben eltávozott Szegedről Sólyom Győző, aki visszaadta helyét a hazatért Tolnag Andornak. Sólyom bonviváni szerepét a Tommy és társában Cselle Lajos vette át, mig a Katica próbái már Megkezdődtek és természetesen Tolnay fogja ját•zani Szegeden is pesti szerepétNagy előkészületek folynak az uj Molnár-premierre (előtte a Szép Galathea megy, címszereplő: Lamberg Rózsi.) Pesten is kíváncsiak a szegcdi • Molnár-premierre, — Joób Dániel és Roboz Imre. ] a Vígszínház igazgatói bejelentették, hogy a pre ttiierre lejönnek Szegedre — szinésznézőbe... A Vígszínház egyébként érdekes tervet penditeti j taeg. A jövfi szezontól kezdve hajlandó volna ki ! kölcsónőzni Szegednek néhány színészét, — kosztba r adná addig őket, amig a Vígszínházban nem lenne * dolguk.Az operatársulat a Fidélió után gyorstenipőban kihozza a Sába királynőjét és belesegít a Madarász íePrizébe is... Csütörtökön nagy bankett volt a Carmen vendégszereplés} estje után, amelyen elsimultak azok az ellentétek és kedélyes barátkozások, amelyek a Apróba izgalmában robbantak ki.„ Nagy esemény volt Tarnay direktoréknál. Tarnay vera ugyanis elsején vitte haza az első gimnáziumi b'tonyítványt és kiderült, hogy nemcsak tiszta e9yest kapott de egyedül az egész gimnáziumi e,s« A)-ban! És ráadásul még ő kapta a legjobb tanuló számára. kitűzött jutalmi játékot is... PerSze a nagy eseményre a kis gimnáziumi primadonna jutalmat rendelhetett: rántott csirkét az ön<iepj ebédre !.„ Huszadika felé mégis megérkezik végre a tal,e Szegedre is. A mozi egész vezérkara szakértőkéi együtt fönt járt ebben az ügyben Pesten és kötötték a legmodernebb hai-os filmmasinát Az első hangosfilm valószínűleg a Submarine lesz, aztán kerül sor a Mámorkeringőre, a Négy ördögre és ha az uj kópia megérkezik: AI Jolson Singing /oo?-jára is... A napokban nagy gazda-gyülekezés volt Wolff Miksa ur ülléspusztai birodalmában. Jelen volt Dorozsma plébánosa, Sztricha Kálmán esperes is, aki nemcsak tanulmányozta a modern gaí&álkodást, de maga is alkudozott a rózsaszínű orrú gyönyörűségekre; három jorkshirri díszpéldányra is. Ebéd liízben a boros, muzsikás életről folyt a szó, mire az esperes ur így szólt a vendéglátó házigazdához: * < — Na Miska, nem tudom, mi lesz veled Odafönt a Túlvilágon, hogy fogsz számot adni életedről... ; — Majd esperes uram előremész és egyengeted az utamat, ha szállást csinálsz 1 — felelte a házigazda. Az esperes kicsit elgondolkozott, aztán csöndes nyugalommal így replikázott: — Az egyengetés attól függ, hoggan számítod a jorkshireik árátt.. (Másnap a bárom darab jorkshirei díszpéldány ott lakmározott a dorozsmai esperes tanyáján.)... A kávéházban Hágáról, az egyezményről, az eredményről és Bethlenről folyt a tiő. Az egyik törzsvendég végighallgatta az egész vitát és amikor már mindenki elmondotta érveit, kritikáját és hozsannáját, igy szólt: — Wír werden noch bethlcn gehn... Addig ís Hölgyeim és Uraim: az élet álom... (r.) Amztrta multfa és fövőfe angol világításban Irta: Tonelli Sándor. Tonelit Síintínr 426 BOHNBAN Vasárnap sáróra 4-kor. február 1-íöl menü étlap szerint 1"40 1 llfer Domaszéki . . . 1*00 1 „ 0 asztali .... 1-40 * Rizling 180 Ennek a cikknek bevezetésében némi magyarázattal tartozom az olvasónak. Amit benne irok, nem az én véleményem, hanem visszaadása egy art*"1 "iklt iio uj.:..t menetének, amely a Quaríesly iieuuu juuuíuí i inában jelent meg. Tájékozásul még azt is elmondom, hogy a Q. R. az tn 'ol konzervatív pártnak legelőkelőbb folyóirata, anely jmár száz esztendőnél hosszabb mullra te•kinthet vissza. Hasábjain a legelőkelőbb szerzők a világpolitikának és világfazJagságnak legfontosabb kérdéseit szokták megvilá. tani, mindig a forrásul szolgáló könyvek, tanulmányok és okiratok megjelölése mellett, hogy az olvasó is belemélyedhessen az ismertetett problémák vizsgálatába. A ciKk, melyről most szó van »Ausztria: visszapillantás és jövendölés* cimet viseli. Nagyon érdekes, mert egyrészt az angol politikai gondolkozás megváltozásának képét mutatja, de érdekes azért is, mert sok tekintetben reánk ís vonatkozik. Az én írásom célja ismertetés, a gondolatmeneten tehát nem változtattam. Természetes, hogy amit irok, az a tizenkét oldalas angol tanulmánynak csak kivonata. v * A nemzett és dinasztikus érdek összeütközése A mai Ausztriának legfontosabb problémája és az egész európai politikának egyik légelsőrangu kérdése a Németországhoz való csatlakozás Megengedhető-e ez angol és általános európai szempontból, erre a kérdésre a mult alapján kell megfelelni. A német egység, mint európai kérdés, először 1848-ban a frankfurti' parlament idején merült fel. A német hazafiaknak az volt_ a vágyuk, hogy Ausztria német részei lépjenek be a német szövetségbe, a nem német tartományok, — Magyarország, Lengyelország. Horvátország, Lombárdia' és Velence, — maradjanak kívül a nagy középeurópai egységen. A frankfurti nemzetgyűlés igv került összeütközésbe a dinasztikus érdekkel. A Habsburgok nem áldozták fel birodalmuk egységét nemzeti szempontóknak. Ellenkezőleg, a magyar szabadságharc leverése után Ferenc József miniszterei teljes erővel láttak neki egy abszolút rendszerű, külsőségeiben német, de lényegében nemzettelen ósszbirodalom megszervezéséhez. Érdekessége volt a frankfurti időnelfc Hogy a nemzetgyűlés Csehországgal kivételt tett és Csehország képviselőit meghívta Frankfurtba. Ekkor irta meg Palacky hires nyilt levelét, mely szerint Csehország tekintete nem Frankfurt, hanem Bécs felé irányul. Ausztriát nem szabad szétrobbantani, hanem ha nem volna, fel kellene találni. Külön-külön ugyanis az egységes Habsburg-birodalomból kiszakadó országok zsákmányául esnének a telhetetlen orosz hatalom terjeszkedésének. " «' A magyarság tragikum* Egy föderális alapon és a népek egyenjogúságának elvén felépülő középeurópai államszerkezetnek a magyarság állott az útjában, Ebből a szempontból tragikus a magyarság végzete. A magyar jellemnek a túlzott nemzeli büszkeség és az uralkodásra termettsé^nek hite az egyik alapvonása. A magyar a többi népeket maga alatt állóknak tekintette és elzárkózott a demokratikus elvek elől. Éppen e jellemvonásokból azonban az abszolutizmus szomorú ideje alatt, büszke daccal tudott megállni minden elnyomással szemben és végezetül 1867-ben a dualizmus formájában önálló államiságának elismerését rá tudta kényszeríteni az uralkodórac A magyar nemzeti aspirációknak az elérése volt azonban a magyarság tragikuma és egyúttal a Habsburgok birodalmának végzete. A közjog ugyanis önmagában nem elég államok életének biztosítására: a jogi szabályozásnak egyezni kell a tényleges erőviszonyokÁtlátáshoz Mosashot lienko Pb rs II