Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-13 / 36. szám

SZEGED, •izerlielztöséq: Somogyi acce a2. I. em. Teletori' 13-33. ^ KladóMvntal, kHlct«nk«nyv<Ar e§ leijylroda - Aradi uccu 8. Teletor»: ЗОб. - Nyomda • I.Hw Upói ucca 1«. Telefon - te—34. TAvIrell és levélcímt DélmoqyarorszAg Szeged. A magyar vidék és a haladás poliiikáfa Rassay Károly a magyar szabadelvüség politikai erőtényezőinek egyesítését tűzte ki célul maga elé. A magyar szabadelvüség erőtényezőinek egyesítése valóban olyan követelés, amelyet mindenki szivének és értelmének mélyéig átérzett s melyet mindenki, aki nem akar árulója lenni azoknak a politikai hagyományoknak, melyek közölt felnőtt, a magyar szabadelvüség megujulásra kényszeritett harcában a siker első fellételének tartott. A magyar szabadelvüség a háború előtt a közhatalom gyakorlását a kezében tartotta. Akármilyen megítélésben részesítjük is a háború előtti magyar belpolitikát, akármennyire egyoldalúnak látjuk az idők tanulságain visszafelé tekintve gazdasági politikáját s puhán kényelmesnek a hatvanhetes politika közjogi tartalmát^ azt el kell ismernünk nemcsak a mai idők nrálmi rendszereihez mérten is, hogy liberális volt, türelmes volt a szó polgári értelmében, bár ez a liberálizmus és türelmesség a más társadalmi osztállyal és más nemzetiségűekkel szemben megelégedett az elvi kitűzésekkel és dogmatikus állásfoglalásokkal. A háború után azonban uj feladatok, uj kötelességek, tij hivatások nehezedtek a magyar liberálizmusra. A magyar szabadelvüségnek ott kellett a harcot újra kezdenie, ahol — nem is 1848-ban, hanem valamikor 1792-ben elhagyta. Az idők szelleme vagy egy évszázaddal fordult vissza, a magyar szabadelvüség elvesztette uralmát és — mint a modern Jób — a szemétdombra került. A liberálizmus kurzusa után a reakció kurzusa következelt, destrukciónak hirdették a jogegyenlőséget és azt tanították, hogy a rombolás korszaka negyvennyolc márciusával kezdődött. A kijózanult belátás, a nemzetközi politika szelleme, a fejlődés iránya, az ország érdeke s a nemzet jövőjéről való gondoskodás parancsa egyértelmüleg álltak a magyar szabadelvüség védelmezői sorába. Tizévi uralom után a liberálizmus újra polgárjogot nyert, tizévi számkivetettség után a magyar közvélemény ítélőszéke előtt a liberálizmus sikerrel kért pőrujitást. Ma már nem kell szégyenkeznie annak, aki liberálisnak vallja magát. Az atmoszférikus nyomás megszűnt, az ország közvéleményének talajában a liberálizmus újra aklimatizálódott s most már csak arra van szűkség, hogy a liberálizmus erőtényezői megtalálják magukat és megtalálják egymást. A magyar demokrácia eddigi harcának majdnem kizárólag csak Budapest volt a szintere. A magyar nép, ha idegenkedett a demokrácia hirdetőitől, csak a harc budapesti jellege és szükségképen budapesti vezérei kelthették benne ezt az érzést. A demokrácia politikáját nem monopolizálhatják budapesti klubbok és pártszervezetek. A magyar népnek és a magyar liberálizmusnak össze kell egymással találkozniok. A demokrácia követelése nem budapesti bazáráru, ezek a követelések megteremnek a magyar mezőkön is. Se egy város, se egy foglalkozási ág, se egy felekezet nem sajátíthatja ki a maga számára a demokrácia céljait s a liberálizmus lobogóját. A ma. gyár vidéket, a magyar polgársá o! meg keli szervezni a haladás politikája számára. Nem nézhet egymással farkasszemet a vidék és a főváros. A magyar demokrácia vallotta eddig is kárál annak, hogy küzdő hadseregét Csütörtök, 1930 február 13 Are 16 fillér VI. évfolyam, 36. szám lllll lllll lllll IIIHI lllll III Щ|ИШ',1Ш'ММ1 egyedül Budapestről egészítették ki, egyedül Budapestet tekintették a demokráciáért folyó harc hadtápterületének. A balsiker súlyát, a meddő harcok eredménytelenségét a magyar vidék polgársága is megérzi. Az élet parancsa állítja vagy most, vagy már csak nagyon ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 34»o, KtllfHldMa 6-40 pengd. — Eoyes szAm Ara hétköz« nao lö, vasár- és Ünnepnap 'Í4 illl.Hlr« dr.Ksek felvétele tarifa szerint. Mente« Jeni 4 "élte »elvételével naponta reggel rövid idő múlva csatasorba az osztatlan magyar polgárságot harcolni a demokráciáért, harcolni a liberálizmusért, harcolni a kenyérnek és kulturának létminimumáért A magyar liberálizmus hívőinek és harcosainak meg kell egymást találniok. BiMswu.ii^BtwPiHP'i ui^wmwBMMMiiMmw«BaB»Bma Gránáttal fel akarták robbantani a bukaresti gyorsvonatot (Budapesti tudósilónk telefonjelentés'.], Bukarestből jelentik: A Nagyszeben—'vízaknai vonalon bünős merényletet hiusítottak meg. A pályafelvigyázó közvetlenül a bukaresti gyorsvonat megérkezése előtt gránátot talált a síneken. A gránát egy perccel később felrobbant volna és borzalmas szerencsétlen' séget idézett volna elő. Romániában az egyre ismétlődő vasúti merényletek miatt nagy « nyugtalanság. A tarifaemelésről, a munkanélküliségről, az árvák vagyonáról és a filmalapról interpellállak a képviselőház szerdai illésén A kormány feuíarlja a tarifaemelést, — Bethlen a szocialistákkal fog tárgyain» a i8unkané№Gliséf*r31 Fábián Béla élesen támadta a fővárosi javaslatot Budapest, február 12. A képviselőház szerdal ülésén az első szónok Fábián Béla volt. — Van egy felfogás — mondotta — az országban, hogy itt megfordított Midás királyok vannak. Akárhová nyul ez a kormány... Közbekiáltások a Jobboldalon: Tovább ne folytassa! (Derültség.) Fábián Béla: Ahová nyul ez a kormány, ott többé fü nem nő. A kormány az egész vonalon beismeri a gazdasági válságot és beismeri azt is, hogy nem tud azon segíteni. Wekerle tavaszszal kijelentette, hogy az ősszel már jobb viszonyok lesznek. Három izben bejelentette itt a Házban, hogy a jövedéki rendeletet vissza fogja vonni. Kérdem, kié az a hatalmas kéz, amely visszatartja a minisztert abban, hogy bejelentése valóra váthassék. Ezután Wolff Károly tegnapi parlamenti beszédével foglalkozott. Az a hazafiság, amely tettekben nem nyilvánul meg, hanem beszédekben, patentirozott hazafiság. Wolff Károly foglalkozott a kereszténység kérdésével is, már pedig a pollükába a vallás gondolatát ne vigye senki bele. Kérek minden felelős politikust, ne törekedjék egy pártot ugy beállítani, hogy az nem olyan hazafias, mint az övé. A visszaélések, mint kitűnik, Wolff képviselőtársam hallgatólagos tűrésével követtettek el. Hol volt a Wolff-párt, amikor a visszaélések ellen kellett küzdeni? — A kereszténypárt abban a halálos bűnben leieüzik, hogy a nagy magyar nyomorúság esztendeiben megengedi, hogy fgy vezető tisztviselőnek ma, 1930-ban 156X00 pengő fizetése van. Aki nem háborodott fel az újsághíreken, annak fel kellett háborodnia a Beszkár igazgatóságának nyilatkozatán, amely kimondja, hogy azért kell Folkusházynak ilyen nagy fizetést adni, hogy az ő fizetése több legyen a vezérigazgatóhelyettes fizetésénél. A heivettes vezérigazgatónak mindössze 50.C00 pengő a fizetése. Gaal Gaszton: Szegény. Hát nem szabad rablóterület ez az ország? Grieger Miklós: Felháborító! Gaal Gaszton: Akik dolgoznak, azok éhenvesznek. Fábián Béla; Schachter igazgató ur kap 35 0;:0 pengőt, Tóbiás igazgató 43.000 pengőt, Perczell igazgató 50.000 pengőt, Tarkovics igazgató 45.000 pengőt, Lengyel igazgató 34.000 pengőt, Kaiser igazgató 32.000 pengőt. Sós igazgató 32.000 pc igőt Gaal Gaston: Hát hány Igazgató van? Ne olvasson több Igazgatót, mert lövök. Fábián Béla: Tessék csak várni, 19 igazgató van Bűnt követ el az ország ellen, aki a társadalmi evolúciónak ebben az idejében akár Folkusházy, akár Deutsch Lajos részére 130.000 pengő fizetést engedélyez. Ilyen őrült pénzekit Hzrtnek ki akkor, amikor a Kókus-kórházban patkányok rágják • hullákat és nincs a szülőnők számára hely • kórházakban. A főváros tanácsának nem lett volna szabad elnézni ezeket a fizetéseket, a polgármesternek és a tanácsnak kötelessége lett volna figyelmeztetni a tőrvényhatóságot, de ezt nem tette meg. A kormánynak különben kiküldöttje is van a Beszkárnál. Darányi miniszteri tanácsos a kereskedelmi minisztériumból. Csodálom, hogy neki nem tünt fel, hogy a Beszkár vezérigazgatója több fizetést kap, mint Magyarország kormányzója. Fábián Béla a törvényjavaslat részletes bírálatára tér át ezután. Aki azt akarja, hogy panamák, visszaélések ne legyenek, az nem fél a sajtó nyilvánosságától. Indítványt adott be, hogy a bizottsági üléseken és kisgyülésen is jelen lehessen a sajtó. A mostaniaknál sokkal rettenetesebb dolgok fognak történni, ha kizárják az ülésekről a nyilvánosságot. Relslnger Ferenc a főpolgármester szerepét bírálja. Kifogásolja, hogy a főpolgármester a kormánytól kapjon fizetést. Az örökös tagok rendszere az autonómia sérelme, mert túltengő befolyást biztosit a kormányzat. Wolff Károly tegnapi beszédével kapcsolatban a kereszténység és a szociáldemokrácia viszonyával foglalkozik. Györk! Imre a következő szónok. Hiába módosítja a kormány ezt a javaslatot, nem tudja kiküszöbölni belőle az osztálygyülöleltől vezetett politikát. A javaslat minden rendelkezése arra szolgál, hogy miképpen lehetne védekezni a szociáldemokráciával szemben és miként tegyék lehetetlenné azt, hogy a munkások és a szociáldemokraták szava érvényesülhessen a városházán. Ezt Wolff Károly tegnap nyíltan meg is mondta. A kormányt gyűlölség vezette ennek a javaslatnak a beterjesztésében, de ennek meg is lesz a reakciója. Ahol a választó akara'.a szabadon érvényesülhet, ott nincs szükség korrekíivumokra. Wolff választási politikája nyolc éven át nem volt egyéb, mint a gyülöiség politikája. — Az érdekképviseleti rendszernél a munkások