Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-14 / 37. szám

'1930 február 14. nftl-MtíJV- "l".":* \G Huszonhatodikára sre összehívták a közssfiilést Tizenkilencedikén a kisgyűlés lasi Ölési T- CsütSrfökön referáló ülés voll — zári fíjlólí mögött (Á Délmagyarország munkatársától.) A januárról elhalasztott első érdemleges közgyűlést eredetileg, mint ismeretes, február első napjaiban akarta összehívni dr. Aigner Károly főispán, mivel azonban a közgyűlés napirendjére kívánkozó javaslatok és szabályrendelet! erveze'.ek akkor mé,; nem készüllek el tejesen, a párlok közöli még nem jött léire megállapodás a 1 í o isúgok lagságí helyeinek betöltésére, a közgyűlés összehívását február második felére Dr. M7nrr Kdrotv halasztották el. Időközben ujabb nehézségek, lerhmkai akadályok merültek fel, ezért február közepe táján sem ölhetelt össze a közgyűlés. A főispán most közölle dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel, hogy a kisgyülést, amelynek elő kell készítenie a közgyűlés tárgysorozatát is, tizenkilencedikére hívta össze, a törvényhatósági bizottságot pedig egy héttel később, 26-ára. A városi ügyosztályok vezetői és referensei csütörtökön délelőtt jelentkeztek a polgármesternél és az aktuális ügyeken kívül ismertették a közgyűlés, illetve a kisgyűlés tárgysorozatára bejelentett indítványokat és interpellációkat. A polgármester egyenkint megvizsgálta azok tartalmát és az uj közigazgatási törvény rendelkezései alapján megállapilotta, hogy tartalmánál fogva melyik tartozik a kisgyűlés és melyik a közgyűlés hatáskörébe. Az indítványok fele — a polgármestertől nyert értesülésünk szerint — a kis(A Dé/magyarország munkatársától.") A ozegedi munkanélküliek csütörtökön délelőtt nagyszabású gvülést tartottak a Hétvezér-uccai Munkásotthonban. Elkeseredés, beesett arcok tömege, rossz ruhák és korgó gyomrok felvonulása jellemezte a gyűlést. 10 órára zsúfolásig megtelt a nagyi erem, de még fél 11 órakor is egyre jöttek a munkanélküliek, akik már csak az udvarról, a nyílott ablakon kérésziül hallgathatták Lájer Dezső párttitkár szavait. Mintegy 5—600 ember jött el a gyűlésre. De azok arcáról, akik eljöttek és akik kenyeret és munkát követeltek, lerítt a nélkülözés, a nyomor. gyűlés elé kerül, de a kisgyűlés azért letárgyalja valamennyit és javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, ellenben csak azokat az indítványokat bírálja el, azok fölött határoz érdemben, amelyeknek elintézése a törvény szerint nem a nagygyűlés hatáskörébe tartozik. A referáló ülés természetesen most is bizalmas jellegű volt, a polgármester pedig érdeklődésünkre nem tudta megmondani, hogy kik és milyen indítvánnyal szerepelnek a kisgyűlés és a nagygyűlés na rí rendjén. Csak annyit közölt, hogy azokat az indítványozó városatyákat, akik a kisgyülősnek nem tagjai, külön meghívják a kisgyűlés jövő szerdai ülésére, ahol felszólalási joguk lesz, de a szavazásban nem vehetnek részt. A referáló ülésen oszlottá ki a polgármester azokat a lakásokat, amelyeket nemrégen oszlott ki a most épülő Kossuth Lajos-sugáruti bérházban, de amelyekről a kijelölt bérlők különböző okok miatt lemondtak, öt ilyen felszabadult lakás van és ezeket a polgármester az eredetileg elulasilolt folyamodók közölt osztotta ki. Szó volt a referáló ülésen arról Is, hogy három uj palikaengedély kiadása iránt érkezeit a városhoz az utóbbi időben kérelem. A polgármester ugy határozó t, hogy a három uj engedély kiadására tesz javaslatot a kisgyűlés nek, még pedig egynek Felsövároson, egynek Rókuson, egynek pedig Alsóvároson való engedélyezését javasolja. Ha a kisgyűlés hozzájárul ehez a javaslathoz és azt a népjólét miniszter jóváhagyja, akkor a beadott kérelmeket a közigazgatási bizottság bírálja el és a közigazgatási bizottság dönt, hogy a kijelölendő helyekre kinek adja ki az engedélyt. nyomiák. Sikerült is elérniök, hogy ma 20—25 fillérért kapnak munkáskezet. A munkanél. kü.'iség óriási veszteségeket ró az országra. Megérzi a mezőgazdaság is, amelyről sokan azt hiszik, hogy mentes ettől. — Azt szokták mondani, hogy a munkanélküliség világjelenség. Ha ezt el is fogadjuk, meg kell nézniök, hogy a külföldi államok küzdenek-« ellene és ha küzdenek, milyen módon? Anglia nemcsak hogy fentartja a munkanélküli segélyt, de emeli is. A magyar munkásság örülhetne, ha két kezével annyit tudna keresni, mint az angol munkás — munkanél k ül. 5 MMHhmmui» ui HHIM» . tudnak annyit elutasítani, hogy az egyensúlyt fentartsák. — Mi történhet? Mire várhatunk? Reméljük-e, hogy lesz jobban is? Ha nem mozdulunk meg és nem juttatjuk el szavunkat as illetékesekhez, semmi jóval sem biztat a jövő. Nyolcórás munkaidő kell és a munkanélküliség esetére szóló biztosítás. Munkaalkalomra sem Szegeden, sem országos viszonylatban kilálás nincs. Azok a szűkségmunkák, amelyeket kilátásba helyeztek, nem fogják megszüntetni a nyomort. Arról van szó, hogy vagy ad a kormány munkát, vagy behozza a 8 órás munkaidőt és a biztosítást. A keltő között kell választani. Itt, Szegeden is volna munka annyi, hogy be lehelne vele tömni minden munkáskezet. Ha nincs pénz, tessék külföldi kölcsönt felvenni, vagy tessék azokat megadóztatni, akik azt elbírják. — Ha ez így megy tovább, elér jük azt, hogy az éhes munkások az uccán fognak összerogyni, felbukni, öngyilkosságba kergetik a munkások ezreit. Lájer Dezső beszéde után a következő halározali Javaslatot \ terjesztette a gyűlés elé, ame^et egyhangúlag elfogadtak: »Azok számára, akik tagjai a törvényhatósáci bizottságnak vagy pedig felelős helyen Intézik ezen város dolgozó népének sorsát, ha átérzik felelősségük súlyát, nem lehet fontosabb és sürgősebb kötelesség, mint mindazon intézkedéseid lialadéktalanul megtenni, melyek az eddig még soha nem ismert munkanélküliséget megszüntethetik; addig pedig, míg ez elérkezik, olyan Intézkedveket élet./elépietnl, nrlyek a munkanélküliség következtében né'külöző és nyomorgó családokat a végpusztulástól megmentik. Ennek a két célnak elérése érdekében határozza el a városi közgyűlés: 1. més» ebben az esztendőben legalább IS, olyan városi bérház felépítését, mely egyenként 59 egyés kétszobás lakásokból áll; 2. annyi hasznos beruházást eszközöljön, amenynyi a munkahiány megszüntetésére elegendő; 3. szabályrendelettel köteleztessenek a háztulajdonosok az egészségtelen és elhanyagolt lakások rendbehozására, hogy azok az egészségi követelményeknek megfeleljenek; köteleztessenek « légszeszhálózat mentén a légszesz, a villamoshálózat mentén a villany bevezetésére; azok a háztulajdonosok pedig, kiknek lakói vannak, de mosókonyháik nincs, mnsókonyhák építésére; köteleztessenek az illemhelyek megfeleld átalakítására és a Belvárosban emeletenként legalább így közös fürdőszoba építésére; 4. az önhibájukon kivül munkanélkülivé vált munkások és alkalmazottak készpénzsegélyben részpsitcndők. Ezentúl írjon fel a városi közgyűlés a kormányhoz, hogy: 1. a heti 48 órás munkahetet sürgősen Iktass" törvénybe és azt minden Iparágra terjessze ki a túlórázás szigorú megtiltásával; 2. terjessze haladéktalanul a tőrvényhozás elé a munkahiány esetere való b|ztos;tás törvényét; 3. az építőipari tevékenység előmozdítása céljából utasítsa a Társadalombiztosító Intézetet, hogy az öregségi biztosítási ágon összegyűjtött tartaléktőkéjét bocsássa az építtetők rendelkezésére; 4. szigora törvényes eljárást Indítson mindazokkal szemben, akik a megengedrtlnél magasabb kamatot szednek, az anyagárusitó és gyártó kartelleket rendszabályozza meg. írjon fel a közgyűlés a népjóléti és munkaügyi minisztériumhoz és sürgesse meg: 1. a város által átengedett Taschler-telkcn megígért bérház felépítését; 2. az Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi kerületi pénztára mellett fekvő telken uj székház felépítését. Keresse meg ugyanilyen értelemben a közgyűlés az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségét is. Mondja ki a városi közgyűlés, hogy közmunkákban csakis szegedi vállalkozók, illetve munkaadók részesjlendök és a velük kötendő szerződésben biztosítandó « 8 órás munkanap, a minimális munkabér és az akkordmimka kizárása.« A határozatban foglaltakat a szocialista tőrvényhatósági bizottsági tagok a februári városi közgyűlés elé terjesztik indítvány alakjában. A gyűlés végeztével a tömeg a legteljesebb rendben vonult ki az uccára és haladt végig a Kossuth Lajos-sugáruton. Legnagyobb része Lájer Dezső egyórás beszédben foglalkozott a munkanélküliség problémájával. — Nemcsak a munkásság maradt kenyér nélkül — mondoita de áüerjedt a válság a polgárság rétegeire is. A munkásnak nincs jövedelme, nem vásárol cipőt, ruhát, kenyeret, válságba jut tehát a kereskedő, az iparos. Hatalmas az a tömeg, amely ily mó^on kikapcsolódott az eleven élet forgatagából. Azok, akiknek nagyszerű sorsuk munkát adott, azok is méltán panaszkodhatnak. A munkaadók azon igyekeztek, hogy a béreket minél jobban leLoj.t ¿Jt-i.ű — A munkaadók kitolták a munkaidőt, azt mondolták, hogy a 8 órás munkaidőt lehetetlenség behozni, mert tönkre megy az ipar. Másrészről a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal felajánlotta a magyar kormánynak a munkanélküliségre való biztosítást. De mielőtt törvényjavaslat lett volna belőle, közbelépett a GyOSz és meghiúsított mindent. Az, ami őket ennél a kérdésnél vezette, az nem a hazafias érdek, hanem a profit, amit mindenek fölé helyeznek. — Be kell hozni a 8 órás munkaidőt, hogy minél nagyobb tömegek jussanak munkához és ezen keresztül kenyérhez. Itt az alkalmas idő, mert soha nagyobb nyomor nem volt, rnint most. A munkásoszlály lerongyolódását éppen a Társadalombiztosítónál lehet észlelni, ahol 14 millió pengő a deficit. Ez azt jelenti, hogy roppant sokan vannak betegek és nem CsfltdrftfSkdn délelőtt nagyszabású munkanélküli gyűlést tartottak A szociáldemokraták indítványai a szenedi í-'zgyülés elé a munkanélküliség enyhiíéséru A tömeg egyrésze a Széchenyi-térre vorniM, de rendben szétoszlott