Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-15 / 38. szám

1930 február 15. OftT.MA OVII .US A műnk anélküliéit íölvonuliaR a város&ásza elé a városi inségmunlcák ügyében Szocialista küldöttség "Pálíy polgár mester helyettesnél — Hétiön megkezdődik az Inségmunka A város nyomoxíaí a munkanélküliek kosoíí (A Délmagyarország munkatársát61.) Pénteken délelőtt ismét fölvonultak a munkanélküliek a szegedi városháza elé. Tizenegy óra után néhány perccel többszáz főnyi tömeg verődött össze a Széchenyi-téren. A rendőrség azonnal készenlétbe lépett, de beavatkozásra semmi szükség nem volt, mert a munkanélküliek nyugodtan, rendzavarás nélkül várták meg, amig a küldöttségük megjárja a városháza illetékes hivatalait és visszatér a válasszal. A munkanélküliek küldöttsége először dr. Somogyi Szilveszter polgármestert kereste, aki azonban Budapestre utazott és igy nem találták hivatalában. A küldöttség eZuíán átment a bérházba és dr. Pálfy József helyettes polgármesternél jelentkezett. A küldöttség bejelentette a polgármesterhe'yeltesnek, hogy a munkanélküliek közölt naprólnapra nő a nyugtalanság, mivel a munkaközvetítő hivatal idézővel hívja be azokat, akik részt kapnak az inségmunkából. A legtöbb szegedi munkanélküli azonban mind a mai napig sem kapóit ilyen idézőt és igy attól tartanak, hogy kimaradnak ebből az egyetlen kereseti lehetőségből. Dr. Pálfy József polgármester helyettes elmondotta a munkanélküliek kűldőltsége előtt, hogy a hatósági munközvetitő hivatal a polgármester utasításai szerint jár el, amikor idézővel szólítja munkába a munkanélkülieket. A polgármesler elrendelte ugyanis, hogy az inségmunkára jelentkező munkanéiküliek anyagi és illetőségi viDr. Pálfy Jóittj szonyalt szabályszerű nyomoz uu kell tisztázni. A város nyomozói sorra látogatják most a jelentkezőket és megállapítják, hogy ki szegedi illetőségű és ki jött csak most, az inségmunka hirére Szegedre. Megállapítják azt is, hogy a jelentkezetlek között ki van tényleg rászorulva az inségmunkára, mert a polgármesler utasítása érielmében az uj inségmunkára csak azok oszthatók be, akik egymaguk gondoskodnak családjuk el'.artásáról és akik már hosszabb idő óta munkanélküliek. Kiderült ugyanis — mondotta ezután —, hogy a régebbi inségmunkákra olyanok is jelentkeztek, akik részint nem szegeWOLF MIKSA Ulléaputztal »zőiAgszdat&ga 460 kimé Ki hl nő 6 aszíali . . . P -.50 Knvidiirta 6 Eítes 1.— Rizling 6 120 liierenRlni. Horthy Miklés-ucca 16. Kassal szemben. Bö" Telefon '©—60. diek, részint nem egyedüli kenyérkeresők családjukban. A hevenyészett városházi stalLsz tika szerint ezeknek a száma meghaladta a foglalkoztatott munkások számának negyven százalékát. A nyomozás igen hosszadalmas munka, amelyet a város altisztjei végeznek. A polgármesterhelyettes elmondotta, hogy eddig csak azok kaptak idézőt a hatósági munkaközvetítő: öl, akiknek ráutallságát a nyomozók már igazolták, a többiek rövid időn be1 ül szintén megkapják, Közölte még a polgármesterhelyettes a küldöttséggel, hogy az inségmunka minden valószínűség szerint hétfőn megkezdődik, a munkanélkülieket a mérnöki hivatal osztja be. A küldöttség a polgármesterlielyettes válaszát azután közölte a városháza előtt várakozó munkanélküliekkel, akik a legnagyobb rendben szétoszlottak. Pénteken délelőtt a törvényszéken kihirdették Pál József előtt a Kúria Ítéletét A Zrlnyl-uccai gyilkos megkezdte 14 évi fegyházbQntetésének bitöltését (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A Délmagyarország pár nappal ezelőtt megírta, hogy a Kúria Ítéletet hozott a Zrinyi-uccai gyilkos, Pál József bűnügyében. Pál József, aki — mint emlékezetes — megfojtotta özv. Bartosics Jánosnét, a törvényszék halálra Ítélte. Az Ítélőtábla megváltoztatta az Ítéletei és Pál Józsefe' 12 esztendei fegy házra Ítélte, a Kúria ezt a büntetést /4 esztendőre emelte fel. A szegedi tőrvényszék TOd-tanácsa pénteken hirdette ki Pál József előtt a Kúria döntését. A gyilkost szuronyos fegyőrök vezették át a Csillagbörtönből a törvényszéki épületbe. Pál Józsefet a fogság erősen megviselte, sápadt, beesett arca ember lett. Szürke darócruhát és bakkancsot viselt Amikor a fegyőrök beállították a terembe, egykedvűen nézte a hallgatóságot. Vild elnök szavaira, amellyel bejelentette, hogy a Kúria végső fokon Fegyházra Ítélte, egykedvűen válaszolta, hogy tudomásul veszi az ítéletet. Az elnök ezután enunciálta. hogy az ítélet fogerós lett és végrehajtható. Az Ítélethirdetés után Pál József a szuronyos fegyőrök előtt visszaindult a börtönbe. Arca jóval derűsebb mint az Ítélethirdetés előtt. A folyosó végén mosolyogni is próbált és erősen megnézegette a tárgyalásra összegyűlt — hölgykőzönséget Halálra ítélték a tiszakürti asszonyt, aki arzénnal mesélte szüleit Cseri Lafosné végig Ártatlanságát hangoztatta A lövő héten egy 67 éves asszony arzénpörét tárgyalják Szolnok, február 14. Szolnokon ma tárgyalták az arzénmérgezéssel vádolt Cseri Lajosné bűnügyét. Cseriné a vádirat ismertetése után kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert szüleit nrm gyilkolta meg. Szülei teát és bort ittak, de attól nem halhattak meg. Szűcs Lászlóné, a vádlott sógornője volt az első tanú, aki elmondotta, hogy az öreg Szűcs sokat szidta leányát, Cseri Lajosnét, mert állandóan a szőlőbirtokot követelte. Kovács Sándorné is arról tett vallomást, hogy Cseri Lajosné mindig szerette volna szülei vagyonát magához kaparitani. Tálas Mihályné, aki férjével együtt gondozója volt Csenné szüleinek, az elnök kérdésére elmondotta, hogy töbuizben volt szó arról, hogy az öreg Szücsék az ápolás fejében rájuk tfagyják a házat. Szerinte Cseriné sokat veszekedett szüleivel a szőlő miatt. Hallotta amikor Cseri Lajos egyizben azt mondolta feleségének: miért nem akasztják már fel magukat és adják nekik a szőlőt. Tálas Mihály földmives tanúvallomásában a hrlálesetek körülményeiről tett vallomást. Cseriné sokat veszekedett az apjával a szőlő miatt s az apja ilyenkor azt felelte: — Mit akartok, hát ezt is el akarjátok venni tőlem! Szűcs László 74 éves földmives vallomásában az elnök kérdésére azt válaszolta, hogy Tálas Mihály és felesége voltak állandóan az öreg Szücsék mellett és az öregek sokat panaszkodtak gondozóikra. Hasonló értelemben vallott Szűcs Lászlóné is. Cseri Lajos, n vádlott asszony férje tanúvallomásában elmondolta, hogy feleségét a szőlőből hivták haza azzal a hírrel, hogy szü'.ei rosszul vannak. Kuty Zsigmond arról tett vallomást, hogv halála napján látogatta meg az öreg Szűcs Istvánt, aki arról panaszkodott. hogy amióta a leánya által készített teát megitta, állandóan rosszul van, másnap meg it halt. A tanúvallomások után a törvényszéki oi> vosszakértők terjesztették elő jelentésüket, amely szerint Szűcs István és felesége halálát kétségtelen arzénmérgezés okozta. Délulán dr. Kroríberg János ügyész mondotta el vádbeszédét, melyben Cseri Lajosnéra a bűnösség megállapítása tnellett kötél általi halálbüntetés kiszabását kérte. Dr. Radnai Ferenc védő, miután a bűncselekmény elkövetését nem látja bebizonyitottnak, felmentő ítéletet kért. — Cseriné, van-e még valami mondanivalója? — fordult az elnök a vádlotthoz. — Csak azt mondhatom kérem, hogy a K&. vácsné adta a bort és a pálinkát az apámnak, hiába esküdözött, hogy nem ő adta, mert ő adta és hamisan esküdött. Én ártatlan vagyokl A törvényszék ezután visszavonult, majd rövid szünet után az elnök kihirdette az ítéletet, mely szerint a törvényszék Cseri Lajosnéy született Szűcs Lidiát bűnösnek találta kétrendbeli gyilkosság bűntettében, amelyet ugy követett el, hogy szüleit, Szűcs Istvánt és Szűcs Istvánné, született Szabó Lidiát előre megfontolt szándékkal 1926 október lí-én megölte azáltal, hogy ételükbe arzént kevert. Ezért a tőrvényszék Cseri Lajosnét kötél általi halálra ítélte. — Magát a törvényszék kötél általi halálra ítélte — fordult az elnök Cserinéhez —, megértette az ítéletet? — Engem bűntelenül ítéltek el — mondja Cseriné. Én nem teltem semmit, bűntelenül halok meg. — Felebbezni akar az ítélet ellent