Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-14 / 37. szám
9 шттштштттттштттшт volna. Nekünk Igenis nemzeti céljaink vannak, amelyeknek élén a revízió áll. A szabadelvüség az egyetlen politika, amely ezt a szent nemzeti gondolatot meg tudja valósítani. Azt is kérdezték, miért nem állok az elégedetlenek élére, miért nem szervezem meg őket? Megmondom: az elégedetlenség ciángáz, amely öl, de nem motorikus erö, amely a nemzetet előre viszi. Én nem a társadalom ellen, hanem a társadalomért harcolok. Ezért nevezi fik el pártunkat nemzetinek és szabadelvűnek. — Ha a boldogok országát nem is tudjuk megteremteni, megteremthetjük az igazság és becsület országát. Ha a társadalom élni akar, ne várja, hogy mások határozzanak sorsa (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Újvidékről jelentik: Borzalmas drámát fedeztek fel a bácsmegyei Péterréve határábnn táborozó vándorcirkusz egyik kocsijában. A cirkusz igazgatója, Harmos Vilmos nem jött ki délelőtt szokott próbájára a kocsiból, mire a cirkusz Ingjál kopogni kezdtek az ajtón, niajd amikor nem kaptak választ, betörték a kocsi ajtaját. A kocsiban felett, hanem vegye kezébe sorsának elintézését. én itt vagyok és rendelkezésökre állok. Tizévi politikai munkára után kijelentem, hogy más szempont nem fog irányilani, csak a polgári társadalommal való kapcsolatom és a polgári társadalom érdeke. Ha nem hallják meg szavamat, azt keü hinnem, hogy a magyar polgári társadalom még mindig kiskorú. Ebből a tömeges megjelenésből azonban arra kell következtetnem, hogy optimisztikusan mehetek előre. Első hivó szavam már is egész sereget gyűjtött az uj zászló alá. Rassay Károly beszédét zajos taps követte s az értekezlet tagjai felállva ünnepelték a szónokot. Ezután Baracs Marcell intézett néhány lelkes szót a megjelentekhez. megdöbbentő látvány tárult szemeik elé. Harmo» Vilmos és felesége holtan feküdtek a padlón é* mellettük hevert Harmos kedvenc kutyája is, amelyben már szintén nem volt élet. A rendőri nyomozás megállapította, hogy Harmos fél'ékeny. sígbííl baltával agyonütötte a feleségét, azután leütötte a kutyáját, vcgfll fejbelőtte magát. МЩ Szemüvegek ПятегЬМаШак I SanöüíT0 nenrtknei Sel'ovszby Béla belügyminiszter: Én nem zárkóztam el mereven a korrekciók elől. Én minden szélsőséget kikapcsoltam. Ezután az egyes felszólalásokra válaszol, majd a bizottsági tagok létszámáról beszél. — A részletes vita során hajlandó vagyok egyes kerületek bizottsági tagsági létszámát emelni: a Józsefvárosét 10-ről 14-re, a Ferencvárosét, az Erzsébetvárosét és Terézvárosét 10-ről 12-re Bejelentem, hogy az intézőtanácsban a választott tagok számát 14-ről 20-ra emelem fel. A kinevezettek számát nem kívánom elejteni. — A költségvetéssel szemben a kormányzatnak jutandó hatályos felügyeleti jog kérdésében a közigazgatási bizottságban leszavaztak, de kijelentem, hogy a többséghez apellálok. A költségvetési tételek emelését vagy tőrlését feltétlenül a kormány hatalmi körébe kívánom vonni. Sci'ovf:zky Béla belügyminiszter kijelenti, hogy hajlandó bizonyos módosításokra. Az ülés két óra után néhány perccel ért véget. »&№ a demokráciától félnek, ofi az üiesibosszuüa magát« Buchinger Msnó előadása a MunKásoítíian&an (A Délmagvorország munkatársától) Buch'nger Manó, az emigrációból nemrégen hazatért jeles szocialista vezér tartott csütörtökön előadási a Munkásotthonban. Az előadás megtartása elé a rendőrség még a délelőtti órákban akadályokat gördített, kifogásolták a »Demokrácia, vagy dikta'urnc címet és nem akarták engedélyezni az előadás megtartását. Lájer Dezső párttitkár kőzbolépésére azután mégis engedélyezték az előadást, de már nem a »Demokrácia, vagy diktatúra«, hanem a »Szocializmus utja< címmel. A Munkásotthon nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Mindenki látni és hallani szerette volna Buchinger Manót, akit szívből jövő meleg ünneplés fogadott, amikor a pódiumra lépett. A szegedi szociáldemokrata párt nevében Lájer Dezső köszöntötte Buchinger Manót, aki azután megtartotta az óriási érdeklődéssel várt előadást. Buchinger fejtegetéseiben abból indult ki, hogy a háború befejezése óta eltelt tlz esztendő alatt milyen gyökeres változáson mentek át Európa államai. Azelőtt a »mindent meggondoltam és mindent megfontoltam« elv volt az uralkodó és a népek millióit küldték a hábqruba, mert különösen a háborús vesztes országokban hiányzott a demokrácia, hiányzott a népek önrendelkezési Joga. Ismertette ezután Buchinger azokat a változás», kat, amelyek Angliában, Németországban,, Ausztriában következtek be és rámutatott arra, hogy az államok nemcsak politikailag változtak meg, de nagy változások mentek végbe a tömegek lelkében is. Az egész világon érzik a dolgozók, hogy azokért a rettentő véráldozatokért, amelyet nekik a világháborúban meg kellett hozni, ellenértékül nem kaptak semmit. A kapitalista rendszer lett úrrá a világon, ez diktál munkabért, termelést; kartellekbe tömörül, elsőrendűen meg van szervezve. A munkások ennek láttára gondolkodóba esnek. Vájjon elég gyors-e — kérdezik önmagukban — • szociáldemokrácia utja, amely elvezetne a célhoz, avagy nem-e jobb volna otthagyni mindent, beleesni a fásult közönybe. A demokrácia mindenütt diadalra fogja juttatni az emberiséget — folytatta előadását Buchinger Manó —, hiszen Angliában és Németországban csakis a demokrácia segítségével lehet keresztül vinni a hatalmas szociális vívmányokat. Beszélt MacDonald kormányáról, melynek külpolitikája egy mondatban összefoglalható: csökkenteni a háborús veszedelem lehetőségét, ami ismét csak a demokráciának köszönhető. j — Természetes, hogy a burzsoázia, a kapitalista rendszer fél a szociáldemokráciától. A fasizmus nem más, mint a kevesek diktatúrája és a fasizmus annak a burzsoáziának a szervezkedése, amely a demokráciától fél és fél attól, hogy a szociáldemokráciái céljai megvalósulnak. Ezért' szervezkednek, ezért tömörülnek fasiszta bandákba. — Félni azért nem kell a fasizmustól Amikor az egész világon tért hódit a demokrácia, nevetséges, hogy egyes kis területeken Uycn mesterséges gátakat emelnek ellene. Nem lehet elnyomni a népeket, mert ak':or ugy járnak, mint Oroszországban, ahol még most is lángol a forradalom. Ahol a demokrácia tol félnek, ott az megbosszulja magát. Buchinger Manót előadása végén tomboló lelkesedéssel ünnepelte a hallgatóság. A főwárosi lawasSafot általánosságban elfogadta Ház Sclíovszky betfiqyminfsKíer a választolt bizottsági b?:ok szárnál 140-röi 130-re, ©z tnfézöíanács íagfainak számát tizennégyről hu?zra emeli Budapest, február 13. A képviselőház csütö toki ülésén Wolff Károly személyes kérdésben reflektál Fábián Béla tegnapi vádjaira. A Nova. szerződést f,ál Jenő az én zsebembe akarta tenni, l>edig azt 1895-ben kötötték. A Baross-taxiengedélyek ügyében nem nyilaíkozlia'otn, arról a szempontról, amely ránk kényszerűdre ezt. Viharos felkiáltások a baloldalon: De csak nyilatkozzon! Wolff Károly: A nemzet egyetemes érdeke követelte, hogy Barossék taxit kapjanakNagy za| és felkiáltások a baloldalon: — A kisemberek érdeke nem követelte!! Kozma Jenő után Olk József szólalt fel. Kifogásolja, hogy az ipari munkások nem kapnak képviseletet a törvényhatóságban. Nagvon helytelen az is, hogy a fővárosi üzemeknek olycn sok Igazgatója van és vérláltó, hogy a mai leromlott gazdasági helyíeiLeu valakim* 138.030 pmigő évi fil«rós® lehessen. A BSzKRT 12 igazgatójának egyévi legális jövedelme több mint félmillió pengő. Ugyanakkor például csak Linesten $900 munkanélküli van. Ha egy polgármester megbukik, jobb állásba kerül. Lehetetlen ezt a rendszert fennlartari. Scitovszky Béla belügyminiszter állt fel ezután Szólásra, hogy reflektáljon a kritikákra. , — A törvényjavaslat benvujtását — mondja a belügyminiszter — szükségessé tette a politika és a főváros háztartásának és rendjének jövője. Mi a polgári társadalmi rend alapján állunk és a polgári társadalom megerősítésére — nyíltan kimondom — szükséges, hnjjy korreklivumokal vrSvfink Igénybe. Baracs MarccL Becsületes szabadságpolitika a legjobb ellenszere a forradalmaknak 1 (Zajos helyeslés a baloldalon.) Scitovszky Béla belügyminiszter: Ha a demokrácia terén mi nem tudunk még mindig száz százalékig megadni mindent, ne a szándékban tessék keresni a hibát, Jjanem abban, hogy az idők nem érettek meg rá. Farkas István: önök nem eret te k meg rá, nem az ¿dől A főispán a kormányzó tízéves Jubileumának napiára Ünnepélyes díszközgyűlést hlv egybe (A Délmaggarország munkatársátólMárcius elsején ünneplik meg Horthy Miklós kormányzóvá történt megválasztásának tizedik évfordulóját. Az ünneplés impozáns keretek kőzött fog lezajlani és abból Szeged város is kiveszi a maga részét Ebben az ügyben dr. Aigner Károly főispán csütörtökön a következő átiratot intézte dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez: »Méltóságos Polgármester Url Folyó évi március T-én ünnepli az ország vitéz nagybánvaí Horthy Miklós Kormányzó Ur őfőméltósága ¡Űdásdus áiJamfől működésének tizedik évfordulóját, mely alkalomból minden tőrvényhatóság hódolattal fog megemlékezni őfőméltósága magasztos személyéről és eredményekben dus kormányzói ténykedéséről. Szeged a nemzeti megújhodás városa közvetlenül tapasztalta, hogy tnilyrn mélységből emelte fel nemzetét az ő elszánt akarása és bólcsessége és ez a város soha el nem muló hálával, ragaszkodással és bensőséges tisztelettel övezi az államfőt, akinek hozzánk való kegyes jóindulata tette lehetővé a legnehezebb időkben városunk hatalmas fejlődését Hogy ezen lélekből fakadó érzéseknek a kormányzatomra bizott törvényhatóság megfelelő formában kifejezési adhasson, folyó évj március hó 1-én délelőtt 11 órára ünnepélyes rendkivüii díszközgyűlést hivők egybe, melynek egyetlen tárgya a Kormányzó Vr OfSméltósága elévülhetetlen érdemeinek jegyzőkönyvbe iktatása és az ezzel kapcsolatos hódoló felirat megszerkesztése lesz. Felkérem Méltóságodat, hogy erre votyitkozó indítványát a közgyűlésen elnöki mognyitöm ulán személyesen előterjeszteni, a közgyűlési meghívókat kibocsájtanl s a tárgysorozatot a közgyűlés előkészítése végett általam ezennel február 27-én délelőtt 12 órára egybehívott kisgyűlés elé terjeszteni s ezen kisgyűlés meghivóít is kiboesájtani szíveskedjék. Szíveskedjék továbbá felkérni az összes felekezetek illetékes lelkészeit, hogy tcmploiuaikban március 1-én délelőtt 10 órakor ünnepélyes hálaadó szentmisét, illetve istentiszteletet tartani s erre a katonai és polgári hatóságokat hivatalokat, egyesületeket és testületeket meghívni méltóztassanak. A fogadalmi templomban tartandó szentmisén törvényhatósági bizottságom tagjaival és Méltóságoddal élén a város tisztviselői karával fogok résztvenni. Végül arra kérem Méltóságodat, hogy városunk dalárdáit a díszközgyűlés megnyitása előtt a Magyar Hisz-e kegy, berekesztése után pedig a Himnusz cléneklésére s ezzel a díszközgyűlés ünnepélyességének emelésére felkérni szíveskedjék.« Д cirkuszigazRató féltékenységltól agyorJtötto a feleségét, azután fefSjsioSSe magát