Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-02 / 27. szám

*>RMVf A r.v .» Rnnst 4fí 193n f>,hniár 2. Paracelsus sör Pohér Korsó 50 fillér SO fillér a „Hágí" Étteremben kai is. Ez az alapfőltéte) a monarchiában hiányzott. A kiegyezés, amelyet a monarchia alapjának tekintettek, kezdete lett a felbom­lásnak. Először Ausztriában a németek, utóbb Magyarországon a magyarok nem bizonyultak elég erőseknek a hegemóniára. A külszin sokat takart ugyan, de a kiegyezéstől kezdve, abban a mértékben, amint a mi időnk felé közeled­tünk, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a szlá­vok és a többi nemzetiségek nem a monarchia keretein belül, hanem azon kivül keresik nem­zeti céljaik megvalósulását. Ferenc Ferdinánd szerepét az angol cikk tigy iteli meg, mint az utolsó kísérletet a monarchiának föderális alapon való átszer­vezésére és megmentésére. Ausztriában ez a főderalizálás ment volna, de Magyarországon nem. Ezért kellett neki szembekerülni Ma­gyarországgal. Ebből a szempontból kell meg­ítélni a háborús felelősség kérdését. Formai­lag Tisza István ellenezte ugyan a háborút, de kemény és hajthatatlan magatartásával, amely nem engedett változtatni az 1867. évi végzetes alkotmányon, 5 wlt a monarchia tirásója. így következett be az összeomlás is a monarchia végzete. A párisi ítélőszék A háború alatt Balfournak az volt az állás­pontja, hogy a monarchiát meg kell tartani, ha el lehet választani a német szövetségestől. Csali mikor ez nem sikerült, engedett ő és Clemenceau a csehek részéről jövő sürgetés­nek és egyezett bele a monarchia felosztá­sába. A párisi békekonferencia csak rontott Európa helyzetén. Nem béketárgyalás volt, hanem törvényszék, amelg Ítéletet mondott. De jóformán még mielőtt az ítélet elhangzott volna, a koncra éhes örökösök széttépték az egész monarchiát. Ausztriának csak egy kis darabja maradt meg, amely életképtelennek ítélte önmagát. Ez a megmaradt kis ország, 1918 november 12-én, tehát huszonnégy órá­val azután, hogy a császár lemondott hatalmá­ról, nemzetgyűlési határozattal kimondta a Németországhoz való csatlakozást. Németor­szágból jövő visszhangja volt ennek a hatá­rozatnak a weimari alkotmány 61. szakasza, amely hozzájárult Ausztria csatlakozásához és lehetővé kívánta tenni, hogy az osztrák­németek képviselőiket elküldjék a birodalmi gyűlésbe. A kettős határozat végrehajtása elé a nagy­ántánt tilalomfát állilott. Ugyanazok, akik az egész háború alatt a ncpek önrendelkezési jogát hirdették, Ausztriánál megtagadták en­nek a jognak az érvényesítését. Németország védtelenné volt ugyan téve, de Franciaország mégis félt tőle és nem akarta megengedni, hogy legyőzött vetélytársa hat és tél millió lélek hozzákapcsolásával megerősödjék. Ezért kellett az életképtelen Ausztriát alkotni, két­milliós vizfejü fővárossal, amely halálra van Ítélve. Ma előállt az a helyzet, hogy Bécs pénzügyileg és gazdaságilag állandóan hanyat­lik és régi szerepét Prága készül átvenni. Ennek a szerepnek az ellátására azonban Prága képtelen. t Mi történik Csehszlovákjóban ? »Régi mondás, — ezeket a sorokat, szó .M rzóra idézem az angol tanulmányból, — hogy aki a oseb bástyában ül, ura a helyzetnek. Csehszlovákia az egész kőzépeurópai problémának kulcsa. A helyzet nem kellemes. Hat különböző nemzeti­ségével Csehszlovákia kicsiben pontos mása a régi birodalomnak. A problémái ugyanazok és uiég eldöntésre vár, hogy több sikert fog-e ezek meg­oldásában felmutatni, mint a régi birodalom. A szerencsétlensége az, hogy nem nemzeti állani, de ezt a helyzetet még komplikálja az a katonai feladat, melyet neki be kell tölteni. Csehország Franciaország kuvasza. Fennállásának biztositékát egy aránytalanul nagy hadsereg fenntartása és a Franciaországgal való szövetség szolgáltatják. Ez az a tény^neJ^Csehszlovákiának magatartását Ausztriával W Magyarországgal szemben deter­minálja. Nem rosszakarat, hanem a kényszerűség hajt/a arra, hogy Így cselekedjék. Ha Csehszlo­vákia abban a helyzetben akar lenni, hogy telje­sítse hivatását, közgazdaságilag függetlennek kell lennie. Ki kell fejleszteni az erőforrásait, külö­nösen hadianyagok tekintetében & e célból fel­tétlenül magas védvámrendszerrl van szüksége. A szerencsétlensége az, hogy politikai szerzetének bizonytalansága folytán, mint azt a Tuka-pör is bebizonyította, ez irányban minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyulhat megpróbáltatás esetén. Köztudomásu, hogy se a németek, se pedig a magyarok, akik együtt a lakosságnak egyharmadát teszik, nem emelnének kezet tulajdon véreik ellen, sőt még azt sénrlehet mondani, hogy Masaryk elnök javított volna a helyzeten a hazaárulás kaznisztikus meghatározásával.« Meg Kell engedni Németország és Ausztria egyesülését Mindent egybefoglalva, igy a szomszédos ál­lamok viszonyai miatt is"Ausztria nem marad­hat meg önálló államnak. 1919-ben sem volt morális alapja, hogy megtiltották neki a Németországhoz vaió csatlakozást. Akkor az Uj benzinmegtakaritó! Amerikai találmányi Walter Critchlow 1921-L st. Wheaton, HL U.S. A. benzínmegtakaritó és szónenyeltávolitó készüléket szabadalmaztatott az összes automobilok és gáz­motorok részére, mely minden eddigit felülmúl. Bégi Fordok 26 Ví Km-t érnek el vele egy liter üzemanyaggal; uj Ford-kocsik 22 V* Km-t. Bármely más kocsi V<—1/smeglepő többletet ér el. A feltaláló egy készüléket bevezetés céljából teljesen díjmentesen bocsit rendelkezésre. Ezen­kívül átad kerületi képviseleteket, melyek havi 250—1000 dollár jövedelmet bajthatnak, írjon még ma angolul W. Crílcölom 1921-L St. Wöealon 171. V. S. a. címre. H. 7 erőszak döntött, de azóta a nemzetközi hely­zet nagyon megváltozott. Németországnak a Népszövetségbe való belépése, Locarno, Kel­log-paktum, Rajna-vidék kiürítése, leszerelési konferencia után nem lehet az önrendelkezési elv érvényesülését megakadályozni. Ezt kí­vánja Nagy-Britannia, Ausztria és az újjá­szervezés alatt álló Európa érdeke egyaránt. Ausztriának a birodalomhoz való csatlakozása azokat az elemeket szaporítja, melyek békét akarnak, viszont az életképtelen kis ország állandó tanyája marad a gazdasági és poli­tikai nyugtalanságoknak. A józan politikai megfontolás léhát a csatlakozásjwlitikája felé vezet. •TTTIXJU [nZZnZZD LfUlJ 11IIIIXLLD i Délmagyarország kölcsönhönyvfárában a legnagyobb magyar és külföldi irók legjobb kcmyveit olvashatja JElőfizetési tüj egy hóra 1 pengő, tisztviselőknek 80, munkásoknak heti 16 fillér. M - ^kJJLJULIXZlJLJJLIlXÍ IIJT lX^lJULXXX^JCXXXrTrrTTXr^ r oixtjr Mülier Sámuel és Fia .« cés Klauzál fér 2| 21 napos kabát- és ruhavásárt rendez!! Téli kabátok . 19-50-től kezdve] Téli női kabátok sszép díszítéssel Tavaszi nöi kabátok - - 19'— Női szövet ru&ák - . . . Selyem ruQák Krepe de sc&ine ru&ák Bemberg és mintás selyem ru&ák Nőt blúzok 31-— 35-— 21-— 26"— 11.— 9-80 15-— 18-— 7'— 8'50 1-60 3-— 39,— 35-­13-5© 13'20\ 20-— 9-8© 4'—\ Kérjük áras kirakataink megtekintését! :0MrMm Özv. Schilllngcr Mórné ugy a maga, mint gyermekei Aranka és Endre, valamint kiterjedt rokonsága nevében mélységes fájdalommal jelenti. hogy forrón szerelelt fia, özvegységében lámasza, üzletének éltetője és vezetője SCHILLINGEK ISTVÁN ur munkás életének 40-lk évében, rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. Drága halottunkat haza hozatjuk és vasárnap délután 3 órakor a zsidó temefS cinlerméből kísérjük utolsó útjára. Emlékét soha nem muló kegyelettel fogjuk megőrizni I Részvétlátogatások mellőzését kérjük. Moder Róza György Endréné nagynénje. Grosr Vilmos sógornője és sógora, György Mária kishúga. Külön villamoskdcsi a Dugonics térről fél 3 órakor indul. m

Next

/
Thumbnails
Contents