Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-13 / 36. szám

1930 február 13. Ill I if nil | —».^MM-k^p; DflM^nY'.r z vr. 3 Móra Ferenc némeí nyelven hivatalosan publikálja a szegedkörnyéki ásatások eredményéi Az első füzei októberben jelenik meg a szőregi bronzkorról (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi muzeum hosszú évtizedek óta végez Szeged környékén régészeti és kulturhistóriai szempontból is nagyjelentőségű ásatásokat, amelyeknek eredménye már igen sokszor kel­tett nemzetközi viszonylatban is feltűnést. Az utóbbi évek alatt Móra ^reoc ásatásai be­Móra Fereno tetőzték ezt a régen folyó és most tervszerűvé tett munkát. A muzeum azonban igen nagy hátrányt szenved amiatt, mert az ásatások eredményéről a külföld hivatalos és hiteles tudósításokat nem kaphat, mivel a muzeum anyagiak híján eddig nem publikálhatta az ásatások eredményét. Ebben az évben a hely­zet megváltozik, az év vége felé a muzeum kiadja első publikációját. Móra Ferenc erről az elhatározásról a kö­vetkezőket mondotta a Délmagyarország mun­katársának: — A város hatósága előterjesztésemre ezer pengőt illesztett ebben az évben a muzeum költségvetésébe, hogy ezen a pénzen kiad­hassuk a már régóta kiadásra váró publiká­ciókat. Ezer pengő természetesen nem iesz elég erre a célra, de remélem, hogy sikerül még vagy ötszáz pengőt szereznem hozzá és ez az összeg már körülbelül fedezi a szükség­letet. A füzet kvart alakú lesz, illusztrációs lábiákkal, a legmodernebb kiállításban ad­juk ki, a szöveget német nyelven irjuk. így azután csereviszonyban léphetünk a külföl­dön megjelenő tudományos munkák kiadói­val, ami a Somogyi-könyvtár szempontjából nagy előnyt jelent. A muzeum eddigi munká­ját anyaggyűjtésnek tekintjük, amely nagy­szerű eredménnyel járt, mert most bőven van mivel a tudományos világ elé lépnünk. De az eredmények publikálása tudományos köte­lessége is a muzeumnak. — Az első füzet valószínűleg októberben jelenik meg és a szőregi bronzkort ismertetjük benne. Ezt követni fogja még hét nagyobb ásatás anyaga és ha időm marad rá, akkor sort kerítek a Somogyi-könyvtár szakkörök előtt is ismeretlen kincseinek publikálására. Anyaga olyan sok van az intézetnek és a könyvtárnak, hogy legalább harminc évio nem okozhat gondot a téma. H statóriális bíróság 10 évi fegyházra Ítélte a gyújtogató tanyai legényt óriási érdeklődés melleit tartotta meg a főtárgyalás! a rőgtőnitélő bíróság (A Délmagyarország munkatársától.') Zsúfolt te­rem előtt, óriási érdeklődés mellett tárgyalta szer­dán délelőtt a szegedi törvényszék, mint statáriá­lis bíróság, Nagy János 19 éves vásárhelyi lpgény bűnügyét, aki január havában felgyújtotta édes­atyja tanyáját. Pontban féltiz órakor vonult be a biróság dr. Tóth Gyula elnökkel az élen. A birói emelvényen, az elnök mellett foglaltak helyet a tanács tagjai: Dudás Béla, Hábermann Gusztáv, dr. Taraj ossy Béla, dr. Aprzy Ernő és pótbiróként dr. Bátkag Zoltán. A vádat dr. Kalmár Szilveszter képviselte, a védelmet dr. Sebők Ferenc látta el. Tóth Gyula elnök bejelenti, hogy az ügyészség értesítése után összeállította a rögtőnitélő-taná­csot, mivel ez a bünügy a statáriális biróság hatáskörébe tartozik. Nagy János, a vádlott, az elnöki bejelentést mozdulatlanul, állva hallgatja végig, semmi félelem, megindultság nem látszik rajta. Az elnök kérdésére harsány hangon jelenti, hogy jelen van. Elmondja az elnök kérdéseire, hogy 19 éves, mészáros és hentessegéd, 16 hold föld tulajdonosa, büntetlen előéletű. Az elnök felszólítására dr. Kalmár Szilveszter ügyész terjesztette elő a vádat. A Vásárhely melletti 23 és félholdas birtokon áll az a tanyaépület, amelyet Nagy János 1930 január 2-án felgyújtott. A birtok tulajdonosai: a vádlott atyja: Nagy Adám, a vádlott és két ^XXTTXTTTTTTnrTV\ z f t I X rTTfvmrr» testvére. A gyújtogatás éjszakáján Nagyék tanyás­bérese, Káló Pál névestéjét tartotta, amelyen meg­jelent 20— 25 vendég, köztük Nagy János is. Meg­jegyzendő, hogy a béres semmiféle italt nem adott a vendégeinek. Éjféltájban a béres vadházas­társa, Salkai Julianna átment a szomszéd szo­bába megnézni hogy az ott elhelyezett két cse­csemő alszik «. Ekkor látta, hogy az udvar vilá­gos, tüz van Fellármázta a vendégeket, akik ki­rohanlak és oltani igyekeztek, de ez nem sikerült, mert sem vödör, sem viz nem volt kéznél. Az épület tetőzete biztosítva volt 800 pengőre. A tanyásbéresnek kára nem származott, ember­élet ki nem oltatet!. ellenben a közeli istállóban elhelyezett állatok veszélyben forogtak. A tázután a kutasi csendőrőrs levezette ? nyomozást, mrg­állapitották, hogy a gyújtogató Nagy János volt, be is ismerte a bűncselekményt. Azért gyújtotta föl a tanyát, mondotta, hogy édesapja kényszerítve legyen uj tangál építeni. Ugvanczt mondotta a rendőrség előtt is, de ott vallomását megtoldotta azzal, hogy tettének elkövetésekor részeg volt. — Előttem már — folytatta az űayész — vissza­vonta beismerő va'lomását és azt mondotta, hogy a cfrndőrök megvertek, azért mondotta el ezt a mesét. A rendőrségen pedig nem olvasták fői előtte a jegyzőkönyvet, úgyhogy nem is tudja, mit vettek abba bele. Amikor kihallgattam, azzal védekezett, hogy véletlenül qyujtotta föl a tangát, amikor fel­ment a padlásra kukoricát lopni. Ezt a véde­kezését azonban a tanuk meg .'ogják cáfolni. — Minthogy cselekedete kimeríti a rőgtőnbirás­kodás hatáskörébe tartozó gyújtogatás bűntettét, MAtól vasárnapig A Columbia Pictures vllágattrakclöfa: SUBMARINE (Acélkoporsó) JACK If OI/T - DOROTHY REVIER ^^szereplésével és a blsérO mtlsor HlilliiHMinir -TTTT^ Y «I V I I.IMIII RA a Belvárosi Moziban inivnTTinni imiimi kérem a rőgtőnitélő bíróságot, hogy Nagy János fölött ítélkezzék. A vádlott nem szenved sem lelki, sem testi betegségben, úgyhogy a személyi és tárgyi kellékek megvannak. A tanuk előállításá­ról gondoskodtam. Az ügyész előterjesztése után dr. Ács Sándor és dr. Knall János orvosszakértők megvizsgálták n vádlottat és jelentettéle, hogy teljesen egészséges. Az elnök ezután Nagy Jánoshoz fordult és megkérdezte, hogy a gyujtogatást szán­dékosan követte-e el. — Nem szándékosan tettem, — válaszolta Nagy János. Ezután elmondta, hogy éjjel féltizenkettőkor fel­ment a padlásra, hogy a vetőmagnak eltett kukori­cát elvigye. Szivarra gyújtott, aztán eldobta az égő gyufát, amitől lángra kapott a pókháló. Meg­ijedt és leszaladt és kőzévegyült a vendégeknek. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy se-n a csendőri tényvázlatba, sem a rendőrségi jegyzőkönyvbe fog­laltak, nem felelnek meg a valóságnak. Igaz-e az, hogy maga uj tetőt akart a tanyára és ezért gyújtotta föl a házat f — Nem felel meg a valóságnak, ezt soha senki­nek sem mondottam. Arra vonatkozólag, hogy minek kellett neki a kukorica, elmondja, hogy édesapjától kevés zseb­pénzt kapott, ezért akart igy nénzt csinálni ma­gának. Nagy Ádám, az édesapa kihallgatása következett ezután. Nagy Adám ki­jelenti, hogy vallani akar. Elmondja, hogy fiá­nak tényleg kevés pénzt adott Lehetségesnek tartja, hogy a fia lopni akart, annál is inkább, mert a gyújtogatás után egy zsák hiányzott Nem volt kőztük szó arról, hogy uj tető kellene a házra. A biróság Nagy Ádámot vallomására megeskette. Ezután kihallgatták a többi tanút : a csendőröket, akik azt vallják, hogy Nagy jószán­tából, minden kényszer nélkül vallotta be a szán­dékosságot, — a vendégeket, akik tulajdonképen nem tudnak semmit, csak azt, hogy Nagy János a tűz kigyulladása előtt és után nagyon szomorú volt. Ezzel azt akarják mondani, hogy a legény lelkiismeretét erősen nyomta az elkövetendő bűn­cselekmény súlya. Az elnök felolvasta ezután az ügyész által fel­vett helyszíni szemle jegyzőkönyvét, megállapítja,, hogy a statárium, amelyet 1923-ban belügymi­niszteri rendelettel lázadásra és gyujtogatásra kor­látoztak, ma is érvényben van. A statáriális ren­deletet annakidején megküldőtték a vásárhelyi pol­gármesternek és az államrendőrségnek, amely érte­sítette a törvényszéket, hogy a hirdetményt kira­gasztotta. Dr. Kalmár Szilveszter felszólalása után dr. Se­bők Ferenc mondotta el ezután védőbeszédét — A rőgtőnbiráskodás — kezdte — a középkori istenit Kelekhez hasonlít. A biróság teljes fegy­verzetben, talpig páncélban áll a meztelen vád­lottal szemben. A szerencsétlen vádlott a csendőr­ség keiéből a rendőrségre, onnan az ügyészségre kerül és még a védelemtől is elzárják. Azt hozzák föl ellene, hogy beismerte tettét a csendőrség előtt Ha igy is áll a dolog, hamisan vádolta ön­mas/ál, mert azt hitte, hogy a lopási kísérlete a súlyosabb a véletlenségből okozott tüzvészoko­zásnáí. Felhozzák ellene, hogy szomorú volt egész este. . . Kártyáztak pénz nélkül, mulattak bor nélkül, enni sem kaptak, hogy ne lett volna szo­morú! Pontról pontra vázolta ezután a vád állításait, végül arra kérte a bíróságot, hogy vagy mondja ki azt, hogy nem tartozik az ügy az ő hatáskörébe és utalja a rendes biróság elé, vagy mentse fel a vádlottat. A rőgtőnitélő biróság félórai tanácskozás után, kettőkor hirdette ki az Ítéletet, melyben bűnösnek mondja ki Nagy Jánost és ezért 10 esztendei fegyházra itéli. Az Ítélet végén a biróság megjegyzi, hogy az Ítélet ellen jogorvos­latnak helye nincs, az jogerős és végrehajtható Nagy János szemrebbenés nélkül hallgatja a súlyos Ítéletet, azután szó nélkül meghajtja magát és mintha csak 10 napi fogházra Ítélték volna, elmegy a fegyőrrel. Korsó Mozi Februür la án, csütörtökön OLGA CSEHÓVA M„erepl<^: Kellermann testvérek. Két férti harca a nőért AzunVivül: Bártáncosnő. Elfad<."o* ketdete 5, 7, 9, vasár- és flnnepns" 3 5, 7, 0 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents