Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-13 / 36. szám

/ 1930 február í2. DÉT.MA n Y A RORSZ ^(5 3 érdekeire nem gondollak. A szelvényrendszer igaz­ságtalan, az örökös tagsági rendszer a többségi párt felduzzasztására szolgál Követelte a bizott­sági ülések számára a nyilvánosságot. A javaslat annyira reakciós és rossz, hogyha a kormánynak valóban az a célja, hogy a fővárost világvárossá nevelje, akkor nincs más hátra, mint hogy leve­tlyéV a napirendről. Bethlen István miniszterelnök ezután beterjesz­tette a kormányzó tizéves kormányzásának meg­örökítéséről szóló törvényjavaslatot, amelyről la­punk más helyén számolunk be Ezután áttértek az interpellációkra. Az első interpelláló Pakots József volt, aki a filmipari alap működését tette szóvá. Kérde. i van e tudomása a belügyminiszternek arról, hogy a film­ipari alap áldatlan működése zsákuccába juttatta ezt a nemzetgazdasági szempontból is olyan nagy fontosságú iparágat. Scitovszkg Béla belügyminiszter válaszában ki­jelentette, hogy az alapot egyelőre nem hajlandó megszüntetni, de hajlandó kimutatást készíttetni a filmipari alap jövedelmeiről. Hegymegi-Kiss Pál interpellált ezután az árvák elveszett vagyona miatt Sürgette az árvapénzek rendezését. Scttovszky belügyminiszter válaszában hangsú­lyozta, hogy az árvaügyek intézését külön nemzet­kőzi megállapodásokkal rendeztek. A törvényhozás annak idején egymillió pengőt bocsátott a belügyi tárca rendelkezésére a hadikölcsönkőtvényekkel rendelkező kiskorúak és gyámoltak segélyezésére. Ezt az összeget igyekszik olyan formán felhasz­nálni, hogy legalább a kiskorúakon segítsen. Fel­téve, hogy 10 éven keresztül kapja a káros ezt az összeget, a kötvénytulajdonos kiskorút a követ­kezőképen tudja segíteni: 50 koronától 5000 ko­ronáig terjedő címleteknél 16 százalékban, 5050 ko­ronától 20.000 koronáig 12.5 százalékban, 20050 koronától 50.000 koronáig 15 százalékban, 50.050 koronától 100.000 koronáig 14 százalékban és így tovább, a maximális 850 ezer koronától egymillió koronáig terjedő címletnél, ahol a segélyezés mér­téke 12 százalék lenne. A hadiárvákat, hadiözve­gyeket és rokantakat, valamint azon hadviselt folyamodókat, akik hadifogságot szenvedtek, vagy háborús kitüntetésben részesültek, kereseti, vagy jövedelmi viszonyaikhoz mérten 3—4—5 százaiá­kos hadipótlékban részesiti. Ennek a támogatás­nak az arányszáma a 12—21 százalék között válta­kozik. Peyer Károly interpellált ezután a munkanélküliségről. Hangoztatta, hogy a munkanélküliség ma már olyan nagy, hogy következményei súlyos aggoda­lomra adhatnak okot A családtagokat számitva, mintegy 600 ezer lélek van kengér nélkül. Sür­gette a munkanélküliség esetére szóló bíztositás bevezetését. Vass József népjóléti miniszter kijelentette, hogy a mai gazdasági helyzet még nem alkalmas arra, hogy a munkahiány esetére szóló biztosítás terhei­vel az úgyis nehezen vergődő termelést még job­ban megterheljük. A nyolcórás munkanap beve­zetése lényegesen nem enyhitené a munkanél­küliséget. Az erre vonatkozó tőrvényjavaslat azon­ban már munkában van. Közbiztonsági, egészség­ügyi és szépészeti szempontok Is kivánják, hogy a házak tatarozása mielőbb megtörténjék. Burf János kereskedelemügyi miniszter bejelen­tette, hogy a kormány három évre szóló útépítő programjában a döntést meghozta, úgyhogy az útépítési munkálatok megindulnak. Megoldódott a vasúti beruházások kérdése is, ha nem Is teljes egészében. Tárgyalásokat folvlat bizonyos Ipar­vállalatok megteremtése érdekében is, melyek szin­tén nj munkaalkalmakat jelentenek. Gróf Bethlrn fstván miniszterelnök arra mutatott rá, hogy a munkanélküliség ma már politikai problémává is vált gazdasági és szociális vonatko­zásain kívül. Á kormángnak és az országgyűlés­nek is kötelessége, hogy foglalkozzon a kérdéssel. Szükségét látja annak, hogy a kormány behatóan foglalkozzék e problémával, karöltve azon szer­vezetek képviselőivel, akik a munkásságot mint társadalmi egységet képviselik. Éppen ezért alkal­mat ad arra, hogy a munkásság képviselői a kor­mány képviselőivel együtt részleteiben is letár­gyalhassák ezt a kérdést. Esztergályos János a vasutak személyi tarifaemelését tette szóvá. Tiltakozott a Máv. szcmélgi tarifájú­idnak 20 százalékkal való felemelése ellen. Ez nézete szerint egy anliszociá'.is intézkedés, amelyet haladéktalanul vissza kell vonni. Az államvasutak­nak más módot kell keresni arra, hogy jövedel­müket fokozzák. Sürgeti a IV. osztály bevezetését. Bud János kereskedelemügyi miniszter kijelen­tette, hogy az emelés a kormány hozzájárulásával történt és 6 ezért a felelősséget vállalja. A sze­mélyi tarifa terén Magyarország a békebeli ál­lapottal szemben 75 százalékon áll. A többi állam­nak a díjszabása jóval magasabb. A munkásjegyek tekintetében semmiféle változás nem lesz. A kor­mány összeegyeztette a szociális szempontokat az államvasutak'teherviselő képességével és ezt a ren­delkezést nem tudja visszavonni. Ezután Gál Jenő szólalt fel személyes kérdésben. A közúti vasút megvásárlásának kérdésével kap- j csolatban legutóbb beszédet tartott, amelynek bi- | ISS Szemüvegek Hemcrb^íialíMak I Sandberg ncnrihnéi zonyos kitételei félremagyarázásokra adhatnak al­kalmat Kijelenti, hogy mindazok, akik ez ügyben érdekelve vannak, az egyéni tisztesség szempont­jából semmiféle kifogás alá nem esnek, Az ülés fél 6 órakor ért véget H „München" borzalmas pusztulása a newyorki kikötőben Newyork, február 12. A lapok részletes, ha­sábos tudósításokban foglalkoznak a München gőzös égésével. Az újságok egyöntetűen meg­állapítják a kapitány önfeláldozó magatartását és leírják, hogyan kísérelte meg az égő hajó fedélzetén baltába! a kezében utat törni ma­gának, hogy a hajó papírjait megmenthesse. Ez azonban csak részben sikerült. A hajó másodlisztje megmentett 40 ezer márka kész­pénzt. A tűz még a kora reggeli órákban is tartolt. A gőzős égése a kiváncsiak tízezreit von­zotta a kikötőhöz. Óriási embertömegek tar­tózkodtak egész nap, sőt még az éjjeli órákban is a kikötőben. A rendőrség kénytelen volt tartalékjait mozgósítani, hogv fenn tudja tar­tani a rendet. Az égő gőzös közelében 13 vontatógőzős, 26 fecskendőgőzös és 6 pneuma­tikus létrákkal felszerelt segélyhajó tartóz­kodott. Az első jelentésekkel ellentétben nem a Newyork nevü vóntatógőzös, hanem egy tűzoltóhajó sérült meg erősen a robbanás kö­vetkeztében. A robbanás ereje hat tűzoltót a tengerbe dobott, azonban szerencsére sikerült valamennyiüket kimenteni. A hajón szolgála­tot teljesítő révkalauz életét vesztette. A rob­banásnak olyan ereje volt, hogy ötven lábnyi magasságra röpítette fel a roncsokat a leve­gőbe. A München rakománya között hétezer madár, legnagyobbrészt kanári volt, amelyek szintén « lángok között pusztultak el. ## Irányváltozás Jiem ioriéni0f A. Klebelsberg-Ugy a Wolf-páriban Budapest-; február 12. A keresztény gazda­sági és szociális párt szerdai értekezletén, ameiyen Ernst Sándor elnökölt és résztvett gróf Zichy János és Vass József népjóléti miniszter is, foglalkozott a multheti pártha­tározattal kapcsolatosan közreadott félhivata­los válasszal. A párt elégtétellel vette tudo­' másul, hogy a félhivatalos tájékoztatás szerint a kultuszminiszter beszéde nem prejudikál a kormány politikájának. Ennek alapján a párt megállapította, hogy a kultuszminiszternek az »Egyenlőség* jubiláris ünnepén elhangzott nyilatkozata a kormány keresztény politikád jában irányváltozást nem jelent, TUnréfiiiíiawasIat a kormányzó tizéves Jubileumáréi A Jubileumot Duna-híddal, kölönbiízö Intézetek és kórházak létesítésével ünnep­ük meg - Szegeden katonai rokantoíthon léíesOl Budapest, február 12. Bethlen miniszterel­nök a képviselőház szerdai ülésén törvény­javaslatot terjesztett be Horthy Miklós kor­mányzóvá választása tizéves évfordulójának megünnepléséről. A törvényjavaslat szerint a kormányzó iíz éves jubileumát uj Duna-hid, rádiumintézet kórház és Szegeden létesítendő katoni rokkant otthon építésével ünneplik meg. A törvény­javaslat a kővetkező: 1. §. Nagybányai Horthy Miklós urat, a nemzeti hadsereg fővezéréi, a haza védelmé­ben és megmentésében megnyilvánult gond­viselésszerű küldetését felismerve, a nemzet­gyűlés 1920 március elsején Magyarország kormányzójává választolta. Magyarország kor­mányzója országlásának immár lizedik évét töltötte be. A nemzet hűségének és hálájának legméltóbb kifejezéseképen vitéz nagybányai Horthy Miklós ur elévülhetetlen kormány­zói érdemeit ezennel törvénybe iktatja. 2. §. E történeti évfordulónak és a kor­mányzó ur tizéves országlásának emlékét a törvényhozás régóla nélkülözött több orszá­gos érdekű mü és intézmény megalkotásával örökíti meg és ennek maradandó jeléül vala­mennyit Horthy Miklós kormányzó úrról ne­vezi el. Ezek a müvek és intézmények a követ­kezők: a) A dunai híd a budapes'i Soráros-tér és Lágymányos között. b) Állami kórház Debrecenben, c) Rádium, intézet rákbetegek gyógyiiására Budapesten. d) Gyógyintézel állami tisztviselők és egyéb állami alkalmazottak részére Budapesten, a régi Füvészkert helyén. e) Tüdőbeteg gyógyintézet állami tisztvise­lők és családtagjaik, valamint Baranya vár­megye közönségének anyagi hozzájárulásával más tüdőbetegek részére is Pécsett, a Me­cseken. f) Tüdőbeteg auóqyintézet Gyöngyös felett, az Ö-Mátrában. g) Kertes családiház-telep ezer házzal tiszt­viselők és munkások részére. h) Hadirokkant-otthon nem hivatásos állo­mányhoz tartozó hadirokkantak részére Buda. pesten, erre alkalmas területen. i) Katonai rokkantotthon a honvéd­ség teng leges szolgálatában megrok­kant altisztek és legénységi szemé­lyek részére Szegeden. 3. §. Az 1929. évi XXVI. t.-c. értelmében verendő ötpengős ezüstérmék egyik oldalu­kon a kormányzó ur képmását viseljék or­száglásának tizedik évfordulóját megörökítő körirattal. Nemrcprltl Jör»!l! Nem reprtt! A legpozariitib c'rJíucziia'andorfl m: A vérző cirkusz »cnleU Cl -nenln a Korzó Mm ban. részletre oksón *> Aln m ÍSJX a. gm mü bútora-tla osnál : fS 8 fS J «8 1» 35 Vstérll tír 1". SS. Címre Uayelnl!

Next

/
Thumbnails
Contents